Nyílt levél Hozzád, kedves Nemzeti Radikális!

HungaryFirst küldte be 2018. 05. 15., k - 22:04 időpontban

NYÍLT LEVÉL
Hozzád, kedves Nemzeti Radikális!
Kedves Nemzeti Radikális!

Képzeld, ma rengeteg helyen láttam, hallottam, és olvastam tőled, hogy a Jobbik végleg elveszett, szakadni fog, elveszett a nemzeti radikalizmus ügye, etc. …
Nagyon szomorúan hallom ezt felőled, 2-3 évnyi lemorzsolódás után. Már eddig is nagyon zavart, hogy pont te nem harcolsz, küzdesz a gondolkodásod intézményesített változatáért, hogy egyáltalán hagytad idáig eszkalálódni a helyzetet! Ezúton is megkérdezem tőled, hogy ha már a szó szorosabb értelmében, a véred árán is bejuttattad a pártot az Országgyűlésbe, miért hagytad, hogy kivegyék a kezedből a gyeplőt?

Miért nem emlékeztél arra, hogy néha az egzisztenciádat is beáldozva, a családi életed rovására dolgoztál ’az ügyért’, tehát gyakorlatilag mindennél előbbre helyezted mondjuk a kampányt, a mozgalmi tevékenységet, hiszen tudtad, hogy a nemzet az első!? 
Tudom, hogy a 2010-es siker után azt hitted, hogy innen már kitörölhetetlen vagy a Parlamentből, önkormányzatokból, de pontosan a karosszékből hátradőlve kellett volna jobban meglátnod, hogy kik is jelentek meg a kondér körül az egyre kellemesebb illatok miatt! Persze, világos nekem, hogy te sosem azért csináltad, amit, hogy kaszálhass, tudtad azt is, hogy lesznek olyanok viszont, akik csak aratni szeretnek, ha már vetni nem fognak soha, 
de miért nem kergetted el őket még a látóhatárból is?

Kedves Nemzeti Radikális, jó reggelt kívánok! Vagy most se zavarjalak, amikor már-már ég a ház!? Szépen végignézed, ahogyan szertefoszlik mindaz, amit felépítettél, hisz úgyis sírva vigad a magyar!? Hagyod most szépen, hogy a te házad, a te várad is ugyanolyan legyen, mint az összes többi!?
Ne haragudj, ha kissé indulatosabban fogalmazok, de igenis a szívemen viselem a sorsod! Annyit pihentél az utóbbi években, vagy annyiszor fordultál el, hogy ideje úgy cselekedned, ahogyan az tőled elvárható! Igenis most vedd fel a kesztyűt, még akkor is, ha talán most nem kell a sálad, az arcod elé kötnöd! Azt is tudom, hogy néha megvédeni is nehezebb, amid van, de valójában végre valld be magadnak, hogy mostanra vissza kell ülnöd a nyeregbe! Keményen, ahogyan azelőtt is tetted!
Elismerem, hogy van abban igazság, hogy nem az olyan tisztaszándékúaknak való a politika, mint amilyen te vagy, és belefáradtál, de akkor sem a nihil a válasz! Csak nem nekem kell megmondanom, hogy hány teremtő hazafias szervezet van!? Akkor miért nem őket duzzasztod!? 
Állj fel végre, és tudod, mit? Én már csak ismerlek, rám hallgathatsz! Szerezd vissza a Jobbikot, amíg nem késő, és aztán gyorsan támogassad a régóta veled, érted is küzdő mozgalmakat a politikai dimenzióból, ugyanis nagyon haragszom rád, amiért eddig ezt nem tetted meg, sőt!
Lassan a végére érek, csak még azt szeretném neked üzenni, hogy ébredj már fel, ne siránkozz, cselekedj, a véres kard körbeindult!

Szeretettel, JobbraÁT

Szeretném leszögezni, hogy a mai (2 nappal ezelötti...szerk.) Jobbik tisztújító kongresszusa kapcsán nem szeretném a végletekig démonizálni a helyzetet! Már csak azért sem, mert nem gondolom, hogy minden elveszett, nézzük csak meg a 256-298-as arányt! 
Tisztán látható, hogy az utóbbi két hétben kialakult egy választóvonal a két elnökjelölt között. Az alapvetően csak a Jobbik tagság számára tartozó kampány milyenségére sem szeretnék kitérni, annál inkább arra, hogy tisztán látszódott, hogy a Sneider-féle koncepció a lineáris folytatása a Vona által megkezdett útnak, ellenben Toroczkai László egy hazafiasabb, radikálisabb vonalat képviselt. Arról sem ejtenék szót, hogy az mennyire etikus, hogy egy háttérbe vonult, leköszönő(?) elnök nyíltan kampányol az utódválasztás kapcsán.
Az álláspontomat korábban hosszabban kifejtettem, könnyen ki is lehet következtetni, hogy melyikük volt számomra a szimpatikusabb, és miért.

Forrás: JobbraÁT Facebook oldal

Új hozzászólás