Van még hova fejlődjön a magyar gazdaság, de jó az irány...

Balassa Endre Bálint írta 2020. 09. 02., sze - 05:41 időpontban

A gazdasági fejlődés alapja a vállalati versenyképesség, ezen belül a kkv-szektor versenyképessége – olvasható a Magyar Nemzeti Bank (MNB) nemrég megjelent versenyképességi jelentésében. A jegybank már lát jeleket a javulást illetően, de még így is messze vannak a magyar cégek a hasonló nyugat-európai vállalkozásoktól.

A vállalati versenyképesség lehet a gazdasági növekedés egyik kulcsa.

Közel másfél éve tette közzé 330 pontos versenyképességi javaslatcsomagját az MNB, ennek teljesülését, illetve a változásokat mérte most le első versenyképességi jelentésében a jegybank. A kkv-szektor kapcsán kiemelik, hogy a gazdasági fejlődés egyik alapját adhatják a versenyképes magyar vállalkozások, többek között ezzel lehetne hosszabb távon is élénkíteni a potenciális gazdasági növekedésünket. 

A jegybank kiemeli, hogy a magyar kkv-k eddig általában alacsony munkaerőköltségüknek köszönhetően tudtak bekapcsolódni a nemzetközi értékláncokba, melyekben termelékenységük növelésével tudnának feljebb lépni. Vagyis fontos lenne, hogy az olcsó munkaerő mellett egyre inkább megjelenjen a nagyobb termelékenység a magyar vállalkozások előnyei között. 

Részben a termelékenység javításához lenne szükség arra, hogy a magyar cégek egyre jobban megfeleljenek a modern kihívásoknak, mint amilyen a munkaerőhiány vagy a digitalizáció. Ehhez további beruházásokra lenne szükség, amit megfelelő üzleti környezet tudna támogatni. 

A kkv-k termelékenységében kedvező változás következett be az elmúlt években, amelyet több állami intézkedés támogatott – emeli ki az MNB. A magyar kkv-k munkatermelékenysége 2010 és 2018 között közel 30 százalékkal emelkedett, amely mintegy duplája a szintén gyorsan növekvő visegrádi régió átlagának és négyszerese az uniós átlagnak. Az állami intézkedések keresleti oldalon gyakoroltak leginkább hatást, aminek egy része a megemelkedett vásárlóerő következtében koncentráltan jelentkezett egy-két ágazat kiemelkedő teljesítményében (építőipar, kiskereskedelem), egy másik része viszont a gazdaság teljes egészét érintette. Ide sorolható többek között a hitelezési kondíciók kedvezőbbé válása, a jegybank célzott élénkítő programjai, az uniós források fokozott allokálása a gazdaságfejlesztés területére, illetve a beáramló működőtőke másodkörös hatásai. 

A pozitív hatások között lehet említeni a hitelgarancia minél nagyobb elterjedését is, ezzel a bankok számára kockázatos vállalkozások is könnyebben juthatnak forráshoz, ami elengedhetetlen a már említett beruházások végrehajtásához. 

A jelentés ugyanakkor azt is kiemeli, hogy van tér további fejlődésre, ugyanis az adózással eltöltött adminisztráció tekintetében még mindig elmaradunk az uniós átlagtól. Az viszont szintén fontos pozitív fejlemény, hogy az utóbbi két évben enyhült a dualitás, vagyis egyre kevésbé vannak lemaradva a magyar kkv-k a nagyvállalatoktól a versenyképességet illetően. De ezzel is csak a korábbi hátrány ledolgozása kezdődött meg, a termelékenységben és a bérekben is nagy még a különbség a nagy multik javára.

Persze a nagyvállalatok és a kisebbek közötti termelékenységbeli különbség természetes jelenség, amely valamennyi országban megfigyelhető. Magyarországon ez a különbség azonban átlag feletti, amelynek egyik oka a külföldi kézben lévő nagyvállalatok nemzetgazdasági átlagot messze meghaladó termelékenysége, és a kis- és középvállalatok javuló, de még mindig alacsony hatékonysága. 

Az MNB által vizsgált országok közül Magyarországon alkalmazzák a kkv-k a legkevésbé az olyan haladó technológiákat, mint a Big Data, 3D nyomtatás és ipari robotok. Emellett IT-biztonságra is kevesebbet költenek, mint a viszonyítási csoport vállalatai, sőt a szervezeti innovációk terén is mutatkozik tér a fejlődésre. 

A kisvállalkozások termelékenysége természetesen elsősorban saját erőfeszítéseik, beruházásaik, technológiai és egyéb fejlesztéseik révén javítható, de az állam is képes támogatni ezt a fejlődést a maga eszközeivel. A mérethatékonyság és a generációváltás problémája mellett a fiatalok vállalkozási hajlandóságának alakulása jelenthet szűk keresztmetszetet. A magyar egyetemisták jellemzően nem kívánnak vállalkozást alapítani diplomaszerzés után, azonban, ha az 5 éves terveikről kell nyilatkozniuk, a potenciális vállalkozási hajlandóságuk lényegesen kevésbé elutasító. Ez rávilágít az első munkahely fontosságára, ugyanis jelentősen befolyásolja a későbbi vállalkozási kedvet.

Hol vagyunk lemaradva?

Az általános összefoglalás mellett az MNB néhány konkrét területet is megvizsgált, ahol szükség lenne fejlődésre a versenyképesség javulásához. Az egyik ilyen a vállalati beruházások erősítése. Magyarországon 2015 után jelentősen emelkedett a GDP-hez mért vállalati beruházási ráta, ami hozzájárult a kkv-szegmensben látott kedvező növekedési folyamatokhoz is. A beruházási aktivitás növekedését a kedvező finanszírozási környezet, a beáramló működőtőke, a célzott jegybanki programok (NHP), az uniós források, illetve az államilag támogatott magas belső kereslet támogatták. A jövőben hasonló programokkal lehetne még inkább elmozdítani a beruházások felé a cégeket, hogy a lemaradásukat behozzák. 

A vállalkozási környezet illetően továbbra is jelentős a lemaradásunk nem csak Nyugat-Európához, de a régióhoz is, az elmúlt években csak minimális javulást sikerült elérnünk ezen a téren. Ide az olyan tényezőket sorolják, melyekre a cégek menedzsmentjének nincs ráhatása, ilyen például az adórendszer, az állami bürokrácia mérete vagy az infrastruktúra.

 

Borítókép: MTVA/Bizományosi/Balaton József

Új hozzászólás