A veleméri Sindümúzeum elolvasható sindüket ábrázoló fotógrafikái

Varga Géza küldte be 2018. 09. 13., cs - 19:27 időpontban

 

A magyar írástörténeti és néprajzi kutatás egyik csendes szenzációja volt a veleméri Sindümúzeum állandó kiállításán néhány évvel ezelőtt bemutatott és ott azóta is megtekinthető rajzos sindük sora.

 

A veleméri Sindümúzeum elolvasható sindüket ábrázoló fotógrafikái

1. ábra. A székely írás "ü" (ügy "folyó") jelének hieroglifikus megfelelője egy veleméri rajzos sindün

 

A magyar néprajztudomány számára ez a népművészeti ág eddig - Nagy Zoltán néhány cikkét leszámítva - ismeretlen volt. Ám a veleméri rajzos sindük felbukkanásáról a Néprajzi Társaság olajozottan működő eljárásban tájékoztatta a szakmát a Veleméri rajzos sindük c. dolgozatomnak a szakma számára elérhetővé tételével. A magyar néprajz méltán világhírű s korántsem véletlen, hogy a mai Kínában nagy erőkkel folytatott népzenei gyűjtés a magyar népzenekutatók módszerét követi. A magyar népi kultúra a leggazdagabbak közül való és ennek megfelelően a magyar néprajzkutatásnak is kialakult gyakorlata van sok területen (esetünkben az amatőr gyűjtők munkájának hasznosítása terén). Van mit átvennie bármelyik több évezredes  kulturális nagyhatalomnak is.

A valójában nem is létező magyar írástudomány azonban nem is reagált a székely jelkincs népi párhuzamainak (hieroglifikus előképeinek) felbukkanására. A rovológia szerzői megmaradtak a korábbi - a megszületésükkor is téves - irányvonalaik mellett, bár e veleméri jelek lehetetlenné teszik a korábbi magyarázatok fenntartását (például a székely írás eredetéről). 

A mítográfia, vagy a nyelvészet számára is fontos adalékot jelentenének ezek a tetőcserepek, de ilyen irányú felhasználásukról nem tudok. Ezen a méltatlan helyzeten szeretnék változtatni e cikkel, bemutatva néhány sindüt, amelyeknek a képét megpróbáltam grafikai úton feljavítani. Nem egyformán sikerültek, bár átlagosan egy hetet dolgoztam rajtuk. A kedvenceimet az 1.  és a 11. ábra mutatja.

Veleméren az 1800-as években és az 1900-as évek elején házilagosan készítették a tetőcserepet (helyi szóval a sindüt). Ez a sindü a római megszállás idejéből közvetlenül a latin scindul "tetőcserép"-ből származik. A sindükön ősvallási eredetű óvó-védő rajzocskákat jelenítettek meg, közte olyan hieroglifákat (vallásos jelentőségű szójeleket) is, amelyek a székely betűk előképei, népi párhuzamai voltak. Mivel a sindürajzoknak a székely írásban meglévőkön kívül hun és nepáli magar megfelelői is vannak, ez a leletcsoport gyökeresen más megvilágításba helyezi a székely írás eredetét. Azt bizonyítja, hogy a magyar nép a saját jelkészletéből alakította ki a székely írás jeleit, nem kellett az ótürk, germán,  glagolita, sémi vagy bármely más nép írását átvennünk. "Érthető", ha az akadémikus "tudomány" ezt a leletcsoportot nem kívánja tárgyalni sem. 

A Néprajzi Társaság is - miután megkapta a Veleméri rajzos sindük c. tanulmányomat, óva intett attól, hogy magyarázzam ezt a jelenséget. Vajh miért? A levelüket a Magyar hieroglif írás c. kötetben tettem közzé.

 

 

2. ábra. Dana szár sarok (mai magyarsággal Dana úr a sarok) mondatjel

 

 

3/a. ábra. Egy Lyukó a Nap

 

 

3/b. ábra. A Lyukó és az Egy hieroglifa

 

 

4/a. ábra. Egy Isten

 

 

4/b. Ennyi maradt a fenti tetőcseréből

 

 

 

5. ábra. A "tprus" (tapar us "szabír ős") rovásjel veleméri változata

 

 

6/a. ábra. A Lyukó magas köve mondat virággá változik

 

 

6/b. ábra. A magas, a Lyukó és a  hieroglifa

 

 

 

 

7. ábra. Egy szár sarok (mai magyarsággal Egy úr a sarok) mondatjel

 

 

 

 

8. ábra. A Lyukó hieroglifákból és a vizet ábrázoló vízszintes hullámvonalakból álló minta az árpádsávok párhuzama (Lyukó napisten jele a vörös, a hullámvonal pedig az ezüst/fehér sávnak felel meg)

 

 

 

9/a. ábra. Velemér, 1931 és egy keleti szőnyegekről ismerős jel a madár mellett

 

 

 

9/b. ábra. A fenti sindügrafika tükrözve

 

 

10/a. ábra. A magasságos Lyukó-Nap köve

 

 

 

10/b. Ugyanaz a sindü fehér kontúrvonal nélkül

 

 

11. ábra. "Lelógó" szár (úr) hieroglifa

 

 

12. ábra. Átmenet a szár és a "tprus" (tapar us "szabír ős") jelforma között?

 

 

13. ábra. A "tprus" (tapar us "szabír ős") hieroglifa egyik veleméri változata

 

 

14. ábra. A székely írás "tprus" (tapar us "szabír ős") jelének egyik veleméri változata

 

 

15. ábra. Az "us" (ős) hieroglifa veleméri előfordulása

 

 

16. ábra. A szár (úr) hieroglifa az égig érő fa (az Istennel azonos Tejút) egyfajta ábrázolása

 

 

 

17. ábra. Szár (úr)

 

 

18. ábra. Szár (úr)

 

 

19. ábra. Szár (úr)

 

 

 

Új hozzászólás