Majdnem egyórás dokumentumfilmet készítettek a Magyar Autonóm Tartományról a székelyudvarhelyi Fecső Zoltán szerkesztő és munkatársai. Az Autonómia alulnézetből című filmet már bemutatta az M5 televíziócsatorna. A Székelyföldi Stúdió filmjéből az is kiderül, hogy az ország román lakossága miért ódzkodik annyira az autonómiának még a gondolatától is.
Hatvan évvel ezelőtt alakították át a Magyar Autonóm Tartományt (MAT), egészen az 1968-as megyésítésig már Maros-Magyar Autonóm Tartomány lett a neve – területét is átalakították, hiszen az 1952-ben létrehozott MAT a tulajdonképpeni Székelyföld volt.
Mint Fecső Zoltán televíziós szerkesztő elmondta, a film tavaly és idén készült. A történelem mindig is érdekelte, már középiskolásként tudta, hogy Székelyföld történetében létezett az a bizonyos autonóm tartomány, de később számos tanulmányt és könyvet olvasott a korról, Stefano Bottoni, Novák Csaba Zoltán és még többen foglalkoztak komolyan a kérdéssel – nem véletlen, hogy többek között e két történész is megszólalója a filmnek.
Az égből pottyant 1952 nyarán, az aratás közepén, egy durva kollektivizálási kampány kellős közepén...
– mondja a filmben Stefano Bottoni történész, a korszak kitűnő ismerője. Az Autonómia alulnézetből kronologikusan követi a tartomány nyolc évét (1952–1960) egészen onnan, hogy a tartomány a Szovjetunió kérésére létrejött (állítólag Sztalin ceruzával írta rá a tervezett román alkotmányra, hogy létre kell hozni ezt a területet) egészen az 1960-as váltásig, amikor mind területét, mind pedig vezetőinek hatáskörét megnyirbálták, illetve átalakították.
A filmben a megszólalók két csoportot alkotnak, ha lehet így fogalmazni. Vannak benne a történészek – mivel a téma érdekelt, így nagyjából tudtam, hogy kik foglalkoznak ezzel a kérdéskörrel. A korszakra emlékezők esetében pedig az volt a szempont, hogy találjunk minél több olyan személyt, akik különböző nézőpontokat képviselnek. Foglalkoztunk már korábban is különböző televíziós anyagokban a korszakkal, így volt olyan interjúalany, akiről tudtam, hogy értékes történetei vannak. Segítettek sokan is javaslatokkal, akiknek hálás is vagyok...
– mondja a forgatásról Fecső.
Filmjében tehát több hétköznapi ember is megszólal, akik még gyerekként, illetve fiatalként élték azokat az éveket – főleg ezekből a megszólalásokból, valamint a régi fényképeket látva képzelhetjük el, hogy milyenek lehettek az ötvenes években a mindennapok Székelyföldön. Kétségtelen, hogy változás hozott az 1956-os forradalom Erdélybe, de ennek szele úgy fújt be a Székelyföldre, hogy sok embernek akkor tört ketté a karrierje vagy az élete. Az 1960-ban bekövetkezett változás azt jelentette, hogy a tartomány már csak nevében volt autonóm – mondja a filmben Nemes Levente színművész, aki akkor élt Marosvásárhelyen. Novák Csaba Zoltán szenátor, történész mondja ki a végszót a mai román politikáról, amely úgy fél az autonómiától, „mint az ördög a tömjéntől”.
Én tíz évvel a Maros-Magyar Autonóm Tartomány megszüntetése után születtem, tehát időben közel hozzá, de valós emlékem mégsem lehet róla. Érdekes módon mégis összeállt bennem egyfajta olyan szubjektív információhalmazzá a korszak, amiben már szinte keresem a sajátemlékképeimet is.
– fűzte még hozzá Fecső Zoltán, aki évek óta készít dokumentumfilmeket. Medvenyomok a hírekben címmel tavaly mutatták be egy másik egy dokumentumfilmjét, korábban pedig vízifűrészekről, az udvarhelyi Kováts Fényképészet műterméről, természeti értékekről készített ismeretterjesztő filmeket.
Forrás: liget.ro
Új hozzászólás