A bakancsos ember

Kurunczi Mária küldte be 2019. 10. 31., cs - 11:17 időpontban

Az intenzív osztályról két helyre lehet kerülni. Vagy egy kórterembe, ahol a további gyógyulását várja a beteg, vagy egy elfekvőbe.

A mi professzorunk ez utóbbiba került. Bár nem volt ínyére, de különösebben még fel sem fogta, hogy új szív hiányában nincs egy percnyi esélye sem az életre.

A kórterem koedukált, férfiak, nők úgy tizenketten. Szinte egyikük sem tudott mozdulni. Néha egy hörgés hagyta el valamelyikük száját, majd a lélek a testet.

Éjjel két óra. Egy ember közeledik hordággyal, lassan csendben, s elviszi a fal mellől az egyik beteget, vagy inkább a halottat.

A professzor félig ébren figyel. A hordágyas ember lábán furcsa bakancs van. Nem kopog, inkább csusszan, azt is halkan. Senkit sem ver fel vele álmából.

A bakancsos ember
Pécs, Rákóczi út 2. a Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetem Klinikájának kórterme, nagyvizit (ma Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ) Évszám: 1928 Fortepan 130217 Orig: POTE

Kint lassan hajnalodik, távolinak tűnik az éjszakai jelenet, néha azt hiszi, csak álmodta. Aztán jön az újabb éjszaka. Újabb testet visz ki a bakancsos ember, csendben, mégis hallani a csoszogást.

Már ki tudja hányadik éjszaka ez… professzorunk csak azt látja, pár nap és rá kerül a sor. Félelem fogja el. Tehetetlen, de tudja, mégis valamit kell tennie, hogy ne ő legyen a következő.

Másnap egy ápoló jön be, de most nem visz ki senkit, épp az ágyánál áll meg. Ekkor a professzornak hirtelen ötlete támad, megpróbál félig felülni, s kéri az ápolót, valami ételféleséget hozzon neki, mert nagyon éhes. Az ápoló először meglepődik, erre nem számított, hogy ennyire éber állapotban lehet itt még valaki, majd elsiet. Nem sokára egy tányér étellel tér vissza.

A professzor befalja az egészet, hálásan megköszöni. Ebben a pillanatban látja meg az ápoló lábán a bakancsot. Ő az éjjeli halottszállító. Egy pillanatra megijed, de elhessegeti magától a gondolatot, talán mégsem ő az… de most ez nem lényeges. A fontos az, hogy mindennap ételt hoz neki. Fokozatosan többet, s ő mindig befalja.

Egyszer csak mozdul a lába. A viziten már a főorvos is benéz hozzá. Csodálkozik, hogy még él.

Utasítja az ápolót, vigyék vissza egy egyszemélyes kórterembe, és nagyon figyeljenek rá.

Új hozzászólás