Czuczor - Fogarasi: A magyar nyelv szótára

HungaryFirst küldte be 2018. 06. 12., k - 14:59 időpontban
Czuczor - Fogarasi: A magyar nyelv szótára

 

A magyar nyelv szótára, népszerű nevén "a Czuczor-Fogarasi" (Cz -F) 1862 és 1874 között jelent meg hat kötetben, 112 ezer szócikkel. A Magyar Tudományos Akadémia kezdeményezésére Czuczor Gergely és Fogarasi János szerkesztette.

Czuczor Gergely jobbágy-paraszti sorból Czuczor István néven 1800. december 17-én született Andódon. A Gergely nevet a bencés papi-szerzetesi életben, Pannonhalmán kapta, ahová 17 évesen unokatestvérével, Jedlik Istvánnal (szerzetesi nevén Jedlik Ányossal) jelentkezett. Kiváló tanár, sokoldalú tudós, irodalmár, költő, aki a magyar történelemről is írt. A Magyar Tudományos Akadémia 1831-ben levelező taggá, 1836-ban a nyelvtudományi osztály rendes tagjává választotta. Kisfaludy Károly, Vörösmarty barátja, Petőfi lelkes követője.

Fogarasi János (1801-1878) jogtudós és nyelvész. Iskolai tanulmányait Sárospatakon végezte, majd ügyvédi oklevelet szerzett és különböző kormányzati pozíciókban adó- és pénzügyekkel, joggal foglalkozott, legfőbb törvényszéki bíró, az Akadémia rendes tagja volt. Hivatalos foglalatosságai mellett minden idejét a magyar nyelv művelésének, kutatásának szentelte.

Az Akadémia 1844. december 16-i közgyűlésén kaptak megbízást a magyar nyelv nagy szótárának szerkesztésére. Széchenyi István közbenjárására ezután költözött Czuczor Gergely Pestre. 1848-ban résztvett a forradalomban, "Riadó" című költeményéért a forradalom leverése után hatévi várfogságra ítélték. A börtönben is folytatta a szótár szerkesztését, az Akadémia kérésére 1851-ben kegyelmet kapott. Ettől kezdve szinte kizárólag a nyelvtudománynak élt. A teljes szótár bemutatását már nem érhette meg, 1866. szeptember 9-én kolerajárvány áldozata lett. Fogarasi János egyedül fejezte be a munkát, irányította az anyaggyűjtést. A munka nagyságát jelzi, hogy kortársaik, a Grimm-testvérek nyolcvanadmagukkal dolgoztak a nagy német szótáron.

Már a kutatás, szerkesztés során sokan támadták a művet, akadályozták a munkát, így Hunhalvy és társai.

A hatalmas munkával összegyűjtött mű anyaga a magyar nyelv egy korábbi állapotának hű tükre, számos, azóta nyelvünkből már kiveszett szót tartalmaz. A magyar nyelv páratlan kincse, nélkülözhetetlen kézikönyv az anyanyelvünkkel foglalkozóknak. Bár az Akadémia megbízása értelmező szótárra szólt, az anyaggyűjtés kiterjedt az irodalmi alkotásokból, a köznyelvből, a tulajdonnevekből gyűjtött szavak értelmezésén túl a szavak történeti, származási kutatására is. Mint az "Előbeszéd"-ben írták, "A szótár létrészei következők:

  • a.) A nyelvbeli egyes szók

  • b.) Azoknak grammaticai tulajdonságaik

  • c.) Értelmök tökéletes meghatározása

  • d.) Származásuk".

 

Az azóta sokat támadott gyökrendszer ("gyökszónak hivatik az, mely nincsen szóképző által alkotva"), az összehasonlító elemzés, szófejtés, a nyelvjárások, tájszavak felkutatása és beillesztése a szótárba máig nélkülözhetetlenné teszi a köteteket a magyar nyelv iránt érdeklődőknek. A magyar nyelv gyökeinek száma a Cz-F szerint 1775.

Miért fontos a gyökrendszer és miért támadják egyesek?

A szógyökök évezredek óta őrzik nyelvünk eredetét. Ha átlátható, logikus rendszerbe foglalva bizonyítást nyer, hogy a magyar szavak gyökerei, gyökei a Kárpát-medence (a Mi Hazánk) területén ősidőktől itt található élőlények, tárgyak, szokások elnevezésében szerepelnek, egyértelművé válik: eleink egy része mindig is itt élt.

Ha végre megírnák a magyar nyelv valóban tudományos szótárát, újfent bizonyítaná, hogy nyelvünk ősi nyelv. Sőt, őshonos a Kárpát-medencében. Ami azt is jelenti, nem valami jöttmentek vagyunk, mint ahogy a világot irányító hatalmak igyekeznek bizonyítani.

Bizonyítaná azt is: magyar nyelven MINDEN kifejezhető. A magyar nyelv alapja a kristálytiszta logika. Nyelvünk idegen kifejezések nélkül is folyamatosan fejlődik, mert felépítése lehetővé teszi korlátlan mennyiségű szó alkotását.

A Cz-F messze nem teljes tárát nyújtja a magyar nyelv szavainak. Az ősműveltség kifejezései (pl. tánc, gyógyítás, növények, állattartás stb.) további kutatómunkát kívánnak, s a nyelvünkben azóta meghonosodott szavak is értelmezésre várnak. Czuczor és Fogarasi nyelvészeti rendszere több szempontból korszerűsítésre, helyesbítésre szorul.

Nem lesz könnyű dolga az új szótár készítőinek. A Budenzek, Hunfalvyk követői ma is akadályozzák egy ilyen átfogó mű létrejöttét. Bízzunk benne, hogy már a közeljövőben megjelenik a Magyar Nyelv új, IGAZ, IGAZI szótára, ami valóban tudományosan, TELJES készletét mutatja be szavainknak.

A Cz-F után megjelent szótárak többségét végre oda lehetne dobni, ahová valók... Véleményemmel lehet vitatkozni, de a Cz-F érdemeit tagadni egyenlő a hazaárulással.

Budaházi Judit weboldaláról az összes kötet letölthető

Hozzászólások

Kolumbán Sándor (nem ellenőrzött)

2018. 06. 12., k - 20:22

Az én szótáram anyaga a nyomdában van. Az Akadémia a legszívesebben nem venne tudomást a finnugrizmustól eltérő véleményekről, mert szerintem irtóznak a majdani leleplezéstől, bukástól. Pedig az előbb vagy utóbb törvényszerűen bekövetkezik.

Varga Géza

2018. 06. 13., sze - 18:33

Válasz Kolumbán Sándor (nem ellenőrzött) üzenetére

Erkölcsileg az MTA már régen megbukott. Ha érdekelné őket a további erkölcsi bukás lehetősége, akkor már régen változtattak volna a dolgokon. Vagy talán csak nem találják a selyemzsinórt?

 

Új hozzászólás