A jégtörőtánc

Kurunczi Mária küldte be 2019. 12. 22., v - 22:13 időpontban

Az öregasszony előttem ment, s minden jeges tócsába belelépett. Ha nem láttam volna a menésén, azt hihettem volna, hogy egy rakoncátlan gyerek. Jól körülnézett, mielőtt jeget tört, látja-e valaki. Talán attól félt, hülyének nézik.

Miután meggyőződött, hogy senki nincs a környéken – rövid látó is lehetett szegény, mert engem sem vett észre-, teljes erőből ráugrott a jégre, s az hangos ropogással tört be. Az öregasszony pedig még hangosabban nevetett. Aztán ezt a jeget a többi követte, s szinte nem is maradt betöretlen jégtócsa, mire kiért az út végére. S egyszer csak eltűnt.

Még jó néhány lépést megtettem, azon csodálkozva, hogy ez mi is volt, amikor az az ötletem támadt, hogy én is kipróbálom, milyen érzés is az ilyen jégtörő tánc. Igaz nagyon keresnem kellett érintetlen jeges foltokat, mert az öregasszony előttem már mindent betört, de azért nekem is akadt néhány jégtörésre alkalmas kis tócsa.

Gyerekkoromban sohasem tehettünk ilyet, mert anyám szigora leszólított a placcról, mert mi lesz, ha mély az a gödör, és elmerülünk benne. S egyszer meg is történt, hogy a Száraz érbe beszakadtam. Társaim rohantak, hogy segítséget kérjenek, de nem volt rá szükség, csupán egy gyereknek is „csak” térdig ért. Lassan kikecmeregtem, s mire jött volna már a segítség, régen otthon voltam. Ám mikor anyám észrevette, hogy csörög és vizes rajtam a ruha, gyorsan száraz ruhába parancsolt, s még ráadásul meg is büntetett.

Nos, visszatérve a jégtörő táncra, most nem kell attól tartani, hogy beszakadok, hiszen ezek az úton lévő tócsák igen csak sekélyek, és mily gyönyörűség volt a csizmám sarkával belekoppintani, s mily csodálatos ropogós zene volt ez, mint egy jégrevű, jégtánc…

Már majdnem a buszt is lekéstem ez élvezet miatt.

Kerékpárosok jöttek el mellettem, s bizonyára jókat nevettek, vagy éppen hülyének tartottak, hallván még a dudorászásom is hozzá…s arra gondoltam kiérve a buszmegállóba: anyám, ha látná, mit szólna most hozzá?

A jégtörőtánc
Kép: jégpálya a Városligeti-tavon, háttérben a Millenniumi emlékmű., Évszám: 1910, Fortepan 15148, Orig: Saly Noémi

 

Új hozzászólás