Bikfalva festett hieroglifái

Varga Géza írta 2020. 09. 30., sze - 02:44 időpontban

Felhívott telefonon Jánosi Csaba geológus Erdélyből és a figyelmembe ajánlott egy filmet, amely az Erdély.ma portálon jelent meg és Bikfalva szép kúriáinak örvendetes megújúlásáról tájékoztat. Itt is megköszönöm a figyelemfelhívást. A film címe: Minek ide radiátor? (film - az öregedő székely falu, Bikfalva megújulása)

Az 1700-as évekből fennmaradt s kis híján rommá lett épületek némelyikéről kiderült, hogy annak idején festett és elolvasható díszekkel látták el a külsejüket. Az ablakokat keretező díszítés sarkaiban olyasfajta magyar hieroglifák (ősvallási jelentőségű szójelek) vannak, mint amilyenek az énlakai unitárius templom mennyezetkazettáin (5. ábra), vagy a tusnádi Vártető sziklájába vésve (6. ábra) is láthatók. 

1. ábra. Ablakkeret Bikfalváról, elolvasható virágdíszekkel (fotógrafika)

Az ablakkeret olvasható virágdíszei alapján az épületek kifestői világmodellnek tekintették az ablaknyílásokat, amelyek Lyukó napisten egével kötötték és mérték össze a belső tereket (1). A rendezett isteni világot állították példaként a halandók elé. A világmodellek sarkain szokás szerint az égbe vezető út valamilyen jelképe szerepel. Ez esetben az Istennel azonos égig érő fa Isten, és Egy ős olvasatú ábrázolásait találjuk a sarkokon.

A bikfalvai hieroglifák azt bizonyítják, hogy a székelyek az 1700-as évek végén ismerték és értő módon alkalmazták a hun eredetű szójeleiket. A szójelek létét az énlakai unitárius templom bilingvisként (2) szolgáló rovásírásos mennyezetkazettája dokumentálja a legkézenfekvőbben. E székely hieroglifák anyaországi (pécsi, szennai, debreceni, szentgyörgyvölgyi, kenderesi stb.) párhuzamaiból pedig az következik, hogy a hun eredetű székely írás az egész magyar nyelvterületen el volt terjedve és a hieroglifikus változatát a mai napig sok helyen alkalmazzák a népi jelhasználatban. Hieroglifáink elolvashatók a templomainkban, a festett ládáinkon, a hímes tojásainkon és a fazekasok termékein is. 

Az akadémikus áltudomány több ok miatt is tagadja ezen összefüggéseket és a szójeleink létét. Egyrészt, mert képviselői a szükséges írástani ismeretek, módszertan, becsület és bátorság szűkében vannak. Másrészt, mert ezek a népi hieroglifák cáfolják a székely írás végső soron sémi eredetéről száz éve terjesztett, valamint a székelyek török eredetéről kiagyalt, ám sohasem bizonyított prekoncepcióikat.

2/a. ábra. Az Egy, vagy Egy ős olvasatú hieroglifa, attól függően, hogy a középső csúcs azonos-e a székely írás "us" (ős) jelével

2/b. ábra. Egy ős olvasatű mondatjel a pécsi székesegyház altemplomából, Szent László korából

2/c. ábra. Egy ős mondatjel egy hun ékszeren (Bóna István nyomán)

3/a. ábra. Tulipán alakú, Isten olvasatú hieroglifa az ablakkeret sarkáról

3/b. ábra. Debreceni csigatészta-csináló borda, tetején a tulipán alakú Isten hieroglifával (a felette lévő Nap szójellel együtt az olvasata napisten)

3/c. ábra. Az avaroktól ránk maradt nagyszentmiklósi kincs egyik ábrázolásának részlete az ős ten (Isten) vagy sar ős ten (mai magyarsággal: úristen) olvasatú hieroglifával (László Gyula nyomán)

4/a. ábra. A bikfalvai ablakkeret Lyukó ege olvasatú mondatjele

4/b. ábra. A szentgyörgyvölgyi korsó világmodelljében is együtt fordul elő a lyuk/Lyukó és az ég hieroglifa (a jobb alsó sarokban a székely írás "ly" és "g" betűje)

 

A bikfalvai hieroglifák egy lenyűgöző hun kori világnézet töredékét őrizték meg napjainkig. Minden tiszteletünket és köszönetünket megérdemlik azok, akik megmentik és az utókornak továbbadják.

 

Jegyzet:

(1) Lyukó a hun-avar napisten egyik neve. A név napjainkig fennmaradt a földrajzi neveink között. A fizikai lyukkal kombinált Lyukó jel (4/b. és 4/e. ábra) magyar etnikumjelző, mert ez a jel csak a magyar hieroglif írásban jelent lyukat. A Bodrog-alsóbűi, feltehetően avar eredetű kohászok is Lyukónak ajánlották a munkájukat a rovásírásos fúvókatöredék alapján (4/c. ábra).

4/c. ábra. A Bodrog-alsóbűi rovásírásos fúvókatöredék a honfoglalás korából a Lyukónak szöveggel

4/d. ábra. Avar korong a zamárdi temetőből a mai magyarsággal Nagyságos Lyukó ősúr olvasatú mondattal

4/e. ábra. lyuk/Lyukó jel, a fizikai lyuk és a Nap összefüggéseit tisztázza a kazahsztáni ogur/szabír lelet (Szergej Botalov nyomán)

 

(2) Bilingvis: azonos szöveg kétfajta írással. Az énlakai rovásírásos mennyezetkazetta belsejében az Egy az isten mondat szerepel alfabetikus, azaz betűző írásmóddal, míg a kazetta sarkaiban ugyanezt az Egy isten mondatot szójelekből alkotott, virág alakú mondatjellel írták le.

5. ábra. Az énlakai bilingvis

6. ábra. A tusnádi sar ős ten (mai magyarsággal sarokisten, vagy úristen) mondatjel (a fényképét szintén Jánosi Csabától kaptam)

 

Irodalom:

Varga Géza: A pécsi székesegyház hieroglifikus mondatjele

Varga Géza: Az énlakai Egy Isten mondatjel

Varga Géza: A független székely állam hun kori jelképei a tusnádi Vártetőn

Varga Géza: Azonos szerkezetű, magyar hieroglifákból alkotott világmodellek a világ távoli tájain

Varga Géza: A szentgyörgyvölgyi korsó Lyukó és ég jeles világmodellje

Varga Géza: Lyukó napisten nevének magyarázata egy kazahsztáni ogur-szabír jelvény segítségével

Varga Géza: A Zamárdi avar temető hajfonatkorongja a hieroglifikus "Nagyságos Lyukó ősúr" mondattal

Varga Géza: A Bodrog-alsóbűi rovásfelirat újabb olvasata: Lyukónak

Varga Géza: Magyar hieroglif írás

Új hozzászólás