Tömegek, tűzcsóvák és extázis: Pünkösd!

HungaryFirst küldte be 2018. 05. 20., v - 14:05 időpontban

A Szentlélek eljövetelének ünnepe fontosabb, mint gondolnánk, ráadásul számos progresszív mozgalmat is megihletett. 

 

Tömegek, tűzcsóvák és extázis: Pünkösd!

 

A Szentlélekről legtöbben annyit tudunk, hogy a kereszténységben Istenként tisztelik, galamb vagy tűzláng képében ábrázolják, a Pünkösd pedig az eljövetelének ünnepe. De miért volt akkora jelentősége ennek az eseménynek, hogy minden évben a húsvét utáni 50. napon megemlékezzenek róla?

Szentlélek vagy Szent Szellem?

A Szentlélek szó magyarra lefordítva elég félrevezető, mert az eredeti bibliai ógörög kifejezés a „pneuma”, ami szellemet jelent, míg a lélek szót a „pszükhé” adja vissza, amit pszichéként a magyarban is használunk. A nyugati nyelveken is a szellem szó szerepel a korai Bibliafordításoktól kezdve az isteni személy elnevezésére, angolul: Holy Spirit vagy Holy Ghost; németül: Heilige Geist és franciául: Saint Espirit. Annak, hogy a magyar nyelvű Bibliafordításokba miért nem az eredeti kifejezés került bele, minden bizonnyal köze van ahhoz, hogy a bibliafordítások idején a spiritizmus, a szellemekkel való kommunikáció elítélendő volt, mi több súlyos szankciókkal járt. Ebből valószínűsíthető, hogy sem a református fordító Károlyi Gáspár, sem a katolikusok nem tartották kedvezőnek, hogy a fordítás bármilyen félreértésre okot adjon. Másrészről pedig a Szentlélek elszemélytelenedését akarták nyilvánvalóan elkerülni a „lélek” elnevezéssel, mivel a magyar nyelvben ez a kifejezés alkalmas arra, hogy helyesen visszaadja a személyiség fogalmát. A helyes fordítás (Szent szellem) használata azonban az elmúlt néhány évtizedben számos keresztény gyülekezetben elterjedt.

Erő vagy személy?

Bár a Szentlélek létezését mindhárom monoteista vallás elfogadja, az istenség harmadik személyével kapcsolatban lényegi kérdésekben jelentős különbségek vannak. Az iszlámban is megjelenik a Szentlélek, mint Isten szelleme, akit Gábriel arkangyallal azonosítanak be. A judaizmusban a Szentlélek Isten lélegzete, aki a Szentírást, a Tórát inspirálta: „A fennmaradt könyvek azonban láthatatlan belső erőtől sugároznak, amely igen figyelemreméltónak bizonyul: a Nyugat inspirációnak nevezi ezt a minőséget. A zsidók majdnem ugyanígy fogalmaznak: szent szellemnek hívják. A szent szellem esemény, folyamat, Isten kezének érintése, amellyel egy embert képessé tesz arra, hogy önmaga fölé emelkedvén a Gondviselés akaratának közvetlen eszközévé váljék: akár királyként, akár prófétaként, akár törvényhozóként, akár írástudóként.” - magyarázza Herman Wouk. A legtöbb utalás a Szentlélekre az Újszövetségben történik, ahol több mint 250-szer találkozunk vele. A keresztény teológiának egy külön ága, a pneumatológia pedig kifejezetten a Szentlélek személyével, működésével foglalkozó tudományág. Köztudott, hogy a Szentlélek a kereszténység fő áramaiban Isten harmadik személyeként jelenik meg, mint örökkévaló, élő személyt mutatja be a Biblia. De mik azok a személyiségjegyek, amelyre hivatkozva személyként definiálja őt a kereszténység?

A Szentlélek néhány személyiségjegye:

  • Kognitív képességekkel rendelkezik, vagyis képes a tudásra, ismeretre: „Azonképpen az Isten dolgait sem ismeri senki, hanemha az Istennek Lelke." (Korinthusiakhoz írt 1. levél 2:11)
  • Kommunikációs képességei is vannak, tud beszélni, információt megosztani, például az Apostolok Cselekedetei könyvben többször írja a szerző, Lukács: „azt mondja a Szent Lélek". Hasonlóan a Zsidókhoz írt levélben is ez olvasható: „... amint a Szent Lélek mondja: Ma, ha az ő szavát halljátok, meg ne keményítsétek a ti szíveteket" (Zsidókhoz írt levél 3:7-8).
  • Érzelmei vannak, például bánkódik az emberek bűnei miatt: „És meg ne szomorítsátok az Istennek ama Szent Lelkét, aki által megpecsételtettetek a teljes váltságnak napjára." (Efézusbeliekhez írt levél 4:30)

 

A legelső pünkösd - egy zsidó ünnep

A Bibliában bemutatott Pünkösd valójában egy zsidó ünnep volt, a hetek ünnepe, héberül sávuót. Nevét onnan kapta, hogy a húsvéttól vagy peszachtól számított összesen 7 hét után, az ötvenedik napon (a görög pentekosztész azaz 50 jelentésű szóból alakult ki az angol pentecost, a német Pfingsten és a magyar pünkösd szavunk is) tartották meg a búzaaratás kezdetét jelző ünnepet. Ilyen értelemben a legelső pünkösd a legelső húsvét utáni ötvenedik napra esett ez pedig nem másnak, mint a Tízparancsolat átvételének a napja volt, amikor is a Tóra és az Ószövetség szerint Mózes megkapta a Sínai-hegyen a szent kőtáblákat.

Részegséghez hasonló extázis a Templomban

Az evangéliumok leírása szerint Jézus már halála előtt is utalt tanítványainak arra, hogy eltávozása után másvalakire kell számítaniuk. Jézus itt a Szentlélekre a parakleitosz szóval utalt, ami vigasztalót, védőügyvédet jelentett a bibliai ógörögben: „És kérem az Atyát, és más vigasztalót ad nektek, hogy veletek maradjon mindörökké" (János evangéliuma 14,26). Jézus feltámadása után felkészítette tanítványait a mennybemenetelét követő időszakra is. Megkérte őket, hogy várakozzanak a Szentlélek eljövetelére, aki majd képessé teszi őket arra, hogy szerte a világon hitelesen – akár mennyei erő demonstrálásával is – mellette tanúskodjanak: „Ti pedig maradjatok Jeruzsálem városában, mígnem felruháztattok mennyei erővel" (Lukács evangéliuma 24:49). Dr. Grüll Tibor A Hetek ünnepe című tanulmányában a katolikus tradíciót megkérdőjelezve a Jeruzsálemi Templomot jelöli meg az események színhelyéül. Az ókortörténész szerint egy aprócska ház nem tudta volna mind a százhúsz fős közösséget befogadni, valamint a köréjük gyűlt háromezres tömeg számára sem lett volna alkalmasabb hely, mint a korabeli Templomtér: ... "És (a tanítványok) mindenkor a Templomban voltak, dicsérvén és áldván az Istent." ... Ha ezek után arra gondolunk, hogy a tanítványok valahol a templomtéren, a nyüzsgő sokaság közepette „telepedtek le”, máris érthetővé válik, hogyan csődült össze köréjük oly hirtelen a tömeg, hogyan láthatták őket olyannak, mint „akik édes bortól részegedtek meg", hogyan hallhatták őket szólni olyan nyelveken, amelyeket nyilvánvalóan nem tudhattak, hiszen egész öltözetükről lerítt, hogy Galileából jöttek.”

Ezek a transzcendens, de a mindennapitól mindenképpen nagyban eltérő pünkösdi jelenségek csődítették oda az akkori városlakókat és odalátogató zarándok diaszpórát (2. rész 1-17.):

  • Szélvihar vagy legalábbis erős szél: "És lőn nagy hirtelenséggel az égből mintegy sebesen zúgó szélnek zendülése, és eltelé az egész házat, a hol ülnek vala."
  • 120 kettős tűzcsóva jelent meg a tanítványok feje felett: "És megjelentek előttük kettős tüzes nyelvek és üle mindenikre azok közül."
  • Akusztikus és nyelvi kavarodás keletkezett: "És megtelének mindnyájan Szent Lélekkel, és kezdének szólni más nyelveken, a mint a Lélek adta nékik szólniok... Minekutána pedig ez a zúgás lőn, egybegyűle a sokaság és megzavarodék, mivelhogy mindegyik a maga nyelvén hallá őket szólni. Álmélkodnak pedig mindnyájan és csodálkoznak.."

 

A tűz őrzői

Az Apostolok Cselekedeteiben olvasható, hogyan tette a Szentlélek képessé a hívőket arra, hogy az első újszövetségi pünkösdöt követően csodákkal és jelekkel kísérve elterjesszék az evangéliumot a Római Birodalomban. A kereszténység fővonalának későbbi történetét figyelve úgy tűnik, hogy az apostoloknak és a hívőknek a Szentlélek ajándékainak, más szóval karizmáinak hatására bemutatott természetfeletti tevékenységei – például: gyógyítás, nyelveken szólás, prófétálás ajándékai – ezzel a könyvel befejeződtek. Azonban az egyháztörténelem beszámol olyan – főképp kisebbségben lévő – csoportokról vagy személyekről, akik a pünkösdi esemény folytonosságában hittek. Ilyenek voltak a protestantizmus kálvini ágában a hugenották, más néven „francia próféták", akik a XIV. Lajos alatti erőszakos rekatolizálás idején lett elviselhetetlen üldöztetéseket szenvedtek.

Tömegek, tűzcsóvák és extázis: Pünkösd!
Jan Antoon Neuhuys: A hugenották kivándorlása 1566-ban

Az 1800-as években az orosz molokiták, például hittek abban, hogy a prófétai ajándék ugyanúgy működik, mint az apostolok idejében. Demos Shakarian könyvében egy érdekes történetről olvashatunk: egy fiú próféciájának következtében több száz örmény elmenekült a népirtás elől (többek között az örmény származású amerikai valóságshow-celeb Kim Kardashian felmenői is), ami körülbelül másfél millió embert sújtott 1915-ben.  

 

Tömegek, tűzcsóvák és extázis: Pünkösd!

A mára már egyháztörténeti tényezővé vált pünkösdi-karizmatikus mozgalom 110 éve Los Angelesből az Azusa utcából indult hódító útjára 1906-ban. Itt történt, hogy a hívek közül többen elkezdtek nyelveken szólni. Egy szemtanú, Emma Cotton beszámolója szerint, „akik beléptek, azonnal a földre estek az erő hatása alatt, és az egész város felbolydult, a betegek meggyógyultak, és a bűnösök ott helyben megtértek".

A pünkösdi mozgalom számok tükrében

Az innen elindult szellemi ébredési mozgalom számában felülmúlta az apostolok tevékenysége nyomán az első századok Római Birodalomban végbement spirituális forradalmat is. Az Egyesült Államok nagyobb városaiban számos több ezer fős megagyülekezet alapult a pünkösdi élményre alapozva; Latin-Amerikában jelenleg óránként átlagosan négyszázan csatlakoznak hozzá; a kommunista Kínában illegalitásban 85-100 millióra becsülik a pünkösdi-karizmatikus keresztények számát. A pünkösdi mozgalom juttatta el a kereszténységet abba a Dél-Koreába is, ahol száz éve még alig néhány keresztény volt, ma viszont több, mint 13 millióan tartoztak a kereszténységnek ehhez az irányzatához.

Tömegek, tűzcsóvák és extázis: Pünkösd!
Egy Ausztrál gyülekezet: Hillsong 

Magyarországon a 2. világháború előtt a Viharsarokban bontakozott ki pünkösdi jellegű mozgalom, ami a háború miatt megrekedt. Jelenleg a Hit Gyülekezete az irányzat legismertebb képviselője hazánkban. A közösség a kilencvenes években 152 tízezer fős istentiszteletet tartott a Budapest Sportcsarnokban. Az összejövetelek átlagos létszáma tízezer fő volt, három év alatt legalább nyolcvanezer ember fordult meg ezeken az istentiszteleteken. Ezen kívül a pünkösdi-karizmatikus mozgalomnak Magyarországon több kisebb-nagyobb képviselője is akad még, és világszerte több nagy történelmi felekezetben is megújulást hozott.

Bereczki Fodor Enikő, teológus-hallgató

(Kultúrpart)

Új hozzászólás

You must have Javascript enabled to use this form.