Három év szabadságvesztés jár a hulladékot illegálisan lerakóknak...

Kovácsi Sándor írta 2020. 08. 31., h - 19:35 időpontban

Az érték alapú hulladékgazdálkodás a körforgásos gazdaság alapja, ezért kiemelt cél a hulladék mennyiségének csökkentése és a lehető legmagasabb arányú újrahasznosítás, mondta Palkovics László innovációs és technológiai miniszter szerdán egy online szakmai konferencián.

A miniszter elmondta, hogy a magyar lakosság hulladéktermelése 2004 óta jelentősen csökkent, 2018-ban 18 millió tonnát tett ki.

A hulladékok döntő többségét az építési-bontási hulladékok teszik ki, ezt követi a települési hulladék. A tárca célja, hogy a különböző típusú hulladékokat szétválogatva gyűjtsék és hasznosítsák újra.

Boros Anita, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) építésgazdaságért, infrastrukturális környezetért és fenntarthatóságért felelős államtitkára szerint a hulladékgazdálkodás megújulásának egyik alappillére az illegális hulladéklerakók felszámolása, emellett az illegális hulladéklerakásra súlyos szankciókat kell kivetni, és biztosítani kell a jogszerű lerakás lehetőségét is, mondta.

Boros Anita ismertette: a Tisztítsuk meg az országot projekt mellett a szaktárca tervezi települési gyűjtőpontok és hulladékudvarok létrehozását, ingatlanvédelmi rendszerek és a házhoz menő lomtalanítás támogatását, valamint a környezettudatosság jutalmazását.

Azt javasolják, hogy három évig terjedő szabadságvesztéssel büntessék az ezer kilogrammot vagy a 10 köbmétert meghaladó mennyiségű hulladék illegális elhelyezését, veszélyes, illetve a különösen jelentős mennyiségű hulladék, valamint a visszaeső elkövetők estében pedig öt évig terjedő szabadságvesztést indítványoznak. Egyben megszüntetnék a mérlegelés lehetőségét a szankciók kivetésekor.

A készülő rendeletben már kis mértékű jogsértés is bírságot vonna maga után, csak abban az esetben lehetne a bírságolástól eltekinteni, ha a jogellenes cselekményt a jogsértő abbahagyta és az eredeti állapotot helyreállította. Eltérő szankciókat írnának elő a természetes személyek és a gazdasági társaságok esetében.

A hulladékgazdálkodási bírság várhatóan helyszíni bírságként is kiszabható lesz és azt a hulladékgazdálkodási hatóság mellett más, a területen jelen lévő hatóságok is kiszabhatnák, többek között az adóhatóság, a közterület-felügyelet, a védett természeti területek és Natura2000 területen a természetvédelmi őrök, a halászati és a mezőőrök is.

Az eddigi legjelentősebb összehangolt hatósági együttműködési rendszer kiépítését tervezik, új hulladékgazdálkodási hatóság felállítását, amelynek hatásköre kiterjed a termék értéklánc ellenőrzésére is, jegyezte meg az államtitkár.

 

Borítókép: Pixabay.com

MTI nyomán

Új hozzászólás