Az égig érő fa ábrázolásai

Varga Géza küldte be 2018. 05. 02., sze - 02:09 időpontban

László Gyula, a kitűnő régész sóhajtott fel annak idején egy tanulmányában, hogy érdekes ellentmondás van az égig érő fa népmeséinkben való gyakori felbukkanása és pl. a régészeti leleteken lévő ábrázolásokon való feltűnő hiánya között. 

Ma már tudjuk, hogy László Gyula tévedett, mert a régészeti leletek, a néprajzi tárgyaink és az ékszereink, sőt a középkori templomaink is tele vannak az égig érő fa jelképszerű ábrázolásával. Mindez azért van, mert az égig érő fa rendkívül fontos volt az ősvallás számára, összefüggvén az ősvallási eszkhatológiával (a végső időkről alkotott ősvallási elképzelésekkel).

 

 Az égig érő fa ábrázolásai

1. ábra. Zamárdi avar nagyszíjvég részlete az égig érő fa csúcsával (középen), a székely "tprus" (tapar us "szabír ős", balra fent) és a székely "us" (ős, jobbra fent) hieroglifák megfelelőivel

 

 Az eszkhatológia a vallásoknak a végső dolgokkal kapcsolatos tanításait: a jelen világkorszak lezáródásáról és az azt követő új világkorszak kialakulásáról kialakított nézetek és tanok összességét jelenti. Az alább bemutatott rendkívül gondolatgazdag és magas művészi fokon megvalósított, elolvasható faábrázolások a magyar ősvallás gazdag, árnyalt, szervezett és kifinomult, azaz magasan fejlett voltára utalnak. Aligha értékelhető másként az elolvasható hun ékszerek elképesztő gazdagsága és gondolati, meg ötvöstechnikai értelemben is vett csiszoltsága. A hunok által használt magyar hieroglif írás kőkori megfelelői alapján már a kőkorban kialakult egyfajta félelemérzet az ijesztő természeti jelenségek (nap- és holdfogyatkozás, üstökösök megjelenése, meteorhullás) kapcsán és már akkor kidolgoztak egy eszkhatologikus elméletrendszert. Ennek bizonyítéka a székely írás jeleivel azonos formájú kőkori jelek sora (2. ábra), amelyek az égig érő fához kötődő hiedelmek létezéséről tanúskodnak.

 

 Az égig érő fa ábrázolásai

 2. ábra. A 15-20 ezer éves Mas d' Azil-i jelek (Pireneusok) közül 20 db. egyezik meg a székely írás jeleivel, ezen az ábrán olyan jeleket mutatunk be közülük, amelyek a jelen cikk égig érő fa ábrázolásain is szerepelnek (balról jobbra): a Tejút hasadékának rajza (székely "us"), az égig érő fa rajza (székely Ten "isten"), a kettős kereszt alakú jel a Tejút rajza (székely Egy), a függőleges egyenes az égig érő fa szárát ábrázolja (székely "sz"), a sarok hegyét ábrázoló rajz (a székely "s")

 

Joggal merült fel már a kőkorban a gondolat, hogy egy égszakadás a világ elpusztulását eredményezheti, de az emberiség kollektív emlékezete az elmúlt tízezer években valóban megtörtént kozmikus katasztrófák emlékét is megőrizhette. Érthető volt a törekvés az őseink részéről valamilyen eljárás kialakítására az üveghez, jéghez hasonló kőzetből lévőnek gondolt égboltozat magasban tartására. A kor tudományos színvonalának megfelelő "módszer" természetesen ősvallási mezben jelent meg. Ennek lényege, hogy engedelmeskedni kell az égig érő fával (a Tejúttal) azonos, felettünk az eget tartó fiúistennek.

Azaz a régiek úgy képzelték el a világvégét, hogy ránk szakad az ég, mennykő csap le ránk és minden, vagy majdnem minden elpusztul. Amíg azonban az Istennel azonos égig érő fa tartja felettünk az eget, addig Ő megment bennünket a világ elpusztulásától - ha betartjuk a betartandókat. Ezért tisztelnünk kell az égig érő fával (a Tejúttal) azonos fiúistent, valamint a tőle származó királyi dinasztiát, hogy legyen ereje tartani a fejünk felett az eget. A fiúisten neve az elmúlt évezredek alatt többször változhatott, azonban a jelek alapján következtetni lehet a Bél, Jó (Jóma), Óg, Dana, Ak (Heraklész) és Nimród nevekre, vagy jelzőkre (róluk többet olvashat a Magyar hieroglif írás c. kötetben). Őt (őket) dicséri az alábbi sok faábrázolás.

Az akadémikus "tudomány" persze nem ismeri a magyar írástörténet kezdeteit, ezért a hieroglifáink (s velük együtt az égig érő fa, a turul, meg a kőkori eszkhatológia) a számukra mintha nem is léteznének. Ez alól az általános akadémikus ismerethiány alól az egyébként kitűnő László Gyula bácsi sem tudta magát mentesíteni. 

 Bálint Csanád régész szintén felsóhajtott (a nagyszentmiklósi kincsről írt nagyméretű kötetében), amivel akaratlanul is hozzájárult az égig érő fa jobb azonosításához. Azt írta ugyanis, hogy kellene már találnunk valamilyen módszert, amellyel a turulábrázolások és a közönséges ragadozómadár-ábrázolások elhatárolhatók egymástól. Nem vette észre, hogy a turulábrázolásokon rendszerint megtaláljuk a székely írás (pontosabban a magyar hieroglif írás) valamelyik jelét. Ezt pedig érdemes lett volna észrevennie, mert akkor rájöhetett volna, hogy azoknak van igaza, akik szerint a rakamazi korongokon a turul látható. 

 Ez az elv aztán (hogy a szent dolgokon szent jelek vannak) segít elkülöníteni az égig érő fa ábrázolásait is a közönséges faábrázolásoktól. Azért működik ez a módszer, mert a turul meg az égig érő fa egyaránt a magyar ősvallás témája, a magyar hieroglif írás pedig a magyar ősvallás jelrendszere volt egykor. A jelen cikk képei azt dokumentálják, hogy az archaikus ábrázolásokat napjainkig másolgatók együtt mentették át a képeket is, meg a jeleket is. Ebből következően a székely írás jeleit (azok hieroglifikus előzményeit) ismerve könnyen felismerhető a turul is, meg az égig érő fa is. 

 Az intelligens ember jellemzője, hogy felismeri a környező világban létező törvényszerű összefüggéseket. Nos, az akadémikus "tudomány" akkor sem hajlandó felismeri ezeket, ha a szájába rágjuk. S ez korántsem túlzás. Bálint Csanád például egyike volt azoknak, akik az 1999-es Frankfurti Nemzetközi Könyvkiállítás alkalmával a kiállításra benyújtott köteteimről (azok elolvasása és megértése nélkül?) negatív értékelést adott, talán hogy azokat ne kelljen kiállítania a székely írást gyűlölő ballib szervezőknek

 Az égig érő fa jellegzetes ábrázolási konvenciókban (ilyen a "felülnézeti világmodell" és az "eget tartó fa" stb.) fordul elő és kötődik a székely rovásírás előzményét képező magyar hieroglif írás jeleihez. Minden égig érő fa ábrázolás esetében azonosíthatunk egy, vagy több magyar hieroglifát (vallásos jelentőségű szó- és mondatjelet).  

 

Az égig érő fák gyakran előforduló jellegzetességei:

- Magyar hieroglifákkal azonosak, ezek jelennek meg rajtuk vagy a közelükben.

- A sarok hegyén (4. ábra), a nagy hegyen, az ország jelentésű hármas halmon, vagy a magas kő nevezetű lépcsős toronytemplomon áll.

- A csúcsán, vagy a hasadékában (3. ábra) felbukkan a Nap.

- Az ágak vége lefelé görbül.

- Égitestek (Nap és Hold) között látható.

- Eget tartó szerepben található (2. ábra), vagy az ábrázolás utal az eget tartó fára (pl. az 1. ábrán látható őriszentpéteri tál "virágszirmaiban"). 

- Szimmetrikus ábrázolás központi alakja.

- Felülnézeti világmodell sarkaiban áll.

 

E lenyűgöző szépségű és mondanivalójú faábrázolások nagyon régiek és el vannak terjedve az egész világon a hozzájuk tartozó magyar hieroglifákkal egyetemben. Ezt illusztráljuk a következő képekkel. Az alább látható égig érő fák többsége megtekinthető a veleméri Sindümúzeumban, vagy a környékén: az Őrségben, vagy az Őrség közelében. A jelek leírása megtalálható a Magyar hieroglif írás c. kötetben.

 

A magyar néprajz tárgyain lévő égig érő fák

 

 

Description: https://3.bp.blogspot.com/-wJhBkjg0mNA/WuYepKX2A8I/AAAAAAADKYI/utUdbIKH3IgtA9lSWmtMih8QUN-Xedl5ACLcBGAs/s640/a%2Bsarok%2Bhegy%25C3%25A9n%2B%25C3%25A1ll%25C3%25B3%2B%25C3%25A9gig%2B%25C3%25A9r%25C5%2591%2Bfa%2B%25C3%25A9s%2Ba%2BNap.jpg

 3. ábra. Az őriszentpéteri tálról

 

Description: https://1.bp.blogspot.com/-rCFA1z8Ofmg/WuYgVuLZZRI/AAAAAAADKYg/2WLZ4rNMUu8upAeMjO12HTWAhjPCfa6GACLcBGAs/s640/Czibor%2BImre%2Bmagass%25C3%25A1gos%2Bid%25C5%2591isten%2Bk%25C3%25B6ve%2Bt%25C3%25A1bl%25C3%25A1zat.jpg

 4. ábra. Czibor Imre "Isten országa" kancsójáról

 

 

Description: https://1.bp.blogspot.com/-H6Z5fmwWOrc/WuYim5g3x3I/AAAAAAADKYs/UUWSsuAQTX4-KkNm19LRQ77RUdwy_u3PwCLcBGAs/s640/Als%25C3%25B3p%25C3%25A1hoki%2Bm%25C3%25A1sik%2Bt%25C3%25A1l%2B%25C3%25A9gig%2B%25C3%25A9f%25C5%2591%2Bfa.jpg

 5. ábra. A Czibor Imre alsópáhoki táljának egyik fája a sarok hegyén áll

 

 

Description: https://3.bp.blogspot.com/-CwMRP3g2k0w/WudMYcaWBSI/AAAAAAADKa4/YUCgw_kG4AQiSxkuwgvrPFKVtNXm8wh-ACLcBGAs/s640/Als%25C3%25B3p%25C3%25A1hoki%2Bm%25C3%25A1sik%2Bt%25C3%25A1l%2Bnagyon%2Bfa.jpg

 6. ábra. Az alsópáhoki tál másik fája egy szimmetrikus kompozíció közepén a nagy hieroglifán áll (Sindümúzeum, Velemér)

 

 

Description: https://4.bp.blogspot.com/-pSK7vHU9Jrk/WuYjFEPPwEI/AAAAAAADKY0/Rw4wjZgvcnkvQMzY8_Y6TBU5JpZVXZTZACLcBGAs/s640/Czibor%2BImre%2Bvil%25C3%25A1gmodellj%25C3%25A9r%25C5%2591l%2Ba%2Bsz%25C3%25A1r.jpg

 7. ábra Czibor Imre felülnézeti világmodelljének sarkaiban szerepel a szár hieroglifa

 

 

 

Description: https://4.bp.blogspot.com/-U8Y-dDeS09A/WuYuLIKL7iI/AAAAAAADKZU/dkT7JtptR2cIUNc7EU9DNf2kQSFoIj81QCLcBGAs/s640/Bak%25C3%25B3%2BIldik%25C3%25B3%2Bh%25C3%25ADmes%2Btoj%25C3%25A1sa%2Btprus%2Bjellel%2Bkivgraf.jpg

 8. ábra. Bakó Ildikó hímes tojásán a tprus (tapar us "szabír ős") hieroglifa szerepel

 

 

Description: https://1.bp.blogspot.com/-CVWNIS37hqo/WuYujzqIYxI/AAAAAAADKZc/mThNatyPFe0d05dS57WnG__J8o8N8l0fQCLcBGAs/s640/h%25C3%25ADmes%2Btoj%25C3%25A1s%2Bmagas%2B%25C5%2591si%2Bk%25C5%2591%2Bt%25C3%25A1bla.jpg

 9. ábra. A magyar hímes tojás égig érő fájának tetején a magas ősi kő mondat olvasható

 

 

Description: https://1.bp.blogspot.com/-JiPtvWb118g/WuYvN_5vX-I/AAAAAAADKZo/8MvJIklJri849ROIkvJQfDa_87fDXaVIQCLcBGAs/s640/kalotaszegi%2Btulip%25C3%25A1n%2Bjelekkel%2B1.jpg

 10. ábra. A nyárszói székelykapu tulipánjában a szár hieroglifát látjuk

 

 

Description: https://3.bp.blogspot.com/-4qQrw0twg8s/WuYv27jhLdI/AAAAAAADKZw/9EIwuJov3HEwOOZZEDxXZEVY8xqiyDptgCLcBGAs/s640/Korondi%2Bgyertyatart%25C3%25B3%2Bisten%2Bjele.jpg

 11. ábra. A korondi gyertyatartón a vízszintes hullámvonalból (az óceánból) kiemelkedő, a fiúistennel azonos égig érő fa felett a gyertya lángja jelképezi a napistent, a lecsorgó viasz pedig a négy szent folyót eleveníti meg (Sindümúzeum, Velemér)