I. László király szentté avattatja I. István királyt és Gellért püspököt

Szőnyi Balázs írta 2020. 08. 20., cs - 18:09 időpontban

I. István király ismert és kiemelkedő személynek számít a magyar történelemben. Ám nincs bizonyíték arra, hogy Istvánnak már életében és az Árpád-korban is, a maihoz hasonló kultusza lett volna, erre utal ugyanis, hogy az első őt követő István csak a 12. században élt. A figyelem csak a halálát követő zavaros évtizedek után fordult felé. A szentté avatását már a 11. század végén kezdeményezte az akkori magyar király, a későbbi Szent László. A szertartást pápai engedéllyel végezték. László és az akkori pápa, VII. Gergely több alkalommal érintkeztek egymással, amit hiteles vatikáni források is bizonyítanak. Az a levél azonban nem maradt fenn, amiben Szent László a pápai engedélyt kérelmezte István szentté avatáshoz, ám Szent Gellért püspök írása megőrizte a pápai engedélyét, amely írás így szól: „emeljék fel azok testét, akik Pannóniában a hit magvát elvetették, és az országot a hit hirdetésével öntözték, hogy őket a legnagyobb tiszteletben tartsák és méltó tisztelettel illessék.” Ez azt jelentette, hogy István sírját megbontják, testét pedig az oltárra emelik.

A szertartásra háromnapos böjtöt és imát követően szentmise keretében került sor. A ceremónia augusztus 15-re, Nagyboldogasszony napjára volt kitűzve, de István koporsóját nem tudták kinyitni. A legenda szerint ehhez Salamont szabadon kellett bocsátani. Végül csak öt nap múlva tudták felnyitni a koporsót. A koporsó felnyitását - a hagyományok szerint - csodás gyógyulások követték. A legenda szerint koporsót rózsaszínű víz töltötte ki, és a maradványok balzsamillatúak voltak. 

1083. augusztus 20-án László az első magyar királyt, a magyar püspökök, apátok és előkelők jelenlétében István király ezüstládába zárt ereklyéivel a székesfehérvári királyi bazilika oltárára emeltette, ami a szentté avatását jelentette. Ezután „a felszentelés ünnepségének befejeztével a szent testet az egyház közepén fehér márvány szarkofágban helyezték el.” Ezzel ő lett az első magyar katolikus szent és egyben az első magyar szent király is. Ugyanezen a napon avatták szentté Imre herceget és Gellért püspököt is.

A római katolikus egyház Magyarország fővédőszentjeként és a nemzet mennyei patrónusaként tiszteli, valamint minden magyar katona védőszentje is egyben.

2000. augusztus 20-án I. Bertalan konstantinápolyi pátriárka a budapesti Szent István-bazilika előtt bemutatott szentmisén jelentette be, hogy a keleti keresztények is felvették egyházuk szentjei közé. Így a nagy egyházszakadás, az 1054-es szkizma óta Szent István király az első olyan szent, akit mind a római katolikus, mind az ortodox hívők szentként tisztelnek, és aki így ökumenikus hidat jelent. István király természetes úton mumifikálódott jobb keze, a Szent Jobb katolikus ereklye, melyet a budapesti Szent István-bazilikában, a Szent Jobb-kápolnában őriznek.

 

Borítókép: István király a trónon a koronázási jelvényekkel. A Képes krónika miniatúrája (Wikipédia)

Új hozzászólás