Csaba királyfi életkora

Varga Géza küldte be 2019. 07. 10., sze - 06:03 időpontban

A magyar krónikák szerint Atilla halála után Csaba királyfi a maradék hunokkal Szkítiába vonult s megérkezvén mindjárt kezdé sürgetni, hogy térjenek vissza Pannóniába. A Pannóniába indulókat aztán Csaba egyik fia (Edömén) vezette újra a Kárpát-medencébe, míg a másik fiú (Ed) "Szkítiában marada atyjánál". Azaz Csaba még élt az első visszatérés idején. Csaba neve felbukkan Árpád népének honfoglalásakor is: Anonymus szerint Zuárd/Szovárd vezeti a Sobamogera (Csabamagyarja) népet. Amihez Csabának olyan magas kort kellett volna megérnie, amivel szó szerint nem számolhatunk.Az adatot mégsem lehet magyarázat nélkül elvetni, mert a bolgár hagyományban Csabának megfelelő hun királyfi (Irnik) is igen nagy kort: 108 évet élt meg.

Csaba királyfi életkora
1/a. ábra. A tusnádi Vártető sziklájába karcolt jelek (Jánosi Csaba fényképe)

 

Csaba királyfi életkora
1/b. ábra, A tusnádi Vártetőn, ahol a hun korban egy erőd állt, a sziklába vésett Sar ős ten (mai magyarsággal: Úristen) mondatjel olvasható (balra) és az Orion csillagképet ábrázoló Nimród tamga látható, amely a hun dinasztia nemzetségjele volt, azaz Csaba királyfi névjegye (jobbra)

A királyfi mesés kora a hun-utód népek hagyományából kerülhetett a magyar és a bolgár történetírókhoz. Ezt nem csak a mindkét népnél megőrzött hun származástudat támasztja alá. Ilyen körülmény a hun dinasztia Orion csillagképet ábrázoló nemzetségjele is, amelyet a magyar és a bolgár uralkodók egyaránt használtak: felbukkan a pliszkai palotában, magyar ezüstdénáron és hun bogláron is. Ipolyi ezzel egybehangzóan azt írja, hogy a székelyek a Hadak Útjára (a Tejútra) tekintve emlékeznek meg Csabáról és apjáról. Az Orion ugyanis a Hadak Útján csillagokból kirakott szarvasűző jelenet egyik (Nimród ősapánkkal azonos) szereplője, miközben Thuróczy szerint Attila Nimródtól származtatta magát.

Csaba királyfi életkora
2. ábra. A Sar ős ten mondatjel (balra) és felbontása szójelekre (jobbra fent), valamint a tusnádi szójelek székely írásban megtalálható megfelelői (jobbra lent): "s", "us" (ős) és "nt" (ten)

A 108 éves életkor is értelmet kap, ha felfigyelünk az Attila halála (453) és a korai avarok Kárpát-medencébe való bevonulása (560) közötti időintervallum feltűnően hasonló nagyságára. A forrásokból éppen 558 táján tűnik el az a szabír/szavar népnév, amelynek a Csaba, Zuárd és a Kuber csupán személynévi változata. Azaz a mesés életkor nem egyetlen személyhez, hanem a szabír dinasztiához (a szabír történelem egyik szakaszához) kötődik. A türkök elől menekülő avarok ekkortájt hódoltatják a Szkítiában tanyázó szabírokat, s a korai avarok az egyik szabír kötelékkel egyesülve vonulnak be Pannóniába. A szabírok másik kötelékét a kései avar honfoglalás idején éppen Kuber vezeti a Kárpát-medencébe.

Csaba királyfi életkora
3/a. ábra. A tusnádi Nimród tamga az Orion csillagképet ábrázolja

 

Csaba királyfi életkora
3/b. ábra. A szombathelyi (savariai) Iseum területén hiteles ásatáson előkerült római kori Nimród tamga azt bizonyítja, hogy az Iseumban, vagy a közelében egy díszes terem szolgálta a hun-magyar őstiszteletet

Az 551-ben író Jordanes pedig azt tarja: az ekkor a pontusi tenger felett élő szabírok egyszer már jártak a Kárpát-medencében. S ez az "egyszer" Atilla idejében volt, ezért is viselte Csaba királyfi a rá bízott szabírok nevét méltóságnévként és személynévként. Jordanest igazolja a Tarih-i Üngürüsz egyik adata is, mely szerint "amikor (az első visszatérők) abba a tartományba (a Kárpát-medencébe) érkeztek, látták, hogy ... az ő nyelvükön beszélnek". Azaz a Csigle-mezején védelemre berendezkedett szabír-hunok (székelyek) megőrizték a nyelvüket Csaba királyfi seregeinek visszatéréséig.

Ennek az első visszatérésnek az időpontját a Tarih-i Üngürüsz (Magvető, Bp., 1982/38) elbeszélése jól azonosíthatóvá teszi. A TÜ szerint ugyanis Hunor népe előzőleg perzsa szövetségben hadat viselt Bizánc ellen, de ekkor támadás érte. Perzsia és Bizánc között 527 és 532, valamint 540 és 545 között dúlt háború. Ekkor a perzsa Kavád (488-531) és kaukázusi Madzsar várost alapító Kürosz (531-579) a heftalita Hun Birodalomnak adóztak s közös hadi vállalkozásokban is részt vehettek. Az ő nevük szerepel Keve és Keár alakban a magyar krónikák királylistáiban, miközben a török források azt állítják: Küroszról maradt reánk a Szent Korona (vö: Varga Géza: A magyarság jelképei, 1999/169!). A perzsák alárendeltségének a türkök támadása vetett véget, akik a Hun Birodalomban élő hunok és avarok egy részét a perzsa végekről Pannóniába szorították.

A fentiek vitathatatlanná teszik, hogy a székelyek a hunok maradékai, a hun idők óta fennmaradt székely szájhagyomány valódi összefüggéseket őrzött meg, s a magyar krónikák a magyar őstörténet kitűnő forrásai.

Az 1. ábrán a tusnádi Vártető sziklájába vésett jelek láthatók.

Balról a Tejútat (égigérő fát) ábrázoló, rovásjelekből alkotott Sar ős ten (mai magyarsággal: Úristen) mondatjel.

Jobbról pedig a Tejút mellett lévő Orion csillagképet ábrázoló jel, amelyet a hun dinasztia nemzetségjelként használt. E jel vízszintes vonala az Orion öve hármas csillagképnek felel meg. Ez a jel - eltorzulva, jelentését feledve - napjainkig megmaradt a magyar népművészetben.

Az egykori tusnádi vár területén lévő sziklába vésve arról tanúskodik ez a jel, hogy itt Csaba királyfi székelyeinek erődítménye állt.

Ebből következően helyes Nagy János felismerése arról, hogy Csík volt a krónikáinkban emlegetett Csigle mezeje (a Csigle szó csak a Csík téves olvasata). Csíkban egy korai székely állam létezett Attila halála után, amelynek a tusnádi szorost ellenőrző határerődjét képezte a tusnádi Vár.

 

Varga Géza

Új hozzászólás