A honfoglalók írásemlékei

Varga Géza küldte be 2018. 07. 29., v - 13:01 időpontban

Amikor a székely írás eredetéről esik szó egy akadémikus "tudós" dolgozatában, akkor joggal tűnik úgy, mintha nem tudna semmit a korai (honfoglalás-kori, vagy azt megelőző) székely/székelyrokon írásemlékeinkről. Ebben szerepe van az egyetemeinken folyó írástani oktatás színvonaltalanságának, amiből következően a szakemberek e téren felkészületlenül, vagy félrenevelve (a magyar őskultúrát és kutatóit megvetve) szabadulnak rá a világra. A végső soron a mindenkori megszállóinknak és a hazai idegenszívűeknek betudható helyzet katasztrofális következményei közé tartozik például a budapesti hun jelvény barbár lereszelése a Magyar Nemzeti Múzeumban, valamint a "rovásszerű" írásemlékek általánosan tapasztalható fel nem ismerése is.

A honfoglalók írásemlékei
1. ábra. A honfoglalás kori nagykörűi veret Isten szójele (fotógrafika)

Az írás ugyanis a gondolat rögzítése jelekkel. Ebből következően egy díszes veret is minősíthető (hieroglifikus) írásnak, ha ősvallási vonatkozásai vannak és elolvasható. Ám ez előtt a kézenfekvő és minden értelmes ember számára belátható tétel előtt a professzorok és a muzeológusok jó része dermedten áll, mert ebben a "tudományos" világban az alapfogalmak sincsenek tisztázva és egy eretnek kérdés felvetése is egzisztenciális veszélyt jelent.

E cikkben (a 2018. augusztus 17-én 10 órakor az ópusztaszeri MOGY-on tartandó előadásom kedvéért) az ismert honfoglalás kori írásemlékeket sorolom fel.

A honfoglalók írásemlékei
2. ábra. Vésztői veret a honfoglalás korából, körben ismétlődik a Lyukó ős hieroglifikus mondat

Az eddigi tudásunk szerint a honfoglalók írása háromféle: hieroglifikus, vegyes és betűző rendszerű volt. A honfoglalás korából hieroglifikus emlékből többet is, a vegyes rendszerűből csak egyet mutatok be. A betűző rendszerűből (amely a székely írás ma leginkább használt formájával lehetett azonos) egyelőre nem ismerek honfoglalás kori példát. Azonban a források alapján Árpád népe (nyilvánvalóan alfabetikus írással írt) évkönyvekkel és bibliafordítással is rendelkezett, tehát az alfabetikus rendszerű írással is rendelkezniük kellett.

E cikkben egy-egy fejezet szól az előzményekről, valamint a honfoglalók íráskultúrájából ránk maradt népi, uralmi és vallási jelkincsről (hagyatékról) is.

Az alább bemutatott írásemlékek egy sor további kérdést vetnek fel, amelyekre megpróbálok majd kitérni az előadás során, vagy amelyeket már tárgyaltam a nemrég megjelent Magyar hieroglif írás c. kötetemben (bolti forgalomban legolcsóbban a Püskinél szerezhető be). Kérem az olvasót, hogy a jobb megértés érdekében szíveskedjen elolvasni a jelen cikk linkjei segítségével elérhető további cikkeket is!

A honfoglalók íráshasználatának előzményei

A honfoglalók városokkal és könyvtárakkal telehintett gazdag tájról érkeztek. A források szerint a nyugati területeiken (Merv környékén - VG) városlakók voltak, a keletin meg nomádok. A magyarság bevonulására hunként, avarként, szabírként és Árpád népeként több hullámban került sor. Az utóbbi népcsoportok a heftalita Hun Birodalom örököseként vették birtokba a Kárpát-medencét. Ezért nem szükséges, nem is lehet a honfoglalók írását élesen elhatárolni az előzményektől és a hagyatéktól, mert ugyanaz a kultúra, ugyanaz a nemzet hagyta hátra őket.

A hunok magyarságáról és a székely írás hun eredetéről folytatott vita azért ostoba, mert - szakmai felkészültség hiányában - a vitatkozó felek jellemzően nem veszik figyelembe a hieroglifikus írással ránk maradt perdöntő nyelvemlékeket. Például az a Bíró András Zsolt beszél a tudomány egy helyben járásáról, aki a rovásírásról írt könyvek tucatját tiltotta ki a Kurultájról, közte az én két kötetemet is - egy akadémikus könyvterjesztő üzleti érdekeit szolgálva. A "tudomány" valóban egy helyben jár a hun-magyar azonosság kérdésében a nyelvemlékek figyelmen kívül hagyása esetén.

E megfontolás (az íráshasználat folyamatának azonossága) alapján a Bodrog alsóbűi rovásírásos fúvókatöredék írását is megemlítjük a cikkben, hiszen ugyanannak a több néven és időpontban érkező magyar népnek ugyanarról az írásáról van szó. Ez a magyarul megszólaló fúvókatöredék ugyanis a honfoglalás korában keletkezett, de a honfoglalást megelőzően is helyben lakó, magyarul beszélő avar közösség képviselője írhatta.

Az egykor volt sztyeppi gazdagságból, amely a Selyemút ellenőrzéséből és kereskedelméből fakadt, ránk kései utódokra kevés becses emlék maradt. Közéjük tartozik a Szent Korona, a jogar és a magyar jelkincs. Ez utóbbival, a hun-magyar jelkészlettel már korábban is foglalkoztunk, ezért e cikkben esetenként elegendőnek látszik a rájuk való hivatkozás is.

A honfoglalók írásemlékei
3. ábra. A Bolse Anyikovó-i obi-ugor szent ligetből származó lelet, egy szaszanida típusú, feltehetően szabír készítésű ezüsttál hátoldalára rajzolt jelenet, alul az Orion csillagképet ábrázoló, a hun-magyar dinasztia nemzetségjeleként szolgáló Nimród tamgával (balra), magyar dénár az 1200-as évekből, ugyanazzal a Nimród tamgával (jobbra)

Jordanes szerint a szabírok tartották kézben az északi erdők népeivel folytatott prémkereskedelmet s ennek során készíthették és cserélhették be ezt a tálat is. Az Orion csillagképet ábrázoló Nimród tamga felbukkanása a szabír tálon és a magyar dénáron az ősvallási jelkészlet átöröklődését támasztja alá. Ugyanez a tamga megtalálható az óbolgár emlékeken is a dinasztia jelképeként - ami összefügg az uralkodóház hun eredetével és azonos őshagyományával.

A honfoglalók írásemlékei
4. ábra. Alán (ász) amulett a Nagyságos Bél, a magas kő mondattal

Mirkhond, perzsa történetíró szerint a keleti-hunok négy fő ága az abar, chazar, asi, petseneg, vagyis avar, szabír, alán, kangar. A fenti alán amulett a heftalita Hun Birodalomban használatos jelek magyar-azonosságát tanúsítja (4. ábra).

Amihez Jordanes azt teszi hozzá, hogy az igazi hunok utódai a szabírok és az onogurok (e népneveket egymás szinonimájaként használja, mintha egyetlen nép két nevéről lenne szó). A Bíborbanszületett szerint a szabír (szavartü aszfalü azaz fehér/heftalita szabír - VG) a magyarok régi neve, az onogurt meg azóta is ránk alkalmazza a külföld. Ez megerősíti azt, hogy amint a magyar nép azonos a hun néppel, azonképpen a magyar jelhasználat előzménye is azonos a hun jelhasználattal.

A honfoglalók írásemlékei
5. ábra. Permi jelvény Szaveljeva nyomán a Magas sarok kő mondattal, a magas és a kő szójelét a perem hullámos kialakítása jelzi, a sarok szótöve a sar szójellel, a végződése pedig betűkkel van rögzítve (a permi kultúra végén jelentkező erős hun hatás bizonyítéka)

 

A honfoglalók írásemlékei
6. ábra. A szombathelyi (Savaria-i) Iseum területén hiteles ásatáson előkerült római kori veret a körben olvasandó Lyukó ten országa (Lyukó isten országa) mondatokkal, a rómaiak által Pannóniába telepített hunok hagyatéka lehet

 

A honfoglalók írásemlékei
7. ábra. A dalmáciai Porecs VII. századi bazilikájában megőrződött, Magas kő olvasatú, VIII. századi püspöki szék, az avar íráshasználat emléke

 

A honfoglalók írásemlékei
8. ábra. II-IV. századi gyűrűkulcs Vimiacum-ból a jó hieroglifával, a székely írás "j" betűjének előképével, a hun hatás jele

 

A honfoglalók írásemlékei
9. ábra. Sopronkőhidai avar sótartó a szimmetrikusan elhelyezett Magas sarok kő mondatokkal, hasonló sótartókat az Adria partvidékén találtak - mert a horvátok őseit az avarok telepítették oda csatlakozott, a gyepü védelmével megbízott népként

 

A honfoglalók írásemlékei
10. ábra. A nagyszéksósi hun szíjvég teteje és egy veleméri rajzos sindü rajzának hasonlósága az ábrázolási és jelhagyomány (a világnézet és a nemzet) azonosságát vagy rokonságát jelzi

Az őrségi Velemér neve Attila alkirályának, Valamár-nak a nevéből maradt ránk. A Velemér név Balambér "Bél ember" hun király nevének változata lehet. Valamárnak, a gótok fölé helyezett hun alkirálynak ezen a nyugat-magyarországi tájon volt országa a nagy hun uralkodó halálát követően. A csak Veleméren és közvetlen környékén használt sindü "tetőcserép" szó a római megszállás idejéről, a latin scindul "tetőcserép" szóból maradt ránk. Sindö, sindöl alakú változata a Dunántúlon fordul elő, ahol a római megszállás idején meghonosodott. Az egész magyar nyelvterületen ismert zsindely szó a német sindel átvétele, amely szintén a latin scindul-ra megy vissza. A sindü szóval és Velemér nevével igazolható, a római kor óta tapasztalható kulturális folyamatosság egyúttal a rómaiak által betelepített hunok továbbélését és jelkészletük megmaradását is alátámasztja.

A honfoglalók írásemlékei
11. ábra. Kölked Feketekapu avar verete a Nagyságos Dana Lyukó országa mondattal (balra) és a Szergej Botalov által közölt ogur/szabír változat Kazahsztánból, ezeket a csatvereteket az Al-Duna két partján élő hunok gyártották és elárasztották vele fél Európát, ez a kapcsolatrendszer egyúttal a hun jelek útját is kijelöli a sztyeppéről a Kárpát-medencébe (az Al-dunai eredetről Kézai úgy számolt be, hogy a székelyek a blakok írását használják)

 

A honfoglalók írásemlékei
12. ábra. Római kor utáni (azaz hun vagy hun kori) súly felirata Tolna megyéből Keszi Dénesné, vagy Kész a Dionision olvasattal

 

A honfoglalók írásemlékei
13. ábra. Az 531 táján a mervi oázisban a szabírhunok számára készített Szent Korona Krisztus-zománca a néhány évvel korábban a szabírhunok számára Quardusat által lefordított magyar nyelvű Bibliát ábrázolhatja

A Szent Korona abroncsának Krisztus-zománcán a térden lévő jelre Ludvig Rezső koronakutató hívta fel a figyelmemet (13. ábra). Ő kért meg rá, hogy tisztázzam, mi is ez a jelszerű rekeszrajz, amit ötvöstechnikai szempontok nem indokolnak. Nos, a kacskaringó alakú jó hieroglifa és a mellette lévő, hegyekből álló magas szójel együttese a Jóma ligatúra, amely a közeli és távoli rokonnépek jelzője. Ha esetenként ez a rokonság (például a Jóma ligatúrát használó indiánok esetében) nem lenne nagyon távoli, akkor etnikumjelzőnek is nevezhetnénk a Jóma ligatúrát. E mellett szólna egy általam olvasott genetikai cikk (sajnos, az adatait nem őriztem meg), mely szerint a hunok ősei mentek át Amerikába indiánnak. Amíg ez a cikk elő nem kerül, vagy megerősítést nem nyer a genetikusok részéről, addig is tekinthetjük a Jóma ligatúrát egy különleges fontosságú, a sztyeppi és a honfoglalás kori magyar íráshasználat lényegi azonosságát bizonyító adatnak.

A honfoglalók írásemlékei
14. ábra. Schwechati avar ékszer a Nagyságos ős földje mondattal

 

Honfoglaló és honfoglalás kori írásemlékek

 

A honfoglalók írásemlékei
15. ábra. A Bodrog alsóbűi vegyes jelhasználatú fúvókatöredéken a Lyukónak szó olvasható (a szótövet a Lyuk szójelével, a szóvéget betűkkel rögzítették), a honfoglalást megélő avar közösség készítette a honfoglalás idején

 

A honfoglalók írásemlékei
16. ábra. Balatonújlak Erdő dülő, Lyukó ős a Nap mondatok

 

A honfoglalók írásemlékei
17. ábra. Banai aranyozott ezüst övveret az Óg isten mondattal

 

A honfoglalók írásemlékei
18. ábra. Gyula, aranyozott bronzkorong a Ragyogó ősünk az Isten mondatokkal

 

A honfoglalók írásemlékei
19. ábra. Gyula, aranyozott ezüst csüngő a Lyukó ős mondattal

 

A honfoglalók írásemlékei
20. ábra. Pécsi sisak a Magas kő mondattal

 

A honfoglalók írásemlékei
21. ábra. Sárrétudvari aranyozott ezüst csüngó a Lyukó isten mondattal

 

A honfoglalók írásemlékei
22. ábra. Sárrétudvari Poroshalom, Lyukó az Egy Isten

 

A honfoglalók írásemlékei
23. ábra. Zempléni szíjvég a Magas, nagyon nagy kő mondattal

 

A honfoglalók írásemlékei
24. ábra. Gnadendorfi aranyozott ezüst övveret a Lyukó Isten mondattal

 

A honfoglalók írásemlékei
25. ábra. Az ibrányi ezüstkarperec égig érő fát ábrázoló részlete, a Magas sarok kő mondattal

 

A honfoglalók írásemlékei
26. ábra. A karosi tarsolylemez részlete a Magasságos Dana sarok köve mondattal

 

A honfoglalók írásemlékei
27. ábra. Komáromszentpéteri turulos korong a Magas sarok kő mondattal

 

A honfoglalók írásemlékei
28. ábra. A tuzséri szíjvég a Magas kő országa mondattal

 

A honfoglalók írásemlékei
29. ábra. Az ibrányi hajfonatkorong a sarok istene mondattal

 

A honfoglalók írásemlékei
30. ábra. Karosi szíjvég a tapar us "szabír ős" mondatjellel (balra) és a székely írás "tprus" jele (jobbra)

 

A honfoglalók írásemlékei
31. ábra. Törteli szíjvég a Ten országa "Isten országa" mondattal

 

A honfoglalók írásemlékei
32. ábra. Magyarországi szíjvég az Ak ügy "Heraklész folyó" mondattal

A 32. ábrán a magyar hieroglif írás Ak "Heraklész, patak" és ügy "folyó" jelei láthatók az eget tartó fa ábrázolási konvenciónak (az ég hieroglifának) megfelelő keretben balról jobbra és jobbról balra haladó sorvezetéssel is. Az Ak ügy "Heraklész folyó" kifejezés az istennel azonos Tejút neve volt a sztyeppén a szkítáknál és a hunoknál is.

A honfoglalók írásemlékei
33. ábra. A nagykörűi veret az eget tartó fa ábrázolási konvenció egyik példája, a fa az Isten szójelével azonos

Berze Nagy János magyar népmesék alapján állapította meg az Égigérő fa c. könyvében, hogy a magyar néphit szerint az égig érő fa azonos az Istennel. Ez az elolvasható nagykörűi veret nem csak Berze Nagy János megállapítását illusztrálja, hanem a honfoglalók írástudásának is egyértelmű bizonyítéka (33. ábra).

A honfoglalók íráshasználatának maradványa

A honfoglalók által használt írásrendszerekből ránk maradt hagyaték számbavételekor a székely írásra gondolunk, hiszen ezt ismerjük leginkább. A köztudat elsősorban ezt tekinti írásnak, ennek az eredete foglalkoztatja s nem gondol a többire. A bemutatott hieroglifikus leletanyag, valamint a honfoglalók évkönyveiről és a Quardusat-féle bibliafordításról hivatkozott források alapján kétségtelen, hogy az elsősorban betűző székely írás ezekkel a hieroglifikus rendszerekkel párhuzamosan létezett a honfoglalás korában. A jelen cikkben vázlatosan bemutatott sztyeppi és Kárpát-medencei írásfolyam alapján a székely írás nem másoktól átvett írásrendszer, hanem a hun-magyar nép alkotása, amely az általánosan használt szójelekből alakult ki.

A magyar jelkincs további része (a hieroglifikus népi, uralmi és vallási jelhasználat) szintén a honfoglalás kori és az azt megelőző sztyeppi jelhasználatra épül.

A honfoglalók írásemlékei
34. ábra. A IX-X. századi afrászijábi tál olvasatában a Jóma szár földje (Jóma úr Földje) mondat ismétlődik

Az afrászijábi tál a honfoglalók elvonulása után hátramaradt íráskultúra emléke. Összekötő kapocs a hun íráskultúra és a mai magyar valóság között. Ugyanis előfordul rajta a hunok által használt és a Szent Koronán is megtalálható Jóma ligatúra (13. ábra). Az elszórt és hátrahagyott írásjelek jól érzékelhetően kikövezik a hun-magyar nemzet vándorlásának útvonalát.

A honfoglalók írásemlékei
35. ábra. A Magas kő alakban elolvasható magyar birtokjel honfoglalás kori változata megtalálható a a 20. ábrán fentebb bemutatott pécsi sisakon

 

A honfoglalók írásemlékei
36. ábra. Az énlakai unitárius templom mennyezetkazettáinak sarkaiban láthatók az Egy Isten mondatjelek, amelyek arra utalnak, hogy a honfoglalók írásának ugyanúgy része volt az Isten ligatúra (1. és 33. ábra), amiképpen a székelyekének is

 

Irodalom:

A honfoglalók jelkészletének továbbéléséről, a honfoglalás utáni jelhasználatunkból az alábbi cikkek adnak további ízelítőt.

- A honfoglaló magyarok nyelve és írásbelisége, Rajsli Ilona írásáról

- Az égig érő fa ábrázolásai

- Pécsi Árpád-kori gyűrű hieroglifákkal

- Hieroglifikus-birtokjeleink

- Az őriszentpéteri tál jelei

- Veleméri rajzos sindük

- Bajánsenyei tejesköcsög szár "úr" hieroglifával

- Nimród tamga a veleméri Sindümúzeum szentgyörgyvölgyi csuprán

- Egy Lyukó mondatjel egy veleméri rajzos sindün

- A szentgyörgyvölgyi Négy jó mondatos csupor

- Az Isten országa kancsó a veleméri Sindümúzeumban

- Veleméri sindü hun jelképpel: a hieroglifikus egy sarok mondatjellel

- Rézből készült alföldi pásztorgyűrű az Atya hieroglifával

- Régi templomaink jelkészlete az Egy őrségi szállás hieroglifakereső templomtúrája c. cikk alapján becsülhető meg.

- Hieroglifikus "Magasságos Lyukó köve" mondat egy veleméri rajzos sindün

- X jeles veleméri rajzos sindü

- A honfoglalók könyvtárai

Új hozzászólás