Jászok kürtje – Lehel kürt

HungaryFirst küldte be 2018. 02. 19., h - 00:39 időpontban

A tudományos kutatás jelenlegi álláspontja szerint a 43 cm hosszú, elefántagyarból díszesen faragott kürt a 12. század második felében Magyarországon vagy Kijevben készülhetett. Feltehetően olyan műhelyben készítették, ahol jól ismerték a bizánci díszítőművészet stílusjegyeit, de azokat a helyi szükségletekhez és feltételekhez igazítva alkalmazták.

Jászok kürtje – Lehel kürt

A kürt Jászberénybe kerülésének idejéről, körülményeiről biztos adatok nem állnak rendelkezésünkre, de feltétezhető, hogy ajándékozás révén kerülhetett valamelyik jász vezérhez, általa pedig a Jászság területére.

A Jászkürt mint a jászok legbecsesebb ereklyéje kezdettől fogva a jászkapitányok és a jászkun főkapitányok méltóságjelvénye is volt. Ünnepi alkalmakkor oldalukon vagy vállukon viselték mint hatalmuk jelképét. Pl. az 1867-es koronázási ünnepségen a Jászkun Hármas Kerület bandériumának élén lovagló gróf Ráday Gedeon jászkun főkapitány a vállára akasztva viselte a becses ereklyét. A jászkapitányokat megillette az a végtisztesség, hogy temetésükkor a Jászkürtöt a koporsójukra tették.

A Jászkürt mint a Jászság és a jászok összetartozásának legfőbb jelképe a pecséteken, a települések címerein és zászlóin is megjelent, de rákerült számos oklevélre és használati tárgyra is. A kürt általános szimbólummá válásában nagy szerepet játszott a Jászkunság 1702-ben történt eladása, az azt követő próbálkozások a szabadság visszanyerésére, s végül az 1745-ös redemptio, amely még szorosabb egységbe forrasztotta a Jászkun Hármas Kerületet, de különösképpen a jászokat. Jelképpé válása kezdetben a jászok Szent István országához való tartozását segítette, a redemptiót követően azonban egyre inkább a sajátos közjogi helyzettel bíró népcsoport összetartozását szimbolizálta.

A kürt hangszerként való említése már a történeti munkákban is előfordul. Sokáig az a mendemonda járta, hogy Lehel vezér volt az, aki utoljára megfújta, s nincsen emberfia, aki hangot tudna kicsalni belőle. Ezt a vélekedést azóta már többen és többször megcáfolták.

Lehel méltóságjelvényként szolgáló legendás kürtje a vezér fogságába esése után valószínűleg idegen kézre került. Évszázadokon át több kürtöt is összefüggésbe hoztak vele. A magyar hagyományban Lehel kürtjévé a jászok féltve őrzött ereklyéje, a Jászkürt vált, amelyet a 17. századtól tisztelnek e néven. Ettől kezdve egyaránt hívják Jászkürtnek és Lehel kürtjének is.

Jászok kürtje – Lehel kürt

Az augsburgi csata

A magyar seregek, élükön Bulcsú, Csaba, Lél, Súr és Taksony vezérekkel 955. július közepén törtek be Bajorországba, majd átkelvén a Lech-folyón, Svábföldre érkeztek, hogy ostrom alá vegyék a környék legjelentősebb városát, a gazdag zsákmányt ígérő Augsburgot. A sorsdöntő csatára augusztus 10-én került sor, a város mellett elterülő Lech mezején. A korábbi győzelmek után ez alkalommal a német seregek súlyos vereséget mértek a magyar csapatokra. Három vezérüket, Lehelt, Bulcsút és Súrt elfogták és a császár elé vitték, aki halálra ítélte őket.

A Lehel-kürt mondája

Kálti Márk 14. századi Képes Krónikája a következőképpen írja le a gyászos kimenetű 955-ös augsburgi csatát: „…elfogták ezen a helyen Lélt és Bulcsút, a jeles kapitányokat, s a császár színe elé vezették őket. Megkérdezte a császár, miért olyan kegyetlenek a keresztényekhez. Felelték: Mi a magasságbéli Isten bosszúja vagyunk, ő küldött minket rátok ostorul: ha abbahagyjuk üldözéseteket, akkor elfogtok és megöltök bennünket. Mondotta a császár: – Válasszatok magatoknak olyan halált, amilyet akartok! Szólott erre Lél: – Adjátok ide kürtömet! Hadd fújjam meg előbb, aztán felelek. Odaadták a kürtjét, s amikor nekikészült a kürtfúvásnak, a császár közelébe lépett, s oly erővel vágta homlokon a császárt, hogy – mondják – a kürt eltörött, a császár pedig belehalt ebbe az egyetlen ütésbe. Mondotta neki Lél: – Előttem jársz, és szolgám leszel a másvilágon! Azt hiszik ugyanis a szittyák, hogy akiket életükben megölnek, a másvilágon nekik szolgálnak. Nyomban lefogták és Regensburgban bitófára akasztották őket.”

Jászok kürtje – Lehel kürt

Jászfényszaru erről a kürtről kapta a nevét .Eredetileg Jász Föveny- szaru volt.( Jászok lakta és a fövenyen talált szaru…azaz kürt) Az akkori kutatások és történészek szerint ott találták meg azon a területen Lehel kürtjét…ugy került Jászberénybe! A jászok az elsők között voltak Magyarország lakói.

Új hozzászólás