A magyar egészségügy jó irányba tart

HungaryFirst küldte be 2018. 05. 16., sze - 06:43 időpontban
A magyar egészségügy jó irányba tart

 

A jelenlegi demográfiai trend megfordítását, a munkaalapú társadalom építését, a nemzeti identitás erősítését és a felnövekvő generációk fizikai, szociális és lelki biztonságát emelte ki a megvalósítandó elképzelések közül az Emberi Erőforrások Minisztériuma élére jelölt Kásler Miklós az Országgyűlés népjóléti bizottságában hétfői meghallgatásán.

A kiemelt célok között említette, a családok támogatását, a gyermekvállalás ösztönzését. A gyermeknevelés differenciált támogatását szintén kiemelt célként jelölte meg. Fontosnak nevezte, hogy a munka ne akadályozza a gyermekvállalási kedvet, és ehhez - véleménye szerint - számos jó kormányzati intézkedés született.

Az egészségügyről szólva Kásler Miklós azt mondta, kiemelt célként kell kezelni a népegészségügyet, amelyhez pontos struktúra, terv, feladat és a felelősség meghatározás szükséges, és alapvető fontosságúnak tartja az országos intézetek megerősítését is. A miniszterjelölt szerint szükség van az alapellátás viszonyrendszerének újragondolására és rendkívüli megerősítésére, ehhez kapcsolódóan a sürgősségi ellátás és mentés átszervezésére. Kiemelte továbbá, hogy minden feltétel adott a lakossági szintű vastagbélrák-szűrés elindításához, amely "néhány hét, egy-két hónap múlva elindulhat".

A szociális gyermekvédelmemmel és a fogyatékosüggyel kapcsolatban azt mondta, a legfontosabb az emberhez méltó életkörülmények biztosítása, és segíteni kell az idősek tartós ápolását. Mint mondta, érvényesült a segély helyett munkát elv, fenntarthatóvá vált a felzárkózás, az emberek a saját munkájukból élnek és létrejött a munkaalapú család. Lukács László György (Jobbik) bizottsági alelnök arra volt kíváncsi, hogy a miniszterjelölt elégedett-e az egészségügyi közkiadások mértékével, illetve, hogy lesznek-e kórházbezárások, és arra, hogy Kásler Miklós hogyan viszonyul a hálapénz kérdéséhez. László Imre (DK) a kórházi ellátás finanszírozásának emelését firtatta, Révész Máriusz (Fidesz) hozzászólásában megvédte a kormány családpolitikáját, mint mondta, egyetlen kormány sem tett annyit a gyermekvállalás elősegítéséért, mint az Orbán-kormány.

Ander Balázs (Jobbik) azt kérdezte, hogy tervezi-e a kormányzat a tíz éve változatlan családi pótlék emelését, a fiatalok önálló életkezdését segítő bérlakásprogram indítását, illetve azt firtatta, hogy tervezik-e az otthonápolás beszámítását a jogviszonyba, valamint a romaintegráció helyzetére szeretett volna választ kapni. Kásler Miklós válaszában azt mondta, tiszta és törvényes viszonyokat szeretne az ágazatban. Mint mondta, kórházbezárásokat nem terveznek, és kitért arra is, hogy a jelenlegi onkológiai struktúra a 10 millió lakosságra jónak mondható.

A kórházak adósságokról szólva azt mondta, struktúraváltás nélkül nem lehet a kórházi gazdálkodáson változtatni, de ez napirenden lévő kérdés - tette hozzá, és szintén napirenden lévőnek mondta a magán- és állami egészségügyi ellátás viszonyát, az orvoshiány leküzdésére pedig a szabadfoglalkozású orvosi státuszt szeretné bevezetni.

A bizottság kilenc kormánypárti igen, és hat ellenzéki nem voks ellenében támogatta Kásler Miklós miniszteri kinevezését. Tartózkodó szavazat nem volt. A magyar hagyományokra épülő, korszerű oktatás megteremtését jelölte meg célként az óvodától a diplomaszerzésig Kásler Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának miniszterjelöltje meghallgatásán, az Országgyűlés kulturális bizottságában hétfőn.

Kiemelte: az alapvető értékek megvalósítására szeretné helyezni a hangsúlyt. Ezek között említette a nemzet fennmaradását, a nemzeti szuverenitás védelmét, a keresztény és értékalapú kultúra megőrzését, a demográfiai helyzet javítását, hosszú távon megfordítását. Alapértékként jelölte meg a munkaalapú társadalom építését. Kásler Miklós szerint az a cél, hogy az iskolapadból kikerülő képzett szakemberek felkészültek legyenek a kor kihívásaira. A köznevelés területén lényeges célnak nevezte, hogy csökkentsék a korai iskolaelhagyás mértékét, felkészítsék a fiatalokat a munkaerőpiac kihívásaira. Szeretnék megerősíteni a pedagógiai szakszolgálatokat, jelentősen növelnék a gyógypedagógusok számát - tette hozzá.

Kitért az oktatási infrastruktúra fejlesztésére, fontosnak nevezve a digitális átállást az oktatásban. Jelentős eredménynek minősítette a kötelező óvodáztatást 3 éves kortól, azt, hogy mintegy 635 ezren részesülnek ingyenes vagy kedvezményes étkeztetésben, hogy az első kilenc évfolyamon ingyenesen kapják a diákok a tankönyveket; hogy 40 ezer diák vesz részt az Arany János Tehetséggondozó Programban, illetve az Útravaló programokban.

Rámutatott: az infrastruktúra-fejlesztés eddig 500 iskolát érintett és további 527 intézménynél tervezik. Új tantervek, járásonként uszodák létesülnek, fejlesztések valósulnak meg 53 milliárd forintból - sorolta Kásler Miklós.

Jelezte: az állami fenntartásba vételnek köszönhetően megszűnt az adósságállomány. Fontos változás volt a pedagógusok minősítési rendszere, ezt továbbfejlesztenék - jelezte, és felhívta a figyelmet a pedagógusoknál végrehajtott 50 százalékos emelésre.

A felsőoktatásban a magyar tradícióknak megfelelően Európa egyik legkiválóbb felsőoktatási rendszerét szeretné kialakítani - mondta Kásler Miklós.

Ennek része a pedagógusképzés megújítása - tette hozzá. Kiemelte: magas színvonalú felsőoktatáshoz magas színvonalú köznevelésre van szükség, amihez pedig elengedhetetlen a magas színvonalú pedagógusképzés. Célként jelölte meg a versenyképességet erősítő források bevonását. Szólt a duális képzésről, amelynek formájával, tartalmával foglalkozni kívánnak.

Kitért a felsőoktatási intézmények adósságállományának jelentős csökkenésére, a készpénzállományuk kétszeresére bővülésére. Beszámolt arról, hogy 16 PPP-projektet váltott ki a kormány, megkezdődött a képzési szerkezet átalakítása, s létrejött a Kárpát-medencei felsőoktatási tér.

Kunhalmi Ágnes (MSZP) arról beszélt, a tankötelezettség korhatárának csökkentésével egy generáció fele funkcionális analfabétaként kerül ki a rendszerből. Kíváncsi volt arra, hogy a Klebelsberg Központnak jelenleg mekkora az adóssága, és hogy a kabinet mit kíván tenni a gyerekek túlterhelésének mérséklésére.

Gréczy Zsolt (DK) a PISA-tesztek romló eredményeire hívta fel a figyelmet, azt kérdezte, mit kívánnak tenni ez ügyben. Felvetette, hogy az egyetemi tandíjakat hogyan csökkentenék.

Dúró Dóra (Jobbik) arról szólt, hogy bár a felsőoktatásba való felvételi feltétele lesz 2020-tól a középfokú nyelvvizsga, a Nemzeti alaptanterv ennek feltételeit nem teremti meg.

Vinnai Győző (Fidesz) szerint meggyőző volt, hogy a leendő miniszter értékalapú területnek tartja ezt a nagy tárcát. Megjegyezte: a Gyurcsány-kormány több mint 300 helyen zárt be iskolát és tandíjat akart bevezetni a felsőoktatásban.

Szabó Szabolcs (LMP) szerint az oktatásból a pénz és a párbeszéd hiányzik. A jövő évi költségvetésben a GPD hány százalékával számolnak a területen? - firtatta.

Földi László (KDNP) a pedagógusok életpályájának előnyeit, és a béremelést méltatta.

Kásler Miklós válaszában kiemelte: az ajtaja mindenki előtt nyitott. Szeretne leülni az MTA-vezetőjével is - mondta, és örömét fejezte ki az oktatásról adott állásfoglalás kapcsán. Úgy fogalmazott: a világ akkor szép, ha tarka. Utalt a bevezetőjében elmondottakra, s kiemelte: számos helyen zajlanak fejlesztések.

Megjegyezte: párbeszédet és pénzt szeretne, de ahhoz, hogy a célokat meg lehessen valósítani, minden eszközre szükség van. Az ember éljen jól és éljen szépen, ehhez szeretnének segítséget nyújtani - összegezte az általa vezetendő tárca célját.

A testület 8 kormánypárti igen és 6 ellenzéki nem szavazattal támogatta Kásler Miklós miniszteri kinevezését.

 

Új hozzászólás