Pázmány Péter és a pálosok

HungaryFirst küldte be 2018. 10. 05., p - 05:10 időpontban
Pázmány Péter és a pálosok

 

„Te is Magyarország, édes hazám, a pálosokkal fogsz növekedni és ugyanazokkal fogsz hanyatlani.”

Talán már mindnyájan hallottuk ezt az idézetet valahonnan, és az is lehet, hogy sokan tudjuk, egykor Pázmány Péter vélekedett ekképpen a pálos rendről. Azt azonban csak kevesek tudják, hogy egykor Pázmány volt, aki el akarta töröltetni a rendet… Na de mi volt ennek az oka, miért kellett volna ilyen drasztikus döntést hozni…? Pázmány Péter születésének 448. évfordulóján ismerjük meg Pázmány és a pálos rend egyik közös ügyét, és tudjunk meg többet róluk a történelemből…

A török pusztítás után, a 16. század végén megmaradt pálos kolostorok közül csak néhány volt életképes. A többiek jórésze romokban hevert, birtokaik még mindig hatalmaskodó, kapzsi főurak kezén voltak, és közülük csak nagyon kevés szerepelt a bérbeadottak között. Ez utóbbiakért pedig a bért nagyon bizonytalanul vagy sehogyan sem kapták kézhez a pálosok. A rend szellemi haladása és tevékenysége sem elégítette ki a Szentszéket. Ezért V. Pál pápa kénytelen volt a rendi fejetlenség és anyagi romlás meggátlása, és egyben a rend ügyeinek rendezése végett 1619. április 20-án a jezsuita Pázmány Pétert a pálosok teljhatalmú apostoli vizitátorává kinevezni. Az ellenreformáció vezérét azonban egyelőre másirányú ügyek foglalták el, a rend vizitációjával alig volt ideje foglalkozni.

Pázmány az 1624. évi nagykáptalanhoz buzdító levelet intézett, amelyben kiemeli, hogy remete Szent Pál rendje éppen a benne megvalósult fegyelem miatt hajdan Magyarországon a legdicsőbb rend volt. Tanácsolja, hogy a jelen bajoknak vágják útját, cselekedjenek a régi szerzetesi szellem értelmében és akkor nem lesz szüksége a Szentszéktől rábízott vizitációra. Bár a rend főnökei továbbra is tiszteletreméltó törekvéseket tettek a rendi szellem javítása érdekében, a helyzet nem változott.

Pázmány az 1629. évi nagyszombati zsinaton már teljes felkészültséggel jelent meg a rend vizitációját illetően. Összeírta a pálos kolostorokat, szám szerint 122-t. Tabula monasterioruma eléggé tájékoztat a rend állapotáról. Döntés azonban egyelőre nem történt. Végül is 1632-ben, római tartózkodása idején amellett döntött, hogy vagy töröljék el a rendet, vagy helyezzék a domonkosok örökös felügyelete alá, mivel a rendi reformok megvalósítására legcsekélyebb remény sincs. Ezek egyikére sem került azonban sor szerencsére…

Pázmány Péter 1570. október 4-én született Nagyváradon, protestáns szülők gyermekeként.1580-ban még Váradon tanult, majd a jezsuiták által létrehozott kolozsvári gimnázium diákja lett. 1588-ban a krakkói jezsuita kollégium novíciusa lett, a bölcseletet Bécsben tanulta, a teológiát pedig Rómában.1597-től tanulmányi felügyelő lett a jezsuita rend grazi nevelőintézetében, 1598-tól pedig a grazi egyetemen bölcseletet oktatott. 1601-ben a sellyei rendházba küldték elöljárói, hogy hazájában mint hithirdető működjék a katolikus vallás emelésén. Ugyanebben az évben prédikátorként Kassán és Nyitra vármegyében működött, nagy sikerrel. 1603-tól a grazi egyetemen teológiát tanított három évig. 1607-ben másodszor küldték hazájába, ahol Forgách esztergomi érsek vette udvarába.

1608-ban országos figyelmet keltett a pozsonyi országgyűlésen. Mint rendjének képviselője, annak érdekében hatalmas beszédben szólalt fel a bécsi béke 8. pontja ellen, amely a jezsuitáktól megtagadta az országban a birtokszerzési jogot; majd rábírta az érseket, hogy Nagyszombatban 1611-ben a papság erkölcsi és szellemi újjáteremtése céljából tartományi zsinatot tartson. Forgách érsek kezdeményezésére és II. Mátyás magyar király kérelmére V. Pál pápa felmentette Pázmány Pétert szerzetesi fogadalma alól.

1616. április 25-én turóci préposttá, ugyanezen év szeptember 28-án pedig az időközben elhunyt Forgách helyébe esztergomi érsekké nevezték ki. Miután meg volt győződve arról, hogy főképp a papság erkölcsi és műveltségi hanyatlása idézte elő, s könnyítette meg a protestantizmus elterjedését, s csakis erkölcsös, művelt és buzgó papság képes annak határt szabni, és a tiszta hitet fenntartani, 1619-ben Nagyszombatban az ifjúság számára nevelőintézetet és papnevelőt alapított, majd Bécsben is egyet, 1623-ban (közel 200 000 forintnyi költséggel), amely ma is működik, és alapítójának a nevét viseli. 1629-ben VIII. Orbán pápa bíborossá nevezte ki. 1635-ben Nagyszombatban 100 000 forintnyi tőkével egyetemet alapított teológiai és bölcsészeti karral (jogutódjai az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem).

“Ha valaki Magyarország sorsos állapotját látni kívánja, tekintse Első Remete Szent Pál szerzetét. És ha azt virágjában tündökölni látja, tudja meg, hogy az országnak is jól vagyon dolga, mert jó rendben a szénája.” Pázmány Péter

Forrás: Kisbán Emil: A magyar Pálosrend története. Pest, 1938.

Galuska Tünde, palosepiteszet.hu

Új hozzászólás