A forint születésnapja

Szőnyi Balázs írta 2020. 08. 01., szo - 06:06 időpontban

A pénzeknek is megvan a maguk története. Ez gyakran kapcsolódik nevezetes történelmi eseményekhez, uralkodókhoz, de az is előfordult – többször is –, hogy magával a pénzzel írtak történelmet. Ilyen események a magyar históriában is előfordultak. A Magyar Nemzeti Bank megalakulása, majd a koronát beváltó pengő bevezetése, az új nemzeti valuta stabilizálódása egy új felvirágzás ígéretét hordozta. Hogy mégsem így lett, azt ma már tudjuk.

A forint bevezetését alapos gazdaságpolitikai tervezőmunka előzte meg, ebben jelentős szerepet vállalt a „háttér-szakemberként” működő Varga István közgazdász. A stabilitás megteremtése érdekében számos tényezőt vettek figyelembe, illetve hoztak különböző intézkedéseket. A valutaváltás gazdasági, belpolitikai részletkérdéseiben 1946 júliusának első felében a kormányban lévő négy párt – MKP, SZDP, FKGP, Nemzeti Parasztpárt – képviselői megegyeztek, tisztázták az értékálló pénz megteremtésének bér-, adózási-, államháztartási- és árfeltételeit.

A közgazdasági feltételrendszerből a következőeket emeljük ki:

1. Előre meghirdették a bevezetés időpontját: 1946. augusztus 1-je. A termelő üzemek az iparcikkeket (az állami vállalatokat erre utasították is), a gazdák a megtermelt termékeiket visszatartották, hogy majd az új, stabil pénznemben jussanak hozzá az ellenértékhez.

2. A mezőgazdaság 1946-ban várhatóan jó terméseredményt ért el, a bevezetés időpontját azért időzítették augusztus 1-jére, mert addigra a termések már a magtárakba kerültek.

3. A Gazdasági Főtanács július 27-én meghirdette, hogy egy forint 200 millió adópengővel egyenértékű. Ez az árakat stabilizálta, sőt adópengőben elkezdtek az árak esni, beleértve a dollár és az arany árfolyamát is, szintén esett a só, a zsír, a cukor feketepiaci ára. A lakosság rendelkezésére álló készletek szűkös volta miatt a jegyrendszert viszont fenntartották.

4. Augusztus 1-jén az összes forgalomban lévő (sima) pengő az új valutában 1 fillérnek felelt meg, így értelmetlen volt a korábbi valuta átváltásával foglalkozni. Az adópengő némileg többet ért (100 millió adópengőért 50 fillért adtak), éppen ezért az adópengő egyelőre forgalomban maradt.

5. A háborús jóvátétel átütemezéséhez hozzájárult a Szovjetunió, és ezt elfogadta Jugoszlávia és Csehszlovákia is.

6. A nemzeti valuta stabilitásának megteremtéséhez felvetődött a külföldi kölcsön felvételének lehetősége is. Ezt végül elvetették, és csak a saját gazdasági erőre, fejlődésre alapoztak. Utólag is megállapítható, hogy ez nagyon jó döntés volt!

7. Az államháztartási, költségvetési kiadásokat korlátok közé szorították. Az állami önkorlátozás elengedhetetlen feltétele volt a forint stabilitásának.

A 2. világháború után 1945-1946 évi hiperinflációt (állítólag ez volt a világtörténelem legnagyobb inflációja) követően  vezették be ismét a forintot. Ez a forint még arany alapú pénz volt a kibocsátáskor. 1 forint 0,0757575 gramm arannyal, 1 kg arany 13 210 forinttal volt egyenértékű. Értékét az 1927-es pengőhöz viszonyítva állapították meg: 1 pengő= 3,4 forint. A forint váltópénze elvileg a fillér, de a fillérérméket 1999-ben kivonták a forgalomból.

A Magyar Nemzeti Banknak a nyilas kormányzat által elhurcolt aranykészletét, 28,8 tonna aranyat és egyéb értéket 1946. augusztus 6-án szállította vissza az amerikai hadsereg. Ez akkori árfolyamon 374 millió forintnak, illetve 32 millió amerikai dollárnak felelt meg (2663 darab aranyrúd, egy tonna aranypénz és aranygranulátum). 

A forint árfolyama 1946 és 1952 között kb. két és félszeresére romlott. Ez nagyjából azt jelenti, hogy 1946-ban 680 forintot kellett fizetni ugyanazokért az árucikkekért, amelyek 1950-ben 1000 forintba, 1952-ben 1680 forintba kerültek. 1946-ban 1 kg kenyér 0,96 Ft, 1 kg búzadara 1,40 Ft, 1 kg liszt 1,40 Ft, 1 kg cukor 7,00 Ft, 1 liter kannás tej 0,90 Ft, 1 liter pasztőrözött tej 1,10 Ft, 1 liter benzin 1,60 Ft, 1 levél helyben 0,30 Ft, 1 telefonbeszélgetés 0,60 Ft, 1 csomag cigaretta (nem tudom milyen márka) 2,00 Ft volt

A jegyrendszer 1949. augusztus 31-ig volt érvényben. 1951 elejétől 1951 végéig a legfontosabb élelmiszerekre és néhány más árura újra átmeneti jegyrendszert vezetett be a kormány az előző évi tartós szárazság és az állatállomány csökkenése miatt, melyhez az erőltetett téeszesítés is hozzájárulhatott.

A forint 2001. június 16-ától konvertibilis.

A forint Magyarország európai uniós csatlakozása után is megmaradt, de valamennyi új EU-taghoz hasonlóan Magyarország is vállalta, hogy fizetőeszközét euróra cseréli, amint a gazdaság teljesíti az eurózónához való csatlakozás feltételeit. 2001-ben az euró bevezetését még 2006-ra várták, a várt időpont azonban a gazdaság mutatóinak romlásával párhuzamosan folyamatosan tolódik, kivonásának időpontja egyelőre még bizonytalan.  

Új hozzászólás