Miért ér kevesebbet ma Romániában egy erdélyi magyar, mint egy román?

Szőnyi Balázs küldte be 2019. 12. 04., sze - 06:08 időpontban

Ugyanazzal a felkészültséggel, ugyanabban a munkakörben, ugyanabban a régióban egy romániai magyar valószínűleg kevesebbet keres, mint egy román – erősít rá az eddigi felmérésekre Csata Zsombor kutató, gazdaságszociológus, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem oktatójának friss tanulmánya, amely a Gazdaság és etnicitás Erdélyben címet kapta. A tanulmány viszont nem várt eredményeket is hozott.

A hétköznapi tudás része, hogy a román nyelv nem megfelelő ismerete negatívan befolyásolja az elhelyezkedési lehetőséget a munkaerőpiacon, illetve jövedelemhátrányt okoz a románokkal szemben. A tanulmányom első felében ezt az összefüggést részletezem, igyekszem árnyaltabban megvizsgálni és pontosabban számszerűsíteni ezeket a hátrányokat. A nagyobb újdonság az, hogy a románokkal való kapcsolattartás sűrűsége viszont nem befolyásolja a magyarok jövedelmét. Nem keres többet az, akinek több román barátja, ismerőse van. Pedig a kisebbségekre vonatkozó szakirodalom alapján ezt gondolhatnánk. És hát újszerű az is, hogy ezeket a kérdéseket egy csomagban vizsgálom. Egy 2009-ben készült kutatás szerint azok a romániai magyarok, akik jól beszélnek románul, 34 százalékkal többet keresnek azokhoz képest, akik nem beszélnek jól, vagy egyáltalán nem beszélik a többségi nyelvet. Ez így van, csakhogy a direkt hatás ennél jóval kisebb, nem szabad a nyelvtudás és a jövedelem kapcsolatát izoláltan nézni. A valóság összetettebb – a román nyelv ismerete sok olyan dologgal összefügg, ami a jövedelmet is magyarázza, ezeket egyszerre kell figyelembe venni. Összefügg azzal, hogy hol él a válaszadó, mekkora a nyelvi kitettsége, függ attól is, hogy mennyi iskolát végzett, mi a foglalkozása stb. Ha ezeket a változókat is betesszük a modellbe, a nyelvtudás hatása a jövedelmekre csökken, viszont továbbra is szignifikáns marad...

- állítja Zsombor, aki a Maszol erdély magyar hírportálnak nyilatkozott.

Elég sok ifjúságkutatást végeztek az elmúlt évtizedekben, és határozottan látszik, hogy 10-15 év távlatából a fiatalok román nyelvtudása látványosan romlik. Egyre kevesebben beszélnek folyékonyan románul, most ott tartunk, hogy tízből négy fiatal rosszul vagy egyáltalán nem beszél. Az okokat mindenki ismeri: csökkent a kényszeredett kitettség, nincs kötelező katonaság, magyar egyetemen lehet tanulni, magyarul lehet tévézni, internetezni, ráadásul ezek mind pozitív fejlemények. A magyarok egyre nagyobb hányada él magyar tömbvidéken, a vegyes városokban is párhuzamos kisvilágok alakulnak ki, ritkábban érintkezünk a románokkal. Keveset hangsúlyozzuk, de szerintem legalább ennyire fontos fejlemény az is, hogy a román nyelv relatív státusa az elmúlt évtizedben, különösen az uniós csatlakozással csökkent, ezzel együtt a román nyelv megtanulásának motivációi is. Bár voltak előremutató törekvések és reformok a román nyelv oktatásában, ez nem elég ahhoz, hogy ellensúlyozni tudják ezeket a nagyon erős hatásokat. Ott tartunk most, hogy még az egyetemi hallgatók körülbelül egyötödének is szövegértési problémái vannak, ha ki kell tölteni egy kérdőívet, nem biztos, hogy mindent pontosan megért. Évről évre rákérdezek a diákjaimnál, hogy az összes tanulásra fordított idejüknek hány százalékát fordítják „romántanulásra”, és átlag negyven százalék szokott kijönni. És ami szomorú, hogy ez az arány nem függ össze azzal, hogy mennyire tudnak románul. Sőt akik nagyon jól beszélnek románul, azok kevesebbet tanultak szervezett, formális körülmények között. Ennek természetesen az az oka, hogy náluk nagyobb a kitettség, a környezetükben voltak emberek, akiktől spontán megtanulhatták a nyelvet. Az összes többi kategóriában viszont látszik, hogy a román nyelv oktatásával kapcsolatos reformokon is van még javítani való.

- véli a azakember.

Demográfus kollegáim rengeteg alapos kutatást végeztek korábban arra vonatkozóan, hogy a magyarok társadalmi pozíciói a románokhoz képest rosszabbak, és tovább romlanak. A magasabb státusú, presztízsű foglalkozásokban, vezető pozíciókban továbbra is alulreprezentáltak a magyarok, és úgy tűnik, hogy a körülmények jelenlegi állása mellett ez nem is nagyon fog változni, most már 27 év és 3 népszámlálás távlatából ezt magabiztosan kijelenthetjük. Ezeket a különbségeket részben a szocialista diktatúra öröksége magyarázza, amikor negatívan diszkriminálták a magyar kisebbséget, a mobilitási pályáikat korlátozták. Kevesebb olyan magyart talált vezetői állásban a rendszerváltás, aki a pozicionális előnyeit gazdaságivá tudta volna alakítani. Az ettől való útfüggőség magyarázza, hogy a magyar gazdasági elit ma is sokkal szűkebb, mint a román. Konkrétan arról van szó, hogy ha vesszük jövedelem szerint az aktív foglalkoztatottak felső húsz százalékát, akkor ezek közé a magyaroknak csak 9 százaléka tartozik. A szegényeknél pont fordított a helyzet: a legszegényebb húsz százalékhoz a magyaroknak 28 százaléka tartozott 2008-ban, és ez további 5 százalékkal ugrott meg kevesebb mint öt év alatt. Tehát a legszegényebb egyötödhöz a magyaroknak körülbelül egyharmada tartozik. Tovább árnyalja a magyarázatot az is, hogy mivel korlátozták a magyarok mobilitási pályáit, még a szocializmusban sokan elhagyták az országot, tehetséges, magas tudású, hozzáértő emberek. A magyarok körében hamarabb elkezdődött a külföldi munkaerő-migráció, mint a románoknál...

 

Maszol.ro nyomán

Új hozzászólás