Requiem Erdélyért

Czeglédi Andrea küldte be 2018. 10. 07., v - 20:25 időpontban

Nézem a romániai népszavazás eredményét és közben keserű gondolatok kavarognak bennem. Bevégeztetett, hát, ennyi volt… Népem jövőjének eddig tiszta egén úgy látom gyülekezni a viharfelhőket, mint nyáron, amikor a tikkasztó meleg után enyhülést várunk, de jégeső pusztítása az elégedetlenségünk büntetése. Miért írom, hogy büntetés? Mert nemzetem az Úr haragját vonta ma magára látszat-keresztény magatartásával. Az erdélyi és partiumi magyarság ma bebizonyította, hogy a kereszténység számára semmit nem jelent. Hiába áldozták fel őseink életüket, sokszor egész családjuk életét a kereszténység, hazájuk, népük védelmében. A sok áldozat hiábavaló volt. A mai kor embere ezen a vidéken már nem keresztény, a templomba is csak a látszat miatt jár. Megmutatni divatos ruháját, elővenni mise, vagy istentisztelet alatt legújabb kiadású telefonját, a parkolóban mutogatni autóját. Ezek az emberek, sajnos nem írhatom azt, hogy hívek nem átallják aztán magukhoz venni az Oltáriszentséget, vagy az Úrvacsorát.

 

Requiem Erdélyért

 

Nekünk, magyaroknak ma nem a román kormány, még csak nem is az ortodox egyház hívó szavára kellett volna elmennünk szavazni. Az erdélyi keresztény egyházak hívó szavának kellett volna eleget tennünk. A krisztusi törvényeknek kellett volna engedelmeskednünk, de nem tettük. Nem tettük, mert elvakított minket a gyűlölet, közömbösség posványába süllyedtünk, de ami a legnagyobb bűnünk, elhagyott bennünket a hitünk. Szégyelljük hát magunkat, érezzük bűneink súlyát és bújjunk el, mint Ádám és Éva a paradicsomban, mert az Úr ellen vétkeztünk ma.

Megvett, elvakított minket a liberális kampány. Megrontottak minket, mint a tudatlan gyermeket. A Nyílt Társadalom Alapítvány, az Amnesty International és más, páholyokból irányított „civil” szervezetek kezére játszották ma az erdélyi magyarok is Romániát és ezzel magukat. Azoknak a szervezeteknek, azoknak a láthatatlan hatalmaknak a kezére, akik Magyarország vesztén ügyködnek, akik Ukrajnában legalább annyira hibásak a magyarok szenvedése miatt, mint a Porosenko vezette bábkormánynak. Ezek után vajon Erdélyben a magyarság és a székelység javát szolgálnák? Tettek e valaha egy szalmaszálat is odébb az ország kisebbségeiért? Harcoltak e valaha a jogainkért?

Akik Erdélyben kettős állampolgárok, és ma nem szavaztak, hazájukat, Magyarországot is elárulták. Igenis hazaárulók, hiszen a magyar alkotmányban a házasság úgy fogalmaztatott meg, mint férfi és nő szabad elhatározása. Ezek szerint ők, a magyar alkotmánnyal sem értenek egyet? Miért kérték a magyar állampolgárságot? Az erdélyi magyarság takarója addig ér, ameddig a Magyar Kormány által utalt támogatások?

 

Requiem Erdélyért

 

Erdélyben és a Partiumban ma minden férfi, nő, egyéb – hiszen mától már az LMBTQ és a gender ideológia szövetségesei vagyunk… aki nem szavazott, a magyarok vesztét kívánó, európai uniós, liberális söpredék cinkosává is vált egyúttal. A liberálisok következő lépése a nyitva hagyott kiskapu kijátszása lesz, megszavazhatják a melegek házasságáról szóló törvényt. Már így is túl messzire mentek, tankönyvekben már nem szerepelhetnek bizonyos dolgok, mint például az Advent vagy a nemre utaló Mikulás bácsi kifejezés, és egyéb, a nemre utaló kifejezések, amelyekre a gyermekek esetében a „manót” kell használni…. Ezek után ne csodálkozzon senki, ha gyermeke otthon arról mesél, az iskolai tananyag szerint a homoszexualitás jó, sőt követendő. Ne csodálkozzon, mert már úgyis késő lesz és egyébként is ezt akarta. Ma volt ugyanis az utolsó alkalom, hogy megállítsuk a liberális mételyt, de mi ezt az esélyt eljátszottuk.

 

Requiem Erdélyért

 

Ezért írom most le, hogy népem jövőjét sötét vihar tépázza, megmaradásunk kétséges, több mint bizonytalan, a kötelet pedig mi magunk adtuk hóhérjaink kezébe. Így megérdemeljük, ami ránk vár. A kérdés azonban az, hogy gyermekeink is megérdemlik-e, ami rájuk vár? Jogunk van-e, volt-e az ő jövőjüket rombolni, mint annak idején a mienket a kommunisták? Átok mindenkire, aki a nemzete jövőjét teszi tönkre… ennyi volt hát… bevégeztetett…

 

Czeglédi Andrea

Új hozzászólás