Török Tibor sem mond igazat, mert léteznek hieroglifikus avar nyelvemlékek

Varga Géza küldte be 2020. 01. 19., v - 11:05 időpontban

A "tudományos világ" szakmai és etikai csődje (1) miatt sorra vagyok kénytelen az egyetemeinken egyes tudományetikai és módszertani kérdésekben félrenevelt szakemberek álláspontjának helyreigazítására. Olyan alapvető kérdések tisztázatlanok a szakemberek többsége előtt is, mint például a tudományos bizonyítás és cáfolat módja. Alább a Török Tibor genetikussal folytatott párbeszédet mutatom be, mert az közérdekű tanulsággal szolgál. Az a tanulság, hogy a rovológiában nem elégedhetünk meg egy csupán feltételezett "tudományos konszenzus" emlegetésével, hanem el kell végezni a tudományos bizonyítás számára egyetlen járható utat: az ismétlést (2). Ha erre Török Tibor nem képes, akkor avar nyelvemlék ügyben nem kompetens. Amivel korántsem áll egyedül.

Török Tibor sem mond igazat, mert léteznek hieroglifikus avar nyelvemlékek
1. ábra. A kölkedi avar boglár (balra) és sugár irányban négyszer is olvasható Nagy ten szár földje (mai magyarsággal: Nagyságos Ten úr földje) mondata a szavakat jelölő hieroglifáknak megfelelő székely "n", "nt/tn", "sz" és "f" rovásbetűkkel (jobbra)

Ezzel a cikkel nem csorbítom Török Tibor genetikában elért nagyszerű és régen várt eredményeit, csupán a létező avar nyelvemlékek elismerését és felhasználását szeretném elérni az őstörténetünk eredményesebb kutatása érdekében.

Történt ugyanis, hogy Török Tibor genetikus és Türk Attila régész elbeszélgettek a múltunkról a Pesti srácok két szerkesztőjével s eközben a genetikus azt találta mondani, hogy avar nyelvemlékek nincsenek. Ezt ki kell javítanom, mert vannak. Korábban neki és Neparáczky Endrének elküldtem a Magyar hieroglif írás c. kötetemet, aminek elolvasására a jelek szerint nem vállalkozott. E kötetben avar hieroglifikus nyelvemlékeket mutatok be, azaz Török Tibor neten elérhető tájékoztatása már nem felel meg az ismert tényeknek. 

Török Tibor sem mond igazat, mert léteznek hieroglifikus avar nyelvemlékek
2. ábra. A kölkedi avar hieroglifák és a székely rovásbetűk összehasonlító táblázata

Az alábbi levélváltás zajlott le közöttünk:

 

Tisztelt Török Tibor úr!

 

Bevallom, megütközve néztem a videót, amelyben Türk Attilával közösen beszéltek a múltunk kutatásáról. Annak örvendek, hogy együttműködnek, azt azonban nem tudom elfogadni, hogy nem veszik figyelembe az írástani tényeket, a létező hun, avar és honfoglalás kori nyelvemlékeket. Egy dolog az, hogy egzisztenciális, vagy bármilyen más okból (például, mert nincs idejük és írástani szaktudásuk az általam közzétett hun, avar és honfoglaló nyelvemlékek olvasatainak ellenőrzéséhez) nem támaszkodnak a hieroglifikus szövegekre. Ez a szívük joga, bár szerintem minden tudósnak kötelessége túllépni a saját szakterülete korlátain, ha az szükséges egy-egy tárgyalt téma megértéséhez és feldolgozásához. Tehát téves az az ismételten hangoztatott nézet, hogy a nyelvészeti kérdések csak nyelvészekre tartoznak. Amennyiben egy régész, vagy genetikus az avar nyelvemlékekről, vagy a honfoglalók nyelvéről fogalmaz meg véleményt (amivel jó esetben előre viszi a tudományt, ezért hasznos dolgot tesz), akkor azt bátran tegye meg, de ismernie kell a vonatkozó nyelvészeti és írástani adatokat. Letagadni, vagy figyelmen kívül hagyni azonban nem illik a létező nyelvemlékeket, mert ez a közönség félrevezetése.

Örvendenék, ha megtisztelne azzal, hogy a tényeknek megfelelő tájékoztatást adja a közönségének.

A fontos munkájához sok sikert kívánva üdvözli:

Varga Géza

Török Tibor sem mond igazat, mert léteznek hieroglifikus avar nyelvemlékek
3. ábra. A dunaszentgyörgyi avar csat (balra) és hieroglifáinak összehasonlítása a székely írásjelekkel (jobbra) (3)

Tisztelt Varga Géza!

Tudom, az Ön (és sokak) álláspontjából nehéz megérteni amit egyfolytában mondunk. Mi még a saját szakterületünk nemzetközileg elismert eredményeivel sem vagyunk könnyű helyzetben, de ebbe legalább nehéz belekötni. Természettudósként megtanultam a tudomány működését, ami csak elfogadott, bizonyított adatok felhasználását engedi meg egy hipotézis megfogalmazásakor.

Az Ön által felsorolt adatok azonban sajnálattal nem tartoznak ezek közé. Ne értsen félre, ez nem elutasítás vagy véleményalkotás részemről. Ahhoz, hogy az önök eredményeit figyelembe lehessen venni, legalább valamilyen szinten jelen kellene lenni a NEMZETKÖZI színtéren. Nem szükségszerűen elfogadva, de a saját szakterületük nemzetközi kutatóinak legalább hipotézis szintjén ismerniük kellene, vagy hallaniuk kellett volna az ön elméletéről. Akkor lehetne rá hivatkozni, még ha nincs is elfogadva. 

Mivel ez tényleg teljesen távol áll a szakértelmünktől érdemben nem tudunk hozzátenni sem pro sem kontra. Ez nem a mi feladatunk.
 

Tisztelettel, Török Tibor
 

Török Tibor sem mond igazat, mert léteznek hieroglifikus avar nyelvemlékek
4. ábra. A pécsi (szajki) avar szíjvég (középen), az avar hieroglifák (balra) és a hieroglifáknak megfelelő székely rovásjelek, valamint egy zalavári avar veret (jobbra), a legfelül lévő kiemeletlen kerek jellel együtt a Lyukó a nagy, ragyogó király szár (mai magyarsággal a Lyukó a nagyságos, ragyogó király úr) mondat olvasható rajta

Tisztelt Török Tibor úr!

Köszönöm a válaszát! Én pontosan érteni vélem az álláspontját, csak azt nem tartom helyesnek. 

Egy tudományos felfedezés nem akkor születik meg, amikor azt elfogadja a tudományos konszenzus, hanem akkor, amikor a feltárt tény (esetünkben a hun, avar, szarmata és honfoglaló magyar hieroglifikus szövegek sora) felismerődik és leíródik. Ha Ön úgy fogalmazott volna, hogy a tudományos konszenzus szerint nem léteznek avar nyelvemlékek, a dolog akkor sem lett volna teljesen igaz, de talán elfogadhatóbb fogalmazásban jelent volna meg, ám akkor sem lett volna korrekt, mert a közönség nem a hozzá nem értők, a felfedezésről nem tudók, vagy azt titokban tartani kívánók népszavazására kíváncsi, hanem arra, hogy vannak-e avar nyelvemlékek. Egyébként sem létezik tudományos konszenzus ebben a kérdésben, éppen azért, mert sokan még nem tudnak a felfedezésről. Ráadásul vannak, akik ismerik a felfedezéseimet és hivatkoznak is rá (például amerikai folyóiratban), sőt alkalmazni is próbálják (például orosz régészek az andronovói szövegek elolvasásához) - csak talán még nem tud ezekről. A legfontosabb azonban az, hogy a tudomány célja nem az esetleg nem is létező konszenzushoz való igazodás, hanem a kíváncsiságunk kielégítése.

Ön tud a hieroglifikus szövegekről, hiszen módja volt megismerni a Magyar hieroglif írás c. kötetemet, amelyben ezeket bemutatom. Innen számítva Ön nem teheti meg - ha a becsületes bihari ember és tudós címre igényt tart - hogy nem létezőnek állítja a korai nyelvemlékeinket. Mivel vannak avar nyelvemlékek (1-11. ábra), az Ön ezt tagadó állítása egyszerűen nem volt igaz. 

Török Tibor sem mond igazat, mert léteznek hieroglifikus avar nyelvemlékek
5. ábra. Szárazdi avar szíjvég az Ak országa (mai magyarsággal: Heraklész országa) mondattal, jobbra fent a székely írás Ak "patak, Heraklész" szójele, alatta a heraldika által megőrzött, az államcímerben is szereplő ország hieroglifa

Nyilván Ön is ugyanúgy tudja, hogy nem azért van azon a tiszteletre méltó poszton, ahol dolgozik, hogy félrevezesse a nemzetet, hanem hogy segítsen tisztázni a múltunkat. Ez alól a kötelessége alól arra hivatkozva sem bújhat ki, hogy Ön csak egy genetikus és nem hivatott nyelvészeti kérdések megválaszolására. Ugyanis, mivel minden mindennel összefügg, a szakmai határterületek átlépésére is szükség lehet (a megfelelő tudás birtokában). Az sem lenne etikus, ha egzisztenciális okok miatt elhallgatná az új tudományos felfedezéseket, az meg végképp elfogadhatatlan, ha egyszerűen letagadja azokat. A következőkben Ön eldöntheti, hogy a saját egzisztenciális sikerét olyan fontosnak tartja-e, hogy ennek érdekében a továbbiakban is félrevezeti-e a magyar értelmiséget az avar nyelvemlékeket illetően, vagy inkább igazat mond. 

Török Tibor sem mond igazat, mert léteznek hieroglifikus avar nyelvemlékek
6. ábra. Az Aquincum-Szőlő utcai avar kulacs (balra) az ősvallási szertartás szövegkönyvét rögzítő  jelsorának közepén a Ragyogó Bél atya mondattal (jobbra fent), a jobb alsó sarokban jobbról balra a székely írás "r", "b" és "ty" rovásbetűi

A kérdéssel foglalkozók egy része ismeri az álláspontomat, de megbénulnak a felfedezésem újszerűsége miatt és úgy viselkednek, mint Ön. Az állításaim megértéséhez és ellenőrzéséhez ugyanis dolgozni és gondolkozni kellene, azaz idő és tehetség szükséges hozzá, az említésükhöz pedig becsület és bátorság. Mindegyik hiánycikk azon az akadémikus területen, amelyikhez igazodni próbál.

Mivel én is bihari vagyok, remélem, hogy egyet fogunk érteni.

 

Üdvözli: Varga Géza

Török Tibor sem mond igazat, mert léteznek hieroglifikus avar nyelvemlékek
7. ábra. A Gizella-kincs avar készítésű turulos fibuláján több rövid szöveg is olvasható, például a madár nyakán a Ragyogó, nagy ország mondat

 

Jegyzetek:

(1) A tudományos világ csődjét két körülmény is jelzi.

Egyrészt tudjuk, hogy a haynauista-hunfalvysta áltudomány száz éven át hazudott a nemzetnek, amikor a magyarság hun származását tagadta és ezzel összefüggésben a székely írás hun/avar eredeztetését gúnyolta (helyette az ótürk-szogd-arameus eredetét hirdette). Török Tibor genetikai munkássága éppen azért fontos és tiszteletre méltó, mert a genetika oldaláról megrendíti ezt a hazug finnugrista elmetákolmányt. 

A kérdésnek azonban van írástörténeti oldala is. Amikor a hunok, avarok és honfoglaló magyarok által hátrahagyott hieroglifikus szövegek értékelésére kerül a sor, akkor Török Tibor tudománya megbicsaklik. A szakterületén kívüli egyetemi agymosás hatása alól nem tudja magát függetleníteni. Az akadémikus körökben járatos megalapozatlan nézetet és gyakorlatot mondja fel a hipotézisek tudományos világban szokásos elfogadási mechanizmusáról. S nem veszi észre, hogy ez tökéletes ellentmondásban van a tudományos bizonyítás elvével. Egyébként is, a székely írás eredetét illetően nem létezik "tudományos konszenzus". És annak vak követése nem is pótolhatná a hieroglifikus írásunk tényének figyelembe vételét, a saját fáradsággal végzett ellenőrzést: a tanulást, kutatást és a megértést célzó szellemi erőfeszítéseket.  

Török Tibor sem mond igazat, mert léteznek hieroglifikus avar nyelvemlékek
8. ábra. A kunbábonyi avar kagán csatján a Ten országa mondat olvasható

Másrészt felmérhetjük a tudós világ csődjét a "tudományos konszenzus" (esetünkben a nemzetközi publikációk) túlértékeltségén is. Török Tibor mintha azért nem olvasná el a magyarul megjelent kötetemet, mert még egyetlen angol nyelvű tudományos folyóirat sem közölte folytatásokban. E folyóiratoknak nyilvánvalóan jelentős reklámereje van, amiből következően a "tudományos konszenzus" annak a nótáját fújja, akinek több pénze van. 

Felmerül persze a kérdés, hogy szerencsés-e, ha a reklámokon nevelt konzumidióták csak azt fogadják el, amit a reklám sulykol? Hogy a reklám (a tudományos konszenzus) vak tiszteletének mi köze van a tudományos igényességhez és értékhez, arról Török Tibor nem tájékoztatott. 

Azonban mégsem maradunk tanácstalanok, mert az Origo hasábjain megjelent Tátrai Péter Csalók bolhapiacává válhat a tudomány   c. cikke, amelyikben megfelelően ismerteti és értékeli a helyzetet. A Science munkatársa, John Bohannon kutatásai alapján a nemzetközi "tudományos" folyóiratok túlnyomó többsége gátlástalanul közöl bármilyen ostobaságot, ha azért fizet a szerzője. Hozzátehetem, hogy ez nem újdonság, mert a hazai tudományos folyóiratokban évtizedek óta valami hasonlót tapasztalhatunk.

(2) A tudományos bizonyítás a megismétléssel történik. Ez a társadalomtudományokban azt jelenti, hogy a becsületes kritikus figyelmesen elolvassa a tézist kifejtő dolgozatot és megérti szerzőjének gondolatmenetét. Ha ezen az úton ugyanarra a végkövetkeztetésre jut, akkor azzal igazolja a dolgozatban kifejtett tézist (ez a megismétlés). Ha a dolgozat megértése után más adatok, vagy megfontolások alapján eltérő végkövetkeztetést fogalmazhat meg, akkor beszélünk cáfolatról, vagy az eredeti gondolat továbbfejlesztéséről.

Török Tibor sem mond igazat, mert léteznek hieroglifikus avar nyelvemlékek
9. ábra. A makói avar gyűrű jeleinek olvasata: Nagyságos Lyukó

(3) A dunaszentgyörgyi avar csaton a Nagy Lyukó szár Ak ügy (mai magyarsággal a Nagyságos Lyukó úr a Heraklész-folyó) mondat olvasható. Ezzel azt hirdették, hogy Lyukó napistent azonosnak tartják az égi folyóval (az égig érő fával, a Tejúttal). A különféle ábrázolásokon ennek megfelelően a fa hasadékában, vagy a tetején jelenik meg a Nap. Berze Nagy János népmesekutató is arról tájékoztat, hogy a magyar néphit szerint az égig érő fa azonos az Istennel, ami alátámasztja a dunaszentgyörgyi csat jeleinek olvasatát.

Török Tibor sem mond igazat, mert léteznek hieroglifikus avar nyelvemlékek
10. ábra. Schwechati avar ékszer, jeleinek olvasata Az égi Dana földje (a jobb alsó sarokban jobbról balra az avar ég, Dana és Föld hieroglifáknak megfelelő székely "g", "d" és "f" rovásbetűk)

 

Irodalom:

Pörög a magyar őstörténet-kutatás, és most jön a java – Türk Attila régész és Török Tibor genetikus a Polbeatben (PS-videó)

Varga Géza: A dunaszentgyörgyi avar veret a budapesti hun(?) jelvény gondolati párhuzama

Varga Géza: "Ten országa" mondat a kunbábonyi avar kagán csatján

Berze Nagy János: Az égigérő fa (Magyar mitológiai tanulmányok, Pécs, 1958)

Tátrai Péter: Csalók bolhapiacává válhat a tudomány 

Varga Géza: A rovológiában a "tudományos konszenzus" egy maffiaszerű csoportosulás blöffje

Varga Géza: Neparáczki Endre nem mond igazat, mert vannak honfoglaló nyelvemlékek 

Varga Géza: Magyar hieroglif írás

Varga Géza: Karosi hunfoglalók, Révész László és Török Tibor nézeteltérése

Varga Géza: A rakamazi turul etnikumjelző hieroglifikus mondata

Varga Géza: A Bodrog alsóbűi rovásfelirat újabb olvasata: Lyukónak

Varga Géza: A II. karosi temető 29-es sírjából előkerült tarsolylemez hieroglifikus mondata

Varga Géza: A honfoglalók írásemlékei

Varga Géza: Hun és avar tartalom

Varga Géza: Párbeszéd a Tudomány embereivel és másokkal

Varga Géza: A rovológiában a "tudományos konszenzus" egy maffiaszerű csoportosulás blöffje

Varga Géza: Hozzászólás Róna-Tas András: A székelyek ősi kincse a rovásírás c. előadásához

Varga Géza: Monok István és az Országos Széchenyi Könyvtár történelemhamisító nyelvemlék-kiállítása

Varga Géza: Az akadémikus tudomány átadta a terepet, nem képes a székely írás eredeztetésére

Varga Géza: A Magyarságkutató Intézetnek, Dr. Horváth-Lugossy Gábor főigazgató úrnak

Varga Géza: Garantálja-e a minőséget a tudományos szerkesztőségek szűrője a rovológiában?

Varga Géza: Az Aquincum-Szőlő utcai avar kulacs jelei

Varga Géza: Avar veret Zalaszabar Borjúállás szigetről a "Lyukó úr országa" mondattal

Új hozzászólás