Idén megtudjuk, mennyire szemetelték tele a Tiszát

Kovácsi Sándor küldte be 2020. 01. 27., h - 17:09 időpontban

Önkéntesek, hulladékgazdálkodási szakemberek és kutatók segítségével mérik fel a PET Kupa szakemberei a műanyagszennyezés gócpontjait a Tisza teljes hosszában, “A Tiszta víz, boldog Tisza” elnevezésű program keretében. A felvízi országokban a hulladékgazdálkodás fejlesztése, a hulladékbegyűjtés kiterjesztése valamennyi településre oldhatná meg a problémát – vagyis vehetné elejét a Tiszát minden évben elárasztó műanyagszemét újratermelődésének.

Maga a begyűjtés azonban nem elegendő, hiszen azt valahová el is kell helyezni, de ezekben a térségekben a szelektív hulladékgyűjtés még nem működik, illetve a lerakók is megteltek. Úgy kell elképzelni, mint Magyarországon két-három évtizeddel ezelőtt...

– mondta az InfoRádiónak Hankó Gergely, a PET kupa projektvezetője.

Idén megtudjuk, mennyire szemetelték tele a Tiszát

Mivel nem mindenhova jut el a hulladékszállítás, vannak olyan települések, ahol a lakosság maga kezeli a hulladékot. Vagy eltüzeli az udvaron, vagy rosszabb esetben benn a kályhában; vagy pedig kiviszik a természetbe, legyen az a Tisza ártere vagy egyéb helyszín. Ha a Tisza árterébe kerül, akkor árvíz esetén ez útra kel, majd Magyarországon a meanderező (kanyargó) folyam ártéri erdeiben megválik a terhétől. Mi ezeket az ártéri erdőket takarítjuk, illetve monitorozzuk – tette hozzá Hankó Gergely. Immár hetedik éve.

A Tisza tavalyi hulladékterhelésének nagyságáról a Kiskörei vízlépcsőnél összegyűlt, több mint 10 ezer tonna uszadékból lehet következtetni. Ennek a nagy része ugyan biológiai eredetű, fa, bokor, és egyéb növényzet, azonban egyre növekszik benne a lakossági eredetű hulladék mennyisége is...

– hívta fel a figyelmet a projektvezető.

Kisköre elég messze, több száz folyamkilométerre van a magyar határtól, tehát hatalmas területen rakódhat le hulladék.Ez az, amit nehéz felmérni, hogy pontosan hány ezer tonna csomagolóanyag van a folyó felső szakaszain az ártérben.

Ezt fogjuk idén feltérképezni, reményeink szerint a folyó mindkét oldalán, a forrástól a dunai torkolatig...

– mondta a projektvezető.

Ezen túlmenően a folyó által összekapcsolt országokban szeretnék erősíteni az állami és civil együttműködést a hulladékterhelés visszaszorítására, ehhez folyamatosan keresik a partnereket mind Kárpátalján, mind Romániában. Ezek között az országok között határvízi egyezmények szabályozzák az együttműködést a szennyezések megelőzésében, sőt jelentéstételi kötelezettségük is van egymással szemben, ha komolyabb szennyezés indul el a folyón az árvízzel.

Tavaly egy nagy nemzetközi pályázatot is beadtunk a hulladékmonitorozásra, a szennyezés felszámolására, ukrán, román, osztrák, szlovák, szerb partnerekkel...

– tette hozzá Hankó Gergely.

 

infostart.hu/KárpátHír

Új hozzászólás