Búvár Kund: valóban létezett!

HungaryFirst küldte be 2018. 08. 11., szo - 08:41 időpontban
Búvár Kund: valóban létezett!
Részlet Vörösmarty Mihály művéből

RÖVIDEN AZ ESEMÉNYRŐL:
III. Henrich német császár 1052-ben újra elhatározza, hogy elfoglalja Magyarországot, mivel a 1051 évi támadása kudarcba fulladt. 1052 július 20-án  a Dunán élelmiszerekkel, hadianyagokkal megrakott hajókkal és a partján gyalogosan megindul Magyarország ellen. Pozsony elfoglalása volt a célja. Július 30. án már meg is kezdte a pozsonyi vár ostromát. Augusztus hónap az ostrommal telik el. I. Endre Magyar király serege nem bocsátkozik nyílt  összecsapásra, hanem csak meg-meg csipkedik a német sereg oldalait.

III. Henrich augusztus elején azt tapasztalja, hogy hajói egyetlen éjszaka alatt elmerülnek a Duna partján kikötve. Odavesznek az élelmiszerek, hadi felszerelések, sok katonával egyetemben. Élelem hiányában a serege éhezni kezd, a morál csökken, ezért befejezi az ostromot, szégyenletes módon kivonul  Magyarországból. Pedig még IX. Leó pápa is meglátogatja az ostrom alatt, hogy megpróbáljon békét közvetíteni III. Henrich és I. András király között.

A magyarok győzelmét egy Zothmund nevezetű katona hozza meg I. András számára.  Zothmund  egyetlen éjszaka /társakkal?/ megfúrja az ellenséges hajókat, így azok reggelre megtelvén vízzel elmerülnek a Dunában.
Igaz történetet ír meg a Képes Krónika, vagy csak legenda? Képes egyetlen /?/ ember megváltoztatni egy csata menetét?

Több kutatónk kételkedik a krónikánk állításában, mondván, hogy a Duna vize hideg volt /augusztus végén ?/ s a víz sodrása is nagyon erős Pozsonynál!

NÉZZÜK A TÉNYEKET:

Búvár Kund: valóban létezett!
Képes Krónika idevonatkozó oldala. iniciálé és a szöveg. /fordítással/
Búvár Kund: valóban létezett!
Zothmud, és Zothmund irása. A krónikában
       az -u - d között egy rövidítő jel van feltüntet-
       ve, a szöveg szélesség tartása miatt
Búvár Kund: valóban létezett!
A pesti Duna folyása a
XI. században

Ilyen lehetett a Pozsonyi Duna ág is! Sokkal több szigetre oszolva folyt a vize, ezért a sodrása minimális volt!

Búvár Kund: valóban létezett!
Pozsony ábrázolása a középkorban

III. Henrich hajóiról: A középkorban kétféle folyami hajót építettek. Az egyik hosszú használatra, igen szilárdan építve, a másik típus egyetlen használatra, úgymond összedobált, gyenge építés, s gyenge faanyag felhasználásával. Ezeket az út végén szétbontották, s a faanyagot eladták. Henrichnek ilyen egy útra épített hajói voltak, így ezek oldalát könnyű volt megfúrni. Szilárd hajókat nem vállalhatott, mert azokat visszafelé vontatni kellett volna! Ilyen megoldást háború esetén nem lehet alkalmazni.

Búvár Kund: valóban létezett!
Akár lóval, akár emberi erővel vontatás igen sérülékeny volt harci cselekmények
 között

Hogyan, mivel történt a hajó fenekek megfúrása? Azt tudni kell, hogy a hajók stabilitását úgy biztosították, hogy a hajófeneket megrakták kőtömbökkel, így biztosítva a hajó egyenesben tartását. Sok esetben akár 50 mázsa kő is bekerült a gerinc fölé. Ha ez a rész megtelt vízzel, azt bizony nem lehetett észrevenni.
Milyenek lehettek ezek a szállító hajók?

Búvár Kund: valóban létezett!
Elgondolás van, konkrét tények hiányoznak. Néhány megoldás

Mivel fúrhatták meg a hajófenekeket? Bizony egy egyszerű fúróval, melyet az ácsok már több ezer éve használtak, s ez a típus még a mai napig  használatban van.

Búvár Kund: valóban létezett!
Egy mai is használt fúró, ill. egy középkori, egy kódex rajzon

Egy ilyen fúrót én is örököltem. Egy öt centiméter vastag pallót, kb. hat perc alatt tudtam átfúrni. Lehetséges, hogy víz alatt ez eltartott akár 15 percig is. Ez egyetlen éjszaka egy embernek 20-25 luk. ez kb. tíz hajó megfúrása!
TEHÁT  - LEHETSÉGES VOLT!

Hacsak a magyar krónika írná, akkor azt mondom, hogy csak legenda volt az esemény megtörténte!
DE!

Több külföldi krónika is megírta, hogy III. Henrich azért hagyott fel a Pozsonyi vár ostromával, mert ellátó hajói elsüllyedtek.

Olvassunk bele ezen krónikákba:

Búvár Kund: valóban létezett!
Antonii Bonfini: Rerum Hungaricarum
Búvár Kund: valóban létezett!
Altaichi Annales maiores évkönyv
Búvár Kund: valóban létezett!
Albericus: Trium Fontium  krónikája

Mind három krónika ugyanazt írja: III. Henrich vereséget szenved Pannóniában, hajóit elvesztve.

Búvár Kund: valóban létezett!
Bizánci Pseudó Oppian:Cynegetika- Naumachia

Ez a miniatűr kép a Bizánci Pseudó Oppian:Cynegetika- Naumachia című kódex egyik illusztrációja.  A míniátor ezzel a képével azt szinbolízálja, hogy egy búvár megfúrja az ellenséges hajót egy kézi fúróval. 
Az ókorban sokszor alkalmazták az ellenséges hajók elsüllyesztésére a hajófenék megfúrását. Bizánc és Magyarország között évszázadokig élénk kapcsolat volt, így ismerték - olvasták a Bizánci írók könyveit. A hajók megfúrásának tervét szinte biztos, hogy innen vették elő.

Lezárhatjuk a témát: igaz a Búvár Kund története! 

Szűcs Szepsy Levente

Új hozzászólás