Kamut közelében egy Árpád-kori falut tártak fel

HungaryFirst küldte be 2018. 05. 28., h - 21:12 időpontban
Kamut közelében egy Árpád-kori falut tártak fel

 

Kemencebokor, lótetemek és egy idol is a felszínre került nemrégiben az M44 nyomvonalán, Kamut - Kamut-dűlő, Szabadkai-tanya térségében végzett megelőző ásatásokon. A feltárásról, a leleltekről a Munkácsy Mihály Múzeum régészei, Nagy Dániel és Nagy-Laczkó Balázs tartottak beszámolót a Régészet Napja alkalmából rendezett ásatáslátogatáson szombat délután.

Nagy Dániel ásatási területén három korszak emlékeit, köztük egy 12. századi Árpád-kori falut tártak fel a múzeum munkatársai az elmúlt hónapokban. A lelőhelyet bejárva többek között az egykor ott élt emberek mindennapi életét mutatta be a régész. A feltárt telepi objektumok (házak, füstölők, karámok, ólak, műhelyek) megismerése mellett azt is segített megérteni, hogyan éltek a középkorban, ki milyen szerepet töltött be a helyi közösségen belül.

Úgy tartják, 100-200 fő lakta anno a feltárt Árpád-kori falut, melynek határait garádokkal, azaz tüskés sövényből, gallyakból, szalmából, trágyából, gizgazból rakott kerítéssel óvták. A település másfél kilométer hosszú, és egy kilométer széles területen terült el. A lakosság mozgásban volt. Időközönként elhagyta élőhelyét és továbbállt, majd később visszatért egykori falvába. E tevékenység magyarázza, hogy a kamuti ásatások során 11. és 12. századi leletanyagot is felfedeztek. 

A falu egyik különlegessége, hogy leletei – a megszokottól eltérően – döntő többségben nem kerámiából, hanem állati tetemből, egész pontosan lócsontokból állnak. Másik érdekessége, hogy a szó szoros értelmében egymást érik a kemencék. Akad olyan régészeti objektum, melyben 10 kemence (kemencebokor) található. Nagy Dániel humorosan megjegyezte, „az itt élők egész nap csak grilleztek és ettek. Ráadásul az egyházi tiltás ellenére főleg lóhúst.”

A kemencék további érdekességgel is szolgáltak a régészek számára. Egyes darabokban ugyanis a platnik alatt nem kerámia biztosította a hőmegtartást, hanem állati csontok. Ezen felül több száz gabonatároló vermet is rejt a terület, melyekbe később szemetet helyeztek. Egy másik érdekesség, hogy az egyik feltárt objektumból egy ép lócsontváz rajzolódott ki.

A lovakon kívül más állatokat, úgymint marha, különféle kiskérődző és disznó csontokat is találtak az ásatáson. Az Árpád-kori megtelepedésen túl szarmata népesség nyomaira is ráleltek a régészek. A szarmaták hasonló életvitelt folytattak, mint az Árpád-kori népesség: állatokat tartottak; földet műveltek; nagy, kemencével ellátott kunyhókban laktak. A nap nagyobbik részét a szabadban töltötték, csak este tértek vissza otthonaikba.  

 

Kamut közelében egy Árpád-kori falut tártak fel

 

Már a 16. században forgalmas helynek számított Kamut Kamut történetét Nagy-Laczkó Balázs régész ismertette. Elhangzott, hogy a történelem során két Kamut is volt, Kiskamut és Nagykamut, ezekhez két templom tartozhatott. Karácsonyi János szerint a Kamut név szláv eredetű és köves helyet jelent, mely az itt elhajigált kőszerszámokra utal. A legújabb kutatás cáfolja Karácsonyi állítását, és Kamut nevét török személynévből eredezteti, ám régészeti szempontból mégis figyelmet érdemel Karácsonyi János érvelése, hiszen azt ő az itt talált gazdag kőszerszám anyaggal igyekezett igazolni, mely őskori megtelepedésre utal. Kamutot 1295-ben említik először írott forrásaink. Nagykamut 1704-ig létezett, tehát hosszú, folyamatos megtelepedéssel számolhatunk a környéken. Templomát Szent Margit tiszteletére szentelték egy 1517-es utalás szerint. A 16. századból forrásunk van róla, hogy Kamut marhát vámolhatott, ez alapján igen forgalmas helynek számított a korban, kereskedelmi jelentősége is volt, melyre a lelőhelyen középkori házból előkerült mérősúly is utalhat.

(BEOL)

Új hozzászólás