A honfoglalók és az indiánok "magas kő" tisztelete közös forrásból származik

Varga Géza küldte be 2018. 06. 25., h - 18:00 időpontban

A pécsi honfoglalás-kori sisakon látható a kőkori eredetű "magas kő" ábrázolási konvenció egyik előfordulása (1. ábra). A jel kapcsolatrendszere nagy időbeli és földrajzi távolságokat hidal át.  Segít megsejteni a magyarság több ezer évvel ezelőtti gyökerekből táplálkozó és a honfoglalás koráig, sőt a népművészetben, meg az uralmi jelképeinken máig elevenen élő hieroglifikus íráshagyományát, amelyről a közelmúltban megjelent Magyar hieroglif írás c. kötetben számoltam be.

A régészek, múzeológusok feltárják és kiállítják a hasonló  - múltunkról árulkodó - leleteket, de nem tudják elolvasni a rajtuk lévő hieroglifikus üzeneteket. Sőt - tisztelet a kivételnek - kézzel-lábbal tiltakoznak is az elolvasási, értelmezési kísérletek ellen, ami azonban csak az írástani alapműveltségük hiányosságairól tanúskodik. Nehéz elfogadni, hogy az írás a gondolat rögzítése jelekkel - ezért egy dísz is lehet írás, amennyiben gondolatot közöl. Emlékezhetünk: az ELTE, a hazai régészképzés egyik terepe azzal tette hirhedtté a nevét, hogy náluk tanszékvezető lehetett a székely írást humanista kitalációnak minősítő Horváth Iván. Örülhetünk, ha ennek a pécsi sisaknak - a budapesti hun jelvény esetében megtörténthez hasonlóan - nem reszelik le a jeleket hordozó felületét?

Ismert, hogy Szent László törvényeiben még tiltani kellett a szent helyek tiszteletét. Ezt a törvényi tilalmat az akadémikus "tudomány" valláskutatói a nyugati törvények indok (értsd: magyar szent helyek léte) nélküli másolásának tartották. Akadt közöttük olyan szerző is, aki a magyar ősvallás kifejezés használatát is eleve tudománytalannak minősítette. Ez a magyargyűlölő társaság hasonlóképpen járt el a középkori krónikáinkkal is, amelyek hitelét a nyugatról másolt ősgeszta meséjével próbálták meggyengíteni. Az akadémikus "tudomány" nemtelen törekvéseinek célja a korai magyarság vallás, kultúra és történetírás nélküli barbár csordaként való bemutatása volt. Ezt a prekoncepciós eljárást a jelen cikkben bemutatott pécsi sisak "magas kő" ábrázolási konvenciója - több társa segítségével - a lomtárba helyezi.

 

A honfoglalók és az indiánok "magas kő" tisztelete közös forrásból származik

1/a. ábra. A pécsi sisak (IX. szd. vége, X. szd. eleje) a lépcsős toronytemplom (a "magas kő") ábrázolásával

 

A honfoglalók és az indiánok "magas kő" tisztelete közös forrásból származik

1/b. A pécsi sisak "magas kő" ábrázolási konvenciója a sztyeppi népek által használt lépcsős toronytemplomot ábrázolja, igazolva ezzel a honfoglalók vallásának ősi eredetét, kifinomultságát, társadalmának magasan szervezett, gazdagon strukturált voltát

 

Minden vallás három fő részből áll, úgymint elméletből, szertartásból és jelképekből. A pécsi sisak "magas kő" ligatúrája egy széles körben elterjedt kőkori eredetű ősvallás jelrendszerének létét és használatát bizonyítja. Az Istennek emelt templom elolvasható jelképének felmutatásával azt hirdette országnak és világnak, hogy a sisak viselője égi kapcsolatokkal rendelkezik.

A "magas kő" ligatúra jellegzetes karriert futott be a magyar hieroglif írás és a székely írás emlékein. Azt illusztrálja e jelek sorsa, miként váltak a kőkori ősvallási hieroglifák a székely írás (egy modern betűírás) jeleivé. A lépcsős piramis ábrázolásának bal és jobb fele előbb amagas és a  szójele volt. Később a magas szójeléből kialakult a székely írás "m" betűje, amelyet napjainkban is használunk. A  szójeléből pedig jelhasadással a "harmadik k" és az egyik "ö/ő" betűnk alakult ki. Ez utóbbi rovásbetűk rövid életpályát futottak be és kevés emléken szerepelnek.

 

A honfoglalók és az indiánok "magas kő" tisztelete közös forrásból származik

2/a. ábra. A lépcsős toronytemplom ábrázolása sztyeppi eleinknél (balról jobbra): szkíta szőnyeg részlete (Pazirik), hun csat, avar plakett

 

A honfoglalók és az indiánok "magas kő" tisztelete közös forrásból származik

2/b. ábra. Alucsajdengi (Ordosz) hun jelvény  a magas jó kő mondattal (a magas és a  szójele a jelvény peremén van kialakítva)

 

A honfoglalók és az indiánok "magas kő" tisztelete közös forrásból származik

2/c. ábra. Alán amulett a megszemélyesített világoszlop (a "magas kő") jelekből összeállított ábrázolásával, az olvasata: Nagyságos Bél, a magas kő

 

A honfoglalók és az indiánok "magas kő" tisztelete közös forrásból származik

2/d. ábra. A felhasználás során szándékosan eltört hun(?) kori, a holt léleknek útirányt mutató temetési mellékletek az északi sarkon elképzelt világoszlop (a Tejúttal azonos igazi "magas kő") ábrázolásával

 

A honfoglalók és az indiánok "magas kő" tisztelete közös forrásból származik

2/c. ábra. A csornai hun szíjvég részlete a magas Ak kő (mai magyarsággal: magasságos patak/Heraklész köve) szöveggel

 

A honfoglalók és az indiánok "magas kő" tisztelete közös forrásból származik

3/a. ábra. Lépcsős toronytemplom ábrázolása a Szent Korona Szent Péter zománcáról

 

A honfoglalók és az indiánok "magas kő" tisztelete közös forrásból származik

3/b. Magyar báni dénár a lépcsős toronytemplomon álló kettős kereszttel (Tejúttal)

 

A honfoglalók és az indiánok "magas kő" tisztelete közös forrásból származik

4. ábra. A korondi korsó hasán körben az égbe vezető út jelképei szerepelnek, köztük a "magas kő" ábrázolási konvencióval, jobbra fent a "magas kő" ábrázolási konvenció népi változata a korondi korsóról, alatta a karcagi csatkarika magas és  szójele

 

A honfoglalók és az indiánok "magas kő" tisztelete közös forrásból származik

5. ábra. A karcagi csatkarika (balra) és a hieroglifikus köriratban ismétlődő magas kő és magas égi kő szövegek (jobbra)

 

A honfoglalók és az indiánok "magas kő" tisztelete közös forrásból származik

6. ábra. A székely írás két jele: énlakai "m" (magas), Felsősófalva Kodárostető-i "harmadik k" (vagy  hieroglifa)

 

A honfoglalók és az indiánok "magas kő" tisztelete közös forrásból származik

7/a. ábra. Hopi edény "magas kő" ábrázolási konvencióval

 

A honfoglalók és az indiánok "magas kő" tisztelete közös forrásból származik

7/b. ábra. A hopi edény "magas szár kő" (magasságos Úr köve) mondata

 

A honfoglalók és az indiánok "magas kő" tisztelete közös forrásból származik

8/a. Chilei edény "magas szár kő" mondattal

 

A honfoglalók és az indiánok "magas kő" tisztelete közös forrásból származik

8/b. ábra. A chilei edény "magas szár kő" (magasságos Úr köve) mondata

 

A bemutatott sztyeppi, magyar és indián jelek kétségtelenül hasonlóak és ez a hasonlóság a rokonságuknak köszönhető (amit a Nemetz Tibor matematikus segítségével elvégzett valószínűségszámítás alátámaszt). A sztyeppi és amerikai párhuzamok alapján a jelkompozíció akkorra már kialakult, amikor a sztyeppi népek (a szkíták és hunok ősei) Szibériában még közös hazában éltek az indiánok őseivel. Ez 10-15 000 évvel ezelőtt lehetett az általában hangoztatott népesedési menetrend szerint. A "magas kő" ábrázolási konvenció története, valamint a népzenei és nyelvi kapcsolatok arra engednek következtetni, hogy hasonló korú és szintén közös eredetű lehet a piramisépítés hagyománya is a magyarság őseinél és a rokon népeknél. 

A feladvány (hogy mikor is kerültek át ezek a sztyeppi jelek Amerikába) másik megoldása az lehet, ha a jelrokonság alapján feltételezzük, hogy egy bevándorló csoport (mondjuk a hunok ősei) eljutott Amerikába. Ők is elterjeszthették a fentebb bemutatott és a cikksorozat más cikkeiben szereplő jeleket (talán a Kr. e. IV-III. évezredben?). 

 

A honfoglalók és az indiánok "magas kő" tisztelete közös forrásból származik

9. ábra. A néprajztudomány által feltárt birtokjeleink között is szerepel a "magas kő" ábrázolási konvenció egy példája (nagyon hasonló a pécsi sisakon lévőhöz és a lépcsős toronytemplomok alakjához), ami azt jelenti, hogy a honfoglalást követően ez a jel megmaradt a magyarság használatában

 

A honfoglalók és az indiánok "magas kő" tisztelete közös forrásból származik

10. ábra. Zilahi tányér magas szár kő ligatúrákkal 

 

Varga Géza

 

Hozzászólások

Tóth Imre (nem ellenőrzött)

2018. 06. 25., h - 18:50

A szerző szokás szerint összehord hetet-havat. Az ilyen összetákolt butaságok legalább olyan kártékonyak, mint a finnugrista áltudomány!

Kedves "Butaság"!

Ez a kritikád így nem eléggé tudományos igényű. Nem különb egy analfabéta hozzászólásánál, mert jelzőt osztogatni azok is tudnak. Meg kellene mondanod, hogy mi is a bajod konkrétan. Persze ahhoz ismerned kellene az írástörténetet. Mert ha csak egy hashajtót kellene bevenned, akkor arról nem én tehetek. Nem lehet, hogy inkább csak nem érted, hogy miről is van szó? Köszönöm a hozzászólást, de legközelebb mondj is valami értelmeset, kérlek!

ÜDVG

Ui: Azt olvastam valahol, hogy az intelligens ember észreveszi a világ dolgai között létező törvényszerű összefüggéseket. Te észrevetted? ÜDVG

Új hozzászólás