Honnan tudjuk, hogy a székely írás őse, a magyar hieroglif írás 50 000 éves?

Varga Géza küldte be 2018. 05. 20., v - 09:00 időpontban

A néhány hónapja megjelent Magyar hieroglif írás c. kötetben tárgyalom az írásunk történetét és persze a korát is. Előtte majdnem 50 évig töprengtem rajta és lépésről lépésre győztem meg magamat a kötetben közreadott és itt újra tárgyalt képről. 

 Ismételten az derült ki, hogy ha a "dilettáns" valamint a "tudományos" álláspontok között kell választanom, akkor csak a legdilettánsabb válasz ad magyarázatot minden általam ismert írástani jelenségre. ("Dilettáns" alatt a józan paraszti ésszel is egyeztethető, a hagyományoknak és a társtudományoknak is megfelelő gondolatokat, "tudományos" alatt pedig az akadémikus áltudomány magyar- és tudományellenes dogmáit értve.)

Ha ugyanis törekszem a tankönyvekben olvasható "elfogadott álláspontok" tiszteletben tartására, akkor mindig akad egy, vagy inkább több írásemlék, megválaszolatlan kérdés, ami kilóg az akadémikus jellegű magyarázat alól. A magyar írástan területén megfordulni látszik a jelzők értéke: az "akadémikus" jelenti az ostoba, megalapozatlan téveszmét, míg a "dilettáns" egyre inkább a tudományos igényű szinonimája. 

Az akadémikus áltudomány tételeit ismételgető szerzők a Vörös Hadsereg tankjaival biztosított hatalommal és a könyvkiadás monopóliumával a hátuk mögött  évtizedeken át megengedhették maguknak, hogy az internetet nem ismerő átkosban azt hazudjanak, amit az arcbőrük vastagsága megenged. A székely írást annyira utálták, hogy a kezükbe sem vették, amiből következően azt ma sem ismerik, számukra "minden alapvető kérdés tisztázatlan" (Róna-Tas András/1996, Sándor Klára/1996). 


Mivel az akadémikus "tudomány" képtelen volt megoldani a székely írás eredeztetésének feladatát, a kérdés tisztázása rám és a hozzám hasonló kutatókra maradt. 

 

Honnan tudjuk, hogy a székely írás őse, a magyar hieroglif írás 50 000 éves?

1. ábra. Acoma edény az Éden térképével, a székely írás körbe zárt kereszt alakú  Föld jelének képszerű megfelelőjével


A "tudományos" szerzők sohasem válaszolták meg azt az egyszerű kérdést, hogy miért hasonlít olyan sok székely jel az indiánok népi jelkészletének jeleire, vagy mondjuk a sumer képjelekre. Az akadémikus szellemben alkotó szerzők ezt a kérdést úgy oldották meg, hogy vagy fel sem vetették e kérdéseket, vagy elkezdtek téveszméket terjeszteni. Például azt állították a katedráik magasából, természetesen minden alap és tudományos igényű elemzés nélkül, hogy ezek a hasonlóságok csak a véletlennek köszönhetők, az ilyen távoli hasonlóságok tárgyalása eleve tudománytalan. Szót sem ejtettek arról, hogy a véletlen matematikai úton ellenőrizhető. 

Miután vettem a fáradságot és elmentem a Matematikai Kutatóintézetbe, hogy ott a kitűnő Nemetz Tibor matematikus segítségével elvégezzünk egy valószínűségszámítást, tisztázódott, hogy ezek a "tudományos" válaszok nem kielégítőek. A Nemetz Tibor segítségével végzett valószínűségszámításunk  eredményeképpen nyilvánvalóvá vált, hogy a jelek azért hasonlítanak egymáshoz az legnagyobb időbeli és földrajzi távolságok dacára is, mert rokonságban vannak egymással, mert valamilyen genetikus kapcsolat fűzi őket egybe. Ez az eredmény ettől kezdve egy tudományos sarokponttá vált, amit a továbbiakban nem lehet figyelmen kívül hagyni. A munkát ettől kezdve ehhez kell igazítani. 

Kézenfekvően merült fel a kérdés, hogy az írás- és jelrendszereknek ez a világrokonsága miként jöhetett létre?
 

Honnan tudjuk, hogy a székely írás őse, a magyar hieroglif írás 50 000 éves?

2. ábra. A magyar jelkincsnek olyan sok elemi jele egyezik az indiánok népi jelkészletének jeleivel, hogy az nem tulajdonítható a véletlen egyezésnek

 

Csak a legdilettánsabb (a kőkori íráskeletkezésre és monogenezisre alapozott) feltevés bizonyult jónak, mert csak ezzel lehet mindent letakarni, ez ad magyarázatot az összes felmerülő kérdésre. 

 

Honnan tudjuk, hogy a székely írás őse, a magyar hieroglif írás 50 000 éves?

3. ábra. A 15-20 000 éves Mas d' Azil-i jelek között a székely jeleknek 20 párhuzama található meg

 

A népek szoktatása végett az index.hu-n indítottam egy 50 000 éves magyar írásbeliség rovatot, aminek aztán zajos sikere lett. Aligha lehet ugyanis másként értékelni azt, hogy szinte hetenként törölte ki valamelyik mérsékelten értelmes admin a rám szórt jelzők miatt a bejegyzéseimet, vagy hogy akadt egy bájos konkurrensem, aki megkontrázott és indított egy 70 000 éves román integrálszámítás c. rovatot. A több éves ismeretterjesztő munkámnak volt annyi haszna, hogy ma már, ha valaki fel akarja sorolni az írástani borzasztóságokat, akkor megemlíti, hogy egyes fantaszták már több tízezer éves írásról beszélnek. A nevemet persze akkor sem merik közreadni, mert a hivatkozások nagy száma a "tudományos körökben" elismerésnek számít.


 

Honnan tudjuk, hogy a székely írás őse, a magyar hieroglif írás 50 000 éves?

4. ábra. A kb. 6 000 éves Tordos-Vincsa kultúra jelei közül 49 egyezik meg a székely írás és a magyar/avar jelkészlet jeleivel

 

Természetes, hogy minden tanult és gondolkodásra csökkent mértékben képes ember felkapja a fejét, amikor azt hallja, hogy a magyar hieroglif írást (a székely írás ősét) 50 000 évesnek gondolom. (A "tanult" sajnos általában azt jelenti, hogy ostoba téveszmékkel tömték tele a fejét az iskolában a magyar írástörténetről, ha egyáltalán foglalkoztak ezzel a témával). Az is természetes, ha a fej felkapása után egyesek rögvest szóra is nyitják az ajakaikat. Csak az nem természetes, ha az első, ami elhagyja ezeket a tanult ajakakat, a tudománytalan szó, vagy valami hasonló meggondolatlan jelző. Azért nem természetes ez a spontán reakció, mert - mint tudjuk, vagy tudnunk kellene - érdemesebb előbb gondolkozni s csak azt követően megszólalni. 


 

Honnan tudjuk, hogy a székely írás őse, a magyar hieroglif írás 50 000 éves?

5. ábra. A szkíta-hun-avar hieroglifikus írásemlékeknek a létezéséről sem hajlandók tudni az akadémikus "tudomány" képviselői


Mit is lehet a megszólalás előtt végiggondolni? Nos, ezt vesszük sorra az alábbiakban.

 A magyar hieroglif írás születésének pontos évszámát nem ismerjük, bár jó lenne ismerni. Az értelmiségi ugyanis kíváncsi.  Szereti elhelyezni a dolgokat (esetünkben az írást) valamilyen áttekinthető rendszerben, amihez szüksége van például a keletkezés időpontjára is. Ezt az időpontot kíséreljük meg megközelíteni ebben a cikkben és az innen elérhető cikkekben.
 

Honnan tudjuk, hogy a székely írás őse, a magyar hieroglif írás 50 000 éves?

6. ábra. A nikolsburgi ábécében lévő "tprus" (tapar ős "szabír ős") jelünket, talán annak egyértelmű őstörténeti vonatkozása miatt(?) Róna-Tas András kihagyta a nikolsburgi ábécé jeleinek felsorolásából, Sándor Klára megváltoztatta a sorban elfoglalt helyzetét, Vékony Gábor, Máté Zsolt és mások pedig puszta megjegyzésnek tekintik a jel nevét

 

Szerencsére, különböző megfontolások alapján az írás születésének megközelítő időpontját ma már meg tudjuk becsülni. E megfontolásokat alább felsoroljuk és külön cikkekben részletezzük is. Közülük a legjelentősebb az „f” (Föld) hieroglifának, az Éden térképének tanúvallomása, mert ez egyedül is elegendő a korbecslés alátámasztására. A többi gondolatmenet inkább csak megerősíti ennek az elsőnek az érvényét. 

Tehát ezek azok a megfontolások, amelyeket külön cikkekben tárgyalunk s amelyek alátámasztják a székely írás (pontosabban elődjének, a magyar hieroglif írásnak) a kb. 50 000 éves korát: 

A Föld jel tanúsága

Alapvető jelkészletünk korai elterjedtsége

Az ismert korai írásemlékek időrendje

Az írás monogenezisét feltételező álláspontok

Elolvasható kőkori írásemlékek

Nyelvi adatok

Az ismert antik írásrendszerek jelszáma

Az ősvallás tanúsága a székely írás kialakulásáról

A történeti hagyomány hasznosítása

 

Varga Géza

 

Hozzászólások

Werner László (nem ellenőrzött)

2019. 07. 04., cs - 09:58

Az egyiptomi népi írás jelei teljesen megegyeznek a székely-magyar jelekkel.

Új hozzászólás