Teljes harckészültségben a szerb hadsereg!

HungaryFirst küldte be 2019. 06. 11., k - 04:36 időpontban

Újabb konfliktus alakult ki Szerbia és Koszovó között. A szerb elnök, Aleksandar Vučić teljes harckészültségbe helyezte a szerb hadsereget, miután a koszovói speciális rendőrség több szerbet is letartóztatott Észak-Koszovóban. A koszovói hatóságok közlése szerint hónapok óta tartó nyomozás eredményeként csaptak le az egyebek mellett szervezett bűnözéssel, csempészettel és illegális kereskedelemmel gyanúsított szerbekre.

A 2013-ban brüsszeli közvetítéssel megkötött megállapodás szerint a koszovói speciális rendőri egység, a Rosu nem vonulhatna be Észak-Koszovóba a NATO és a szerb vezetés beleegyezése nélkül, és a szerb hadseregnek is tilos megszállnia a területet. Az elfogott szerbeket szervezett bűnözéssel gyanúsítják, ám Belgrád álláspontja szerint az akció sokkal inkább a megfélemlítés eszköze. Úgy vélik, az albánok így akarják rettegésben tartani és száműzni a koszovói szerbeket.

A múlt héten történt országos szintű rendőri fellépés következtében olyan szervezett bűnözői, illetve állami és helyi tisztviselőket tartóztattak le Koszovóban, akik érintettek voltak a szervezett bűnözői tevékenységekben – közölte Orosz Anna, a Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatója az M1 Világ című műsorában. Az akció szerbeket, bosnyákokat és albánokat is érintett, így nem kifejezetten a koszovói szerbekre irányuló lépés volt – fűzte hozzá.

Koszovó ügye, azaz Belgrád és Pristina viszonyának kérdése sokkal bonyolultabb és nehezebb, mint Észak-Macedónia és Görögország ügye – jelentette ki Alekszandar Vucsity, Szerbia elnöke. Elmondta, Belgrád és Pristina esetében emberekről, emberek sorsáról, területekről és más nehezen kezelhető kérdésekről van szó.

Szerbia egykori déli tartománya, Koszovó 2008-ban kiáltotta ki egyoldalú függetlenségét, amit Belgrád azóta sem ismer el.

Párizsban várható a legközelebbi találkozó, ám azt, hogy bármiféle eredményt lehessen felmutatni, több tényező is nehezíti. Orosz Anna szerint az egyik ilyen tényező, hogy a koszovói államfő és a koszovói miniszterelnök között nincs egyetértés, sőt kifejezetten ellentétes álláspontokat képviselnek, amely rendkívüli módon nehezíti a tárgyalások előrébb vitelét.

A szerb elnök szerint bármilyen megállapodás is születne, arról a lakosságot is meg kellene kérdezni, így mindenképpen népszavazást tartanának a koszovói kérdés rendezéséről. A szerb ellenzék nagy része hónapok óta bojkottálja a parlament munkáját, a Koszovóról szóló ülésen sem vettek részt.

Szerbia 2025-ös Uniós csatlakozási tervének ütemezése szerint, 2019-re időzítették a két ország közötti béke megkötését, azonban erre jelen pillanatban nagyon kevés az esély. Szerbia és Koszovó helyzetének szempontjából is meghatározó lehet az Észak-Macedónia és Görögország közötti megállapodás uniós fogadtatása, hiszen ha egy ilyen komoly bilaterális konfliktus megoldása pozitív hatással lehet a csatlakozási perspektívára, az ösztönzőleg hathat a Szerbia és Koszovó közötti konfliktus megoldására is.

 

Hiradó nyomán

Új hozzászólás