"Lyukó a Heraklész-folyó, az Idő atyja" szöveg egy szkíta sztéléről

Varga Géza küldte be 2018. 06. 11., h - 20:20 időpontban

Az okunyevi szkíta kultúra a Minuszinszki-medencében virágzott és egy sor, fantasztikus lények rajzaival és jelekkel ellátott sziklát hagyott maga után. Nem meglepő, hogy ezek a jelek is a székely írás jeleire emlékeztetnek, a magyar hieroglif írás szójeleivel pedig megérthetők és el is olvashatók. A magyar értelmiség az 1500-as években joggal nevezte hun-szkíta írásnak a székely rovásírást.

 

"Lyukó a Heraklész-folyó, az Idő atyja" szöveg egy szkíta sztéléről

1. ábra. Az Okunyevi kultúra szkíta sztéléje magyar jelek párhuzamaival

 

"Lyukó a Heraklész-folyó, az Idő atyja" szöveg egy szkíta sztéléről

2. ábra. A szkíta sztélé Lyukó az Ak ügy mondata (mai magyarsággal: Lyukó napisten a Heraklész-folyó), a három jel székely megfelelője (balról jobbra) az Ak, a "ly" és a hullám alakú "ü"

A sztélé jelei két csoportra oszthatók.

Az első három jel az ábrázolás fő helyén, az isten homlokán jelenik meg (2. ábra). Ebből az elhelyezésből sejthetően ezek a jelek rögzítik a sztélé legfontosabb mondanivalóját, benne az Isten nevét. A magyar hieroglif írás jeleivel a Lyukó (az) Ak ügy mondanivaló hámozható ki belőlük. Ebből Lyukó a napisten neve, amely azt fejezi ki, hogy tőle árad felénk minden jó: életerő, rend és törvény. Középen helyezkedik el az Ak (patak, Heraklész) és ügy "folyó" jelek között. Ez a jelhármas egy szokásos íráshasználati mód volt a sztyeppi népek némelyikénél. A jelhármas rendje szerint középen az Isten neve, vagy jelzője szerepelt, a két szélső jel pedig a Tejút megnevezése (Ak ügy am. "Ak folyó"). Az Ak értelme legkönnyebben a patak és a Heraklész szavakkal adható vissza. Ezeket nem "vagy kapcsolat" választja szét, hanem "és kapcsolat" fűzi egybe (Heraklész volt az égi folyóval azonos isten).

A másik két jel az arc mellett, oldalt kapott helyet (3. és 4. ábra), amiből sejthetően nem az isten nevét, hanem csak egy, az alakjához fűződő kiegészítő értelmezést rögzíthetnek. Ez a két jel a magyar hieroglif írásban az Üdő és az atya jele. Mivel a szójelek nem rögzítik a szó pontos hangalakját, megengednek néhány olvasási változatot. Elolvashatjuk Üdő atya-ként is (ez esetben az Istennek két neve is van, a Lyukó és az Üdő - ez utóbbi Utu "Idő" sumer napisten nevével rokon). Amennyiben e két jelet (az) Üdő/idő atyja mondatként olvassuk el, akkor nem az Isten másik nevéről van szó, hanem az egyik tevékenységéről, ősvallási szerepéről - s ez tűnik valószínűbbnek.

 

"Lyukó a Heraklész-folyó, az Idő atyja" szöveg egy szkíta sztéléről

3. ábra. A szkíta sztélé Üdő "Idő" jele, ennek a szkíta jelnek a sugaras napot ábrázoló székely "ü" betű felel meg

 

"Lyukó a Heraklész-folyó, az Idő atyja" szöveg egy szkíta sztéléről

4. ábra. A szkíta sztélé atya jele, pontosan megfelel a székely "ty" rovásbetűnek

 

"Lyukó a Heraklész-folyó, az Idő atyja" szöveg egy szkíta sztéléről

5. ábra. Az okunyevi szkíta sztélé jelei a székely írásban megtalálható magyar megfelelőikkel

Varga Géza

Új hozzászólás

You must have Javascript enabled to use this form.