A magyarok nem tartoznak hálával Nyugat-Európának

HungaryFirst küldte be 2019. 05. 25., szo - 11:27 időpontban

Nem tartozunk hálával - írta: Märle Tamás

„Egyáltalán nem is lenne már EU, ha mindenki annyira önző és nemzeti módon cselekedne, mint Orbán Viktor” – nyilatkozta Jean-Claude Juncker közvetlenül a választások előtt, majd határozottan elutasította a „több nemzetállam, kevesebb Brüsszel” irányvonalat. Szavaival maga az Európai Bizottság feje tette fel a magyar választópolgároknak a kérdést: vagy az általa túlhaladottnak vélt nemzetek Európájára voksolnak, vagy a Dobrev Klára álmaiban is szereplő Európai Egyesült Államokra.

A választásokkal kapcsolatban érdemes elgondolkodni a junckeri szemléleten, hiszen ugyanebben az interjúban kifejtette, hogy Angela Merkel mennyire helyesen cselekedett, amikor 2015-ben több mint egymillió migránst befogadott, meglátása szerint Ausztria és Magyarország hálával tartozik ezért a kancellárasszonynak.

Egy interjú a sok közül, ami azt próbálja belesulykolni a magyar emberekbe, hogy mi a Nyugat lekötelezettjei vagyunk. A gond csak az, hogy mi sem a jelenben, a múltban pedig még annyira sem lehetünk hálásak a Nyugatnak.

Ha csak egy pillanatra belegondolunk az elmúlt ezer esztendő történetébe, akkor azzal kell többek között szembesülnünk, hogy a tatár veszedelem idején Babenberg Frigyes osztrák herceg segítség helyett aljas módon börtönbe zárta és megzsarolta IV. Béla királyt. Vagy gondoljunk arra, hogy a végvári hősök hányszor várták hiába Európa segítségét, és amikor 150 év után megérkeztek, azonnal alávetett tartománnyá tettek bennünket. Amikor a nép azt mondta erre, hogy elég volt, akkor éppen jók voltak nekik az oroszok ahhoz, hogy vérbe fojtsák a magyar szabadságot. Apponyi gróf hiába mondta el Trianonban, hogy ezer éve védjük a pogánytól a keresztény Európát, csak szétszakítottak minket. Károlyi Mihály naiv módon az antanttól várta a segítséget az első világháború után, szóba se álltak vele. A második világégés során előbb kihasználtak minket a németek, majd addig vártunk az angol-amerikai erőkre, amíg oda nem vetettek minket Sztálin karmai közé, hogy aztán 1956-ban széttárják a karjukat.

És ma? Vegyük kegynek az uniós tagságot és a támogatásokat? Bárki is komolyan gondolja, hogyha nem fűződne jókora anyagi érdeke Nyugat-Európának a kelet-közép-európai országok tagságához, akkor bevettek volna bennünket? Az uniós pénzekre kétségtelenül szükségünk van, de nap mint nap megdolgozunk érte, ahogy a német vagy francia multik is kaszálnak belőle rendesen.

Amennyiben tévesen elhisszük, hogy mi hálával tartozunk és hagyjuk, hogy ránk aggassák a picinyke tartomány szerepét, akkor azzal a központosítóknak kedvezünk, ami önfeladáshoz, majd beolvadáshoz vezet. Ezzel szemben látnunk kell azt, hogy kizárólag magunknak köszönhetjük, hogy a számtalan cserben hagyás ellenére még mindig létezik a magyar állam Európában. Mi megküzdöttünk az európaiságunkért, és ha ilyen kis nemzetként meg akarunk maradni, akkor a kőkemény érdekérvényesítés politikáját kell folytatni – amihez minél több képviselőre lesz szükség a következő öt esztendőben –, még ha ezt egyesek önzőségnek is akarják láttatni.

 

Magyar Fórum

Az alcímet a szeresztőség adta!

Borítókép: Getty Images

Új hozzászólás