Stoffán György: Csíksomlyó után… (zarándok-gondolatok)

HungaryFirst küldte be 2019. 06. 10., h - 15:07 időpontban

Felemelő, de nem váratlan a tény, miszerint Csíksomlyó az maradt, ami volt. Magyar Mária-kegyhely, ahol a keresztény magyar nemzet találkozik Istennel. Idén is így volt ez. Megtelt a Nyereg a hívő magyarok seregével, akik a Szentlélek eljövetelének ünnepét ülték, „Máriát látni” jöttek Isten szent ege alá, hogy eleget tegyenek őseink fogadalmának. 

Nem kellett biztonsági kapu, mert az egyetlen biztonsági kapu a magyar szívekben szélesre tárt kapu volt. Nem kellett regisztrálni, mert a keresztség elegendő regisztráció Máriához. Nem kellettek „karámok”, mert itt minden zarándok egy helyre vágyott… a somlyói Nyeregbe. S nem kellett kihozni a Segítő Szűz Mária Kegyszobrát sem, hiszen minden magyar szívében ott áll a kegyszobor, pünkösdtől-pünkösdig lélekben ezerszer elé térdel székely és magyar, hogy fohászkodjék Nemzetünkért, hitünkért… S ha eljut Somlyóra, akkor gyermeki lélekkel keresi föl a kisbazilikában a Kegyszobrot. 

Jakubinyi érsek úr köszöntője fájdalmas tényeket sorolt, a papi hivatások drámai csökkenéséről, s arról, hogy a ferencesek utánpótlása megszűnt… a tények azonban okok nélkül, a megoldási lehetőségek ismerete nélkül kevésnek bizonyulnak. A zarándok elgondolkodik ilyenkor, magába néz, s azoknak a felelősségére is gondol, akik a hívő nép ellenében, de a hívek hitére apellálva bizonygatja a bizonyíthatatlan, igazolni próbálja az igazolhatatlant. Végigfut a zarándok agyában a gondolat: mitől lenne papi hivatás, amikor az oltárszolgálat a fiúk részről szinte megszűnt… s mindenütt lányok ministrálnak, mert ez a modern, ez a katolikus demokrácia. Ám, arra senki sem gondol, hogy az oltárszolgálat adta a legtöbb gyermeknek a hivatást. Hiszen a szentmise részese, résztvevője volt. Ez azonban csak egy apró részlete a sok oknak, amelyek miatt nem a híveket, hanem az egyház vezetését, a II. Vatikáni Zsinatot lehetne számon kérni. Továbbá lehet valami súlyos hiba az erdélyi ferences szerzetesi hivatás megtorpanása körül is. Hiszen óriási különbség van ma már a régi erdélyi ferencesek és a Magyarországon nevelt fiatal erdélyi ferences generáció működése között. Hol vannak ma már a régi erdélyi ferences hagyományok, hol az a szerető közösség, amely mérhetetlen béketűréssel, alázattal és a székely nemzetért való kiállással vált a nép lelkévé… A mai világ azonban, másféle franciskánusokat nevel. A zarándok belegondol: vajon a mai, civilbe öltözött, és rendi ruháról a rózsafüzért elhagyó „kolduló” barátok, kibírnák-e elődeik krisztusi megpróbáltatásait. Kibírnák e hűséggel a valódi koldus-létet, a kényszerlakhelyet, a Duna-csatornát, a máriaradnai és esztelneki száműzetést – népükért, hitükért, magyarságukért? 

A püspöki szentbeszéd fontos volt, s aki értette, sokat érthetett belőle. Mint abból is, hogy az egy héttel korábbi vendég sűrű említésekor megeredt az eső, és csak az Úrfelmutatáskor, hitünk Szent Titkának felmutatásakor állt el, amikor maga Jézus jött személyesen a somlyói Nyeregbe… 

Félmillió magyar keresztény-keresztyén imádkozta együtt nemzetünk fohászát, félmillió magyar könyörgött a Teremtő Istenhez: „Ne hagyd elveszni Erdélyt Istenünk!” 

A zarándok Márton Áron és Mindszenty József bölcsességére, életszentségére, áldozatára és bíztatására gondol… s arra a reménységre, amelyet Mindszenty bíboros, esztergomi érsek fogalmazott meg: –„Ha lesz egymillió imádkozó magyar, nem félek a jövőtől.” 

Csíksomlyón, fenn a Nyeregben a magyar keresztények sokasága, az Egyház jelent meg 2019. június 8-án. Van tehát egymillió imádkozó magyar, van remény, van hit és van összefogás és Mária mindig szeretettel látja azokat, akiket vezetőik nem, de Mária mindig megkérdez, óv és akiknek irányt mutat szent Fia által. S amíg megtelik a Nyereg, amíg együtt van a hittel Máriára néző milliós magyarság, addig nem félünk, hiszen senki és semmi nem árthat ennek a Somlyón imádkozó népnek. Mert a nép az Egyház, a nép a nemzet, ez a nép a jövő. És ebben a népben van ma a keresztény Európa. Mert ez a nép bárhol is él a Földön, Csíksomlyóra hazamegy. Mert ott mindig az Édesanyja várja… 

 

Stoffán György

Új hozzászólás