717 éve halt ki az Árpád-ház!

HungaryFirst küldte be 2018. 01. 14., v - 14:42 időpontban

717 éve, 1301. január 14-én III. András halálával férfiágon kihalt az Árpád-ház.

"Az Úr 1301-ik évében Szent Félix napján András király a budai várban elnyugovék az Úrban, és eltemették Szent János evangélista egyházában, a minorita testvéreknél" - e szavakkal örökítette meg a Képes Krónika az utolsó Árpád-házi király, III. András halálát. Vele halt ki “első” nemzeti dinasztiánk, halálát majdnem egy évtizedes interregnum követte. “Anonymus krónikája, a Gesta Hungarorum szerint a honfoglaló magyarok hét törzsének vezérei a honfoglalás előtt "saját vérüket pogány szokás szerint edénybe bocsátva" Álmost választották fejedelmükké, s megállapodtak, "hogy míg életük tart, mind maguknak, mind maradékaiknak vezére mindig Álmos nemzetségéből legyen". A honfoglalás 895-ben Álmos fia, Árpád vezetésével zajlott, tőle származtak a következő négy évszázad fejedelmei és királyai”.

A dinasztia utolsó uralkodója III. András volt. II. András (uralkodott 1205-1235) unokája 1265 körül született, Velencében nevelkedett, és 1290-ben, IV. (Kun) László halála után került a magyar trónra. Uralkodását szinte mindvégig a trónkövetelők és a megnövekedett hatalmú bárók elleni küzdelem töltötte ki, helyzetét csak 1299-re sikerült stabilizálnia. A király nem
sokkal később, 1301 januárjában váratlanul elhunyt, az ország anarchiába süllyedt. Már a kortársak között elterjedt a vélekedés, hogy András merénylet áldozatául esett, gyanújuk szerint olasz udvarnoka mérgezte meg. A háttérben a nápolyi Anjoukat gyanították, akik már IV. László halála után kinyilvánították trónigényüket. Királyjelöltjük az akkor tizenhárom éves Caroberto, a későbbi Károly Róbert, anyai ágon V. István (uralkodott 1270-1271) dédunokája volt. A merényletet ravasz módon hajtották végre: mivel néhány hónappal korábban már mérgezés áldozata lett András édesanyja, a gyanakvó uralkodó minden ételt megkóstoltatott, mielőtt evett volna belőle. A végzetes napon halat szolgáltak fel, amelyet az asztalnokmester olyan késsel vágott fel, amelynek a király felőli oldala méreggel volt bekenve. Andrást bizalmasa, Ákos-nembéli István nádor e szavakkal búcsúztatta: "Meghalt András, Magyarország jeles királya, az utolsó aranyágacska, amely atyai ágon Szent István királynak, a magyarok első királyának a nemzetségéből, törzséből és véréből sarjadt."

A magyar nemesek egy csoportja már 1301 májusában - alkalmi koronával - megkoronázta Károly Róbertet, akit a nemesek nagyobb része nem ismert el törvényes uralkodónak. Az ő
jelöltjüket, II. Vencel cseh király Vencel nevű fiát augusztusban Fehérvárott koronázták meg. Vencel helyzete reménytelenségét látva 1304-ben hazatért, de a nála lévő Szent Koronát a
bajor Ottónak adta át, akit 1305-ben koronáztak meg. Ottót Kán László erdélyi vajda ejtette foglyul, s ő kiszabadulva hazamenekült, igaz a királyi címet haláláig viselte. Károly Róbertet
1308-ban ismerte el királynak az országgyűlés, újabb megkoronázására 1309-ben került sor, majd 1310-ben - miután Kán László visszaszolgáltatta a koronaékszereket - harmadszor,
immár közjogilag is támadhatatlan módon, a Szent Koronával koronázták Magyarország királyává.

A mai napig folyik a vita arról, valóban Andrással hal-e ki férfiágon az Árpád-ház. Az ő származásával kapcsolatban is merültek fel kételyek, nagyhatalmi játszmáik miatt az Anjouk,
de a pápa és Habsburg Rudolf is arra az álláspontra helyezkedtek, hogy az Árpádok IV.

Lászlóval kihaltak. A Franciaországban élő Crouy-Chanel grófok ma is az Árpádok férfiága egyenes leszármazottainak tekintik magukat. Származásukat 1790-ben a francia királyi
törvényszék is elismerte, az ezt igazoló okiratok értelmezése máig megosztja a történészeket.

Forrás: Wikipédia

Új hozzászólás