A vallás

Turi Török Tibor küldte be 2019. 10. 07., h - 16:03 időpontban

Nem hinni nehezebb, és felesleges! Önámítással minden könnyebb.
Ki nem vallja a Paradicsomot, az hisz a pusztulásban, tehát mindkét esetben hisz (itt is, ott is). Hát akkor mi okunk lenne, nem a hízelgőbbet, a meseszerűt választani?

Nem elég Istenben hinni, a papjaiban is jó lenne…

Mire elkészültek templomukkal, felejtették a vallást.

Istent nem félni, hanem hinni kell, hogy megjelenjék benned…

Éhen hal a Sátán, ha Ördögnek megy a pápa…

Mint kóbor eb gazdát, úgy keres az ember Istent.

Hogyan dönthetnék Isten létezésében, mikor a magamé sem biztos.

Szerző híján a teológusok tankönyveiket egymásnak írogatják.

***

Pogány éveim és vallásos napjaim bennem csatáztak percekig…

A rossz miatt nem kötelező szomorkodni, de a jóért örülni igen, mert Isten kedveskedett vele.

A spirituális Istent legjobb üzlet lehozni a Földre. Taxisok az egyházfik…

A vallások az istenfélelmek variációi (egyeztetett fohász).

A mise, író-olvasó találkozó meg sem írt könyvekről…

A hitre kijelölt időszakunk a földi élet. – Bizonyosságé, ami utána következik.

„Annyira nem imádok egészséges lenni, hogy ennyit szenvedjek érte!” – és letépte magáról az infúziót. Aztán Istennel találkozott, ki mondta: nem voltál hitvány és gyenge, de hívő sem anynyira…

Istentagadók vallása a hamis valóság.

***

A hitről:
Egy ember bekopog az ajtón – nem jönnek ki. A másik ugyanígy jár. Az első azt mondja: van bent valaki, csak nem lelte a kilincset, a másik vallja, hogy nincsenek otthon, és nem is voltak soha.
– Attól még nem üres a ház, hogy hiába vered az ajtót! – mondja a teista.
– A senki nem tud beengedni! – nevet a materialista.

Annyival tudta le Istennel való dolgát, hogy nevét nagy „I” -vel írta.

„Isten van, noha nem létezik” – vagyis, akkor van igazán, ha nincs?

Ha ismernénk a világot, valódi lenne Isten is…

Minket Isten teremtett – a vallást hozzá mi.

Saját templomodba az Istenek járjanak gyónni a rajtad elkövetett bűneikért. Nem elhinni Istent lehet, de benne nem hinni, nem szabad… (előbb-utóbb).

***

Van olyan egyházfi, ki Istenért, és van olyan, ki Istenből él.

Szentté lett emberből is Antikrisztus válna, ha nem az elmúlás, hanem az örökkévalóság tudatában élt volna.

Az a jó cselekedet, melyet Istentől való félelmünkben, és nem a velünk született becsületből cselekszünk, csupán üzleti ajánlat.

Egy Isten kevés ahhoz, ahányféle méltányos ítéletet várnak tőle... A hívő ember minél inkább elrugaszkodik Istenétől, annál jobban tolakodik a faragotthoz...

Vallások – a csapat egy, csak a mezek különböznek.

A kereszténység a rosszért penitenciát ró, a jóért csak ígérget. A gyenge a templomba azért jár, hogy javakat könyörögjön, az erős, mivel már megteremtette – megköszönni.

***

Kinek imája szavak nélküli, még nem pogány.

Van Isten, vagy nincsen? Miért mi létezünk? Az anyag, amiből vagyunk, az is csak képzet. Minél inkább meggyőződésünk, hogy az anyag képtelen tudatot szülni, annál inkább Istenre bízzuk a vajúdást.

A teológusok állítják, hogy a Mindenható gyermeke a tudat. A materialisták szerint a tudat szülte Istent, úgymond: belső használatra…

Nincs olyan vad abszurdum, mi a vak hit által, a józan ész számára is szalonképessé ne válhatna. A valótlanságot annál kockázatosabb támadni, minél többen hiszik.

Csak az ember tud Istent gyártani.

***

Sokféle dogma, vallás és babona létezik, melyek különbözőképpen befolyásolják híveinek cselekedeteit. Becsület viszont csak egy van, melyhez nem kell a Biblia, sem a Korán. Velünk születik, és jobbik esetben velünk is él.

Constantinus római császár a keresztelés rítusát egy füst alatt intézte halotti torával, mivel a szertartás minden bűnt felold, így az Isteni feloldozás tudatában fürödhetett rokonai vérében.

Elvakult őskeresztények a csecsemőket keresztelés után megölték, hogy az újszülött bűn nélkül kerüljön Isten színe elé. Csak magukra nem gondoltak, mikor az utódnemző és gyilkos életet választva, szaporították vétkeiket, s egyben a pokolra jutás esélyeit.

A keresztelésről: Minél délebbre megyünk, annál „keresztényebbek” az emberek, mert míg a germánoknál a hideg miatt csak behintették a majdani hívőket, addig a Mediterrániumban – tekintettel az időjárásra – háromszor is lemerültek a víz alá...
Hm,e mán valami!

***

Azon hívők, kiknek temploma nem a főtéren, hanem a lelkükben van, a gyóntatószéket nem ismerik. (Ők a bűnbocsánat szentségének hiányában nem tudnak alkut kötni Istennel, így a feloldozás reménye nélkül kevésbé vétkeznek.)

Isten amilyenre készítette az embert, pont olyan. Ezért kell hát lakolnia?

„Bűn nélkül nincs ember.” A „Konstruktőr” tévedett, mégis a „gyártmány” jár gyónni.

Régi bölcselet szerint Isten mindent meg tud változtatni, csak egyet nem: a MÚLTAT. Szerintem a JELENT sem, mert azzal éppen most készült el.

Isten a jövőnkről hallgat, csak a kútra járó korsónak súgott valamit…

Ki a legfőbb kérdésben biztos: Isten létezésében, válaszolhatna a kisebbekre is: lét értelme, a végtelen stb.

 

Turi Török Tibor

Új hozzászólás