Tudjuk honnan származnak a magyarok!

HungaryFirst küldte be 2018. 05. 14., h - 23:05 időpontban

Nagy port kavart az év elején a hír, miszerint az Országos Onkológiai Intézet vezette nemzetközi kutatócsoport kimutatta, hogy az Árpád-ház tagjai egészen biztosan nem finnugor eredetűek, hanem eurázsiaiak. 

Tudjuk honnan származnak a magyarok!
Kásler Miklós professzor 

A Magyar Krónika című lap interjút készített Kásler Miklós professzorral, az Országos Onkológiai Intézet főigazgatójával, az EMMI miniszteri várományosával. A szakember a beszélgetés elején elmondta, azért is vágott bele ilyen nagy intenzitással Árpád-házi III. Béla és felesége, Chatillon Anna leleteinek archeogenetikai kutatásába, mivel hiányérzet gyötörte amiatt, hogy a magyarok nem zarándokolhatnak el úgy királyaik sírjaihoz, mint az angolok, a spanyolok, az osztrákok és a lengyelek.

A kutatáshoz szükséges megfelelő, ép sírokat azonban nem könnyű találni Magyarországon, hiszen a törökök, majd a császári zsoldos seregek feldúlták, összedobálták a magyar uralkodók temetkezési helyszíneit, a koporsókban található leleteket pedig összekeverték. Kásler ugyanakkor megemlítette, nem politikai célzatú fosztogatásokról van szó, ezek csupán „egyszerű” sírrablások és hullagyalázások voltak. Tehát míg a legtöbb emlékhelyet tönkretették a történelem folyamán, addig III. Béla és felesége sértetlen maradt. Miért? Mert azokat nagy valószínűséggel nem találták meg a rablók, hiszen a koporsókat a székesfehérvári bazilika padlószintje alatt „rejtették el”.

„1848 decemberében találták meg egyszerű emberek a sírokat, akik rögtön értesítették is a régészeket, ezért már az első vizsgálatok is szakszerűek voltak. Az előrenyomuló osztrák seregek miatt gyorsan Pestre szállították a leleteket, hol itt, hol ott rejtették a koporsókat, végül a Mátyás-templom oldalkápolnájában helyezték örök nyugalomra III. Bélát és a királynét. Azóta csak mi bolygattuk meg a királyi párt, egyetlen alkalommal” – mesélte a királyi pár koporsóinak kalandos történetét az Országos Onkológiai Intézet főigazgatója.  

Tudjuk honnan származnak a magyarok!
III. Béla király és felesége, Chatillon Anna földi maradványaik , Fotó: szekesfehervar.hu

Arra a kérdésre, hogy mi adott igazán nagy súlyt az intézet által végzett mostani kutatásnak, a professzor azt válaszolta: „Egyértelműen kiderült, hogy az Árpádok az R1a genetikai haplocsoportba tartoztak. Azt pedig már tudtuk, hogy a finnugor nyelvű népek az N1bc-be. […] Tény, hogy az Árpádok és a magyarok többsége az R1a haplocsoport népei közül származik. A finnugoristák is kénytelenek voltak finomítani, ma már nem közös eredetről, csupán a finnugor népekkel való nyelvi rokonságunkról beszélünk”.

A kutatás ugyanakkor egy másik, „fontos kérdésre” is választ adott: az archeogenetikai vizsgálat ugyanis kimutatta, hogy nem csak a barátság köti össze a magyar és a lengyel népet. „A mai magyar lakosságban 30 százalékos az R1a előfordulási aránya, a lengyeleknél ez még magasabb. Tehát nem barátok, hanem testvérek vagyunk” – fogalmazott a professzor.

A vizsgálat részleteiről Kásler elmondta: egyházi előírásoknak megfelelően nyitották fel III. Béla sírját. Jegyzőkönyvet írtak, és amikor visszazártak mindent, az egyházi szertartásrendnek megfelelően újra felszentelték a sírt. A koporsóból körülbelül egy négy-öt milliméter széles, két-három centiméter hosszú mintát vettek. „Szándékosan úgy jártunk el, hogy ha szemből nézi az ember a csontvázat, akkor nem látja a mintavétel helyét. Magát a mintát négy azonos részre osztottuk, az intézet két genetikai munkacsoportja is részt vett a kutatásban, de küldtünk mintát a Göttingeni Egyetem intézetének is, a negyedik darabon pedig kormeghatározó vizsgálatot végeztünk” – magyarázta az onkológiai intézet vezetője. Később, kérdésre válaszolva elmondta, egyáltalán nem volt idegen terep a történelmi szerep az onkológiával foglalkozó genetikusoknak. Sőt, állítólag más próbavizsgálatok folyamán rátaláltak III. Béla apjának, II. Bélának, illetve nagyapjának, Vak Bélának maradványaira is.

Az eredmények publikálása után felmerült, hogy nem III. Béla, hanem Könyves Kálmán csontjait vizsgálták. Kásler Miklós ezt azonban cáfolta. Mint fogalmazott: „Korabeli leírások szerint Könyves Kálmánnál súlyos középfülgyulladás alakult ki, ennek pedig a koponyacsontokon elváltozásokat kellett okoznia. Ilyeneket azonban nem mutatott ki a CT-vizsgálat”.

Hogy melyik mederbe terelődik a magyarok eredetének kutatása, az komoly kérdés. Ám a mostani kutatásban még több potenciál van. „Az, hogy tudjuk, kik voltak, honnan származtak az uralkodóink, nemzeti identitásunk része. Ezt az identitást erősítette meg először is a kutatás. Az Árpád-háziak elképesztő szellemi és fizikai adottságokkal rendelkeztek, képesek voltak létrehozni a Német-Római Császárság, a Bizánci Birodalom és a Kijevi Rusz között egy, az egész Kárpát-medencére kiterjedő birodalmat. Abban a korban archiregnumnak nevezték Európában a magyar királyságot, ami azt jelentette, hogy nagyon ősi, nemes, a világ működési rendjét értő és ismerő birodalomnak tekintették, amely felett egyedülálló módon nem közönséges, koronás fejedelmek, hanem apostoli királyok uralkodtak. Erről tanúskodnak krónikáink is, amelyek meglepően egységesek egészen az Anjouk koráig. Szokás lett ezeket a krónikákat mesének tekinteni. No de valóban igaz lenne, hogy a hazai krónikások csupán meséket költöttek volna, a nyugatiak viszont a színtiszta valóságot írták meg műveikben?! Hogyan lenne ez lehetséges, különösen akkor, amikor minden krónikás ugyanannak az egyháznak a papja volt? Ráadásul a magyar krónikák leírásait nagyon sok vonatkozásban igazolta már a régészet. A genetikával nem lehet vitatkozni, amit ez a diszciplína nyújtani képes, az nem érzelmi kérdés. Össze kellene rakni végre a magyarok eredetével, őstörténetével kapcsolatos eredményeket, és kialakítani egy egységes, hiteles képet” – mondta Kásler Miklós.

A professzor az interjúban elmondta, folytatják a kutatásokat, s további Árpád-házi uralkodókat fognak azonosítani. „Nem vagyok történész, egyszerűen csak sokat olvastam a magyarok históriájáról, ennyi az egész. De a korábbinál erőteljesebbé akarjuk tenni a történelmi kutatások genetikai vonalát. Mert perdöntő eredmények születhetnek ezen a téren, olyanok, amelyekre komplex, széles vágányú, interdiszciplináris kutatások épülhetnek tovább” – fogalmazott az Országos Onkológiai Intézet igazgatója.

Nagy Gábor 

(888)

Új hozzászólás

You must have Javascript enabled to use this form.