Rovásjelekkel írt "sarok" szó a permi kultúrából

Varga Géza küldte be 2018. 03. 18., v - 09:04 időpontban

Szaveljeva közöl egy permi írásemléket, amely számunkra nagyon fontos, mert a székely betűírás kialakulásához vezető írástani folyamatról árulkodik (1. ábra). 

A permi kultúra az egykori Perm városában és környékén a Kr. u. V. századig (Attila hun birodalmának széteséséig) virágzott. Ismert fémtárgyaikon a permi állatstílus jellegzetes ábrázolásai láthatók. Feltételezik, hogy a hunok által közvetített szaszanida fémművesség északi tájakra elvetődött példányainak hatására alakult ki. A permi stílus azonban jobban emlékeztet a Kínától északra élt ázsiai hun bronztárgyak stílusára. Ez a hun (szabírhun) hatás magyarázhatja a magyar jelek és a magyar szöveg északi megjelenését. 

A kicsiny permi írásemlék szembetűnő jelei azonosak a székely írás "s", "o/ó" és "k" (ek) betűivel. 

A fentről első jelet a sar szójeleként kell kiolvasni, míg az alatta lévő kettőt egyetlen hangot jelölő betűként. Érdekes, hogy ugyanilyen írásalkalmazásról számol be Borbola János egyiptológus is, aki az egyiptomi hieroglif írás egyik ismert emlékében, a Holtak Könyvében fedezett fel hasonló jelhasználatot. Mindketten úgy gondoljuk, hogy ezt az eljárást a régi magyar nyelv rögzítésére dolgozták ki. A két előfordulás (az Urál és Egyiptom) nagy idő- és térbeli távolságra van egymástól, de feltehető, hogy egy központi területen, a Közel-Keleten alakult ki az időszámításunk kezdetét megelőző évezredekben. 

Az azonos hangrögzítési eljárás a feladat hasonlóságának köszönhető. A ragláncokat alkalmazó magyar nyelv miatt a szótöveket célszerű volt szójellel jelölni, a végződések pontos rögzítéséhez azonban betűkre volt szükség. Ez az igény válthatta ki a szójelek betűként való alkalmazását, végső soron az első betűírás kialakulását.  

A fent leírt alkalmazásból adódik a sarok olvasat. A sarok az ősvallás számára fontos fogalom volt, mert az égbe vezető úttal, a hősök számára fenntartott túlvilággal volt azonos - ezért került egy jelvényre.

1. ábra. Permi jelvény a sarok szóval (Szaveljeva nyomán)

 

2. ábra. A permi jelvény sar szójele (fent) és a székely írás "s" betűje (lent); az égi hegyet ábrázoló hasonló jelektől (az "n"-től és az "o/ó"-tól) úgy különböztették meg a sar (sarok) jelet, hogy a peremét kifelé kunkorították, az égi hegynek azért csorbult a széle, mert az ősvallási mítoszok szerint a szelek időnként felemelik és visszaejtik az ég boltozatát 

 

3. ábra. A permi jelvény "o/ó" jele (fent) és a székely írás "o/ó" betűje (lent), a jel elforgatását a rovástechnológia kényszerítette ki, mert vízszintes jelet bicskával nem lehet fapálcába róni

 

4. ábra. A permi jelvény "k" betűje (fent) és a székely írás "k" (ek) betűje (lent)

 

A fentieken túl a permi jelvénynek vannak nehezebben észrevehető, szokatlan jelei is. A sztyeppi írásemlékeken (szkíta és hun leleteken) előfordul, hogy a lemez szélét jelszerűen, elolvashatóan képezik ki. E "peremjelek" minden esetben szójelek s a permi jelvény esetében is szójelekkel van dolgunk.  A három jel az ismert "magas kő" ábrázolási konvenció egyik előfordulása, amelynek olvasata:magas kő országa. A magas kő a lépcsős toronytemplomok és "kaptárkövek" korabeli elnevezése volt. 

 

5. ábra. A permi jelvény magas szójele (fent) és a székely írás "m" betűje (lent)

 

6. ábra. A permi jelvény (balra9 és a Felsősófalva Kodáros-i írásemlék (jobbra)  szójele

 

 

 

7. ábra. A permi jelvény (balra) és a magyar címer (jobbra) ország jelentésű hármashalma

 
A kor íráshasználatáról: 
 
 

MAGYAR NYELVŰ POGÁNY IMASZÖVEG VOLGAI BOLGÁRORSZÁGBÓL 

 
 
 
 
 
 
 

AZ 523-AS, QUARDUSAT-FÉLE MAGYAR BIBLIAFORDÍTÁS

 
 
 
 
További cikkek
 

 

Is live

Liveblog posts