A kétarcú Heller Ágnes

HungaryFirst küldte be 2019. 05. 20., h - 20:34 időpontban

Heller arcképéről szóló írást az ATV-s műsorban tett sokadik interjú teszi aktuálissá, ahol most is kifejtette, hogy a demokrácia csak liberális lehet, illiberális nem, amit Orbán képvisel. Szokásos baloldali lózungok hangzottak el, miszerint itt diktatúra van, a kormány megszüntette a szabadságjogokat, Hitlerrel és Rákosi Mátyással egy sorban emlegette a kormányfőt. A műsorvezető felelevenítette a marxizmushoz és a lukácsi iskolához való korábbi vonzalmát, amit megkerülve a filozófia öröméről beszélt, majd vádolta magát a 2 évig tartó kommunista párttagsággal.

Ha megvizsgáljuk Heller életművét, egy furcsa kettősségre lehetünk figyelmesek. De hogyan is történtek a dolgok a lukácsi iskolától egészen a rendszerváltásig és tovább? Ennek járunk utána. Egyértelmű hogy sem diktátor nem található kis hazánkban, sem a szabadságjogokat nem korlátozza senki, csupán a neoliberális szabadosságnak, mint az LMBTQ jogok vagy az eutanáziának szab korlátot a keresztény morál, amit a kormány képvisel. Egyébként Heller sem áll mellé filozófiai írásaiban a neoliberális túlkapásoknak, de akkor miből származik az ellentmondás? Nézzük:

Heller Ágnes filozófus a baloldali, liberális politikai körhöz tartozik és ez a kör elhatározta, hogy negatív jelzőkkel lejáratja Orbán Viktort a világ előtt. Ebben élen jár a filozófus asszony, az egykori „Lukács iskola” tagja. Lukács György marxista, kommunista gondolkodó volt, aki a marxizmus újjászületésében hitt, egy másik utat képviselt, mint az akkori rendszer. Ahogy az akkoriban szokás volt, az elvtársak egymást támadták, így szorult háttérbe Lukács György, ám a marxizmus reneszánszába vetett hitét plántálta tanítványaiba, közöttük Heller Ágnesbe. A szocializmussal szimpatizáló budapesti értelmiségiek a rendszerváltás után balra tolódtak a liberális eszmékkel kezdtek szimpatizálni. A filozófus sodródott velük természetes szövetségesek lettek a jobboldal ellen, miközben a 90-es években megjelent könyvei jobboldali értékeket mutatnak. Van itt egy volt marxista, jobboldali Heller Ágnes, a politikai liberalizmus álarca alatt?

„A modernitás ingája” című könyvében nem áll ki a liberális szabadság és önrendelkezés mellett, hanem erősen kritizálja a modern filozófusokat, akik ennek az eszmének a szellemi alapját megteremtették. Ír azokról a filozófusokról, akik már a XIX. század végétől kezdve a test és lélek kettészakításán dolgoztak, a lelket szellemre redukálták, tehát valójában megtámadták a keresztény dualitás elvet. Erről azt mondja Heller, „a test szellemitől független autonómiáját hirdető morál tarthatatlan. …az elbeszélés itt az önpusztítás folytán megszakad.” Heller bemutatja, hogy „a testfelszabadító mozgalmak választották el végérvényesen a testet a szellemtől.”Tagadja, hogy megkerülhető lenne a lélekről, a spirituális létünkről való beszéd. Bemutatja, hogy a testfelszabadító mozgalmak vetették fel, a „szabadság és az élet” szembeállítását. Így került előtérbe a „nő saját testének autonómiája”, az „abortusz –gyerek – karrier” vita, ami a szabadság választása az élet helyett. Arra figyelmeztet, ez „egyre nehezebb helyzetbe hozza a társadalmat, hogy az egyes ember sok esetben a szabadságot, mint liberális eszményt választja az élet helyett.” A civilizáció nem tudta kibékíteni a szabadságot és az életet - írja Heller. Igaz, nem vonja le a következtetést, hogy a szabadság-élet konfliktusában a moralitás kérdése húzódik meg és hogy a nyugati ember végső problémája az eredeti zsidó-keresztény moráltól való eltávolodás, mert helyette az individuum szabadságát tette az első helyre. Mégis azt látjuk, hogy felfigyelt a helytelen filozófiai folyamatokra és következményeire, sőt ezt a filozófiát tarthatatlannak nevezte, így azt mondhatjuk, Heller valójában jobboldali értékeket vall.

A kétarcú Heller Ágnes
Heller Ágnes, fotó: Bödey János

Ír a család kataklizmaszerű átalakulásáról is, ami ugyanolyan nyilvánosan a politikai térben zajlik, mint a fent említett „abortusz - gyerek-karrier” vita és a testfelszabadító mozgalmak. Említett könyvében idézi Fukuyama extrém történeteit a szélsőséges individualizmust tükröző gyermeki szabadságjogokról. Említést tesz egy Amerikában történt esetről, amiben egy 15 éves fiú feljelenti szüleit, mert elmulasztották az abortuszt. Egy másik eset egy tévésorozat példája, amiben egy 15 éves fiú feljelenti apját, mert egy dühös pillanatában felpofozta. Holott az apának és fiának csak meg kellene ölelniük egymást. A kulcsszó a szeretet lenne, a család megmaradhatna természetinek a külső politikai jellege helyett - mondja Heller. Ezekben a példának hozott esetekben és a rá adott reflexiókban még csak véletlenül sem lehet felfedezni a liberális Hellert. Ugyanezt tapasztaljuk a „Nietzsche és a Parsifal” című könyvében. Nietzsche a XIX. századi német filozófus megírja az Evangélium gúnyiratát a Zarathusztrában, de minden művében megtámadja a keresztény értékeket. Nietzsche értékelésében, Heller azt írja: „még a kreatív tehetség sem tehet semmissé, erkölcsöt és morált”.

Hogyan lehetséges, hogy a rendszerváltás utáni kutatásaiban láthatóan jobboldali értékeket valló Heller a szocialista és liberális baloldal ikonikus alakja, a jobboldali Orbán kormány legnagyobb ellensége? A magyarázat visszanyúlik egészen a marxista Lukács körig, de még előbbre is. A budapesti zsidó értelmiség közös problémája ez. Mégsem lett soha tisztázva, hogy 45-ben, ami a magyaroknak orosz megszállás és leigázás volt, az a zsidóságnak felszabadulást jelentett. Ha az oroszok nem jönnek, Hitler a zsidóságot kiírtja. Így egyértelmű, hogy a háború utáni zsidóság beleszeretett a szocialista ideológiába, a marxizmusba és leninizmusba. Igaz Lukács köre egy külön utat képviselt, amelyhez Heller is tartozott, de a marxizmuson belül. Tehát a zsidó értelmiség e történelmi oknál fogva balra tolódott, a szocializmusban vezető szerepeket vállalt, és legfőbb ellenségnek a jobboldalt tekintette. Ez a politikai érzület a rendszerváltás után is megmaradt és vele együtt a jobboldallal való szembenállás. Mindezt tetézte Heller esetében a 2011-es filozófus per, amiben igazolást nyert számára, hogy az Orbán kormány a legfőbb gonosz ellenség. Nem látja be, hogy a szocialista kormányzás alatt, minden pályázati pénz a baloldali filozófusok kezében landolt, ezen akart változtatni a Fidesz. Igaz, nem a filozófusok tehettek róla ők csak felhasználták a kapott összegeket, lubickolva a baloldali hatalom dicsfényében. A vesztes oldalra kerülés, dühös kirohanásokra késztette Hellert. Elkezdődtek a külföldi lejárató kampányok a jobboldali kormány ellen.

A politikai Hellerből eltűnt az objektív értékítélet, ami még a könyveiben megvolt, és a baloldali politikai álarc, azóta sem hullt le róla. Rá kellene jönni, hogy a jobboldali kormány érte is harcol, amikor védi a zsidó-keresztény kultúrát, az európai eredeti örökséget. Ez egy eszmei harc a szélsőséges liberalizmus és az iszlám kultúra terjeszkedése ellen. A hitét megtartó zsidó értelmiségnek ott kellene harcolnia Orbán Viktor mellett. Zsidónak, kereszténynek egy a törvénye, az a Tízparancsolat, amit Mózes hozott le kőtáblán a Sínai hegyről. Itt az ideje letenni a marxizmussal terhelt baloldali álorcát!

A jobboldali arcát mutató Heller Ágnest várja szeretettel a keresztény, konzervatív oldal.

„És nem volt egyéb a ládában, mint csak a két kőtábla, amelyeket Mózes a Hórebnél helyezett bele, mikor az Úr szövetséget kötött az Izráel fiaival, mikor kijövének Égyiptom földéből.(Királyok I. 8,9.)

 

Pók Katalin

Új hozzászólás