„Az államtitkár úr téved” – Tőkés László súlyos sajtónyilatkozata a romániai választások után

Czeglédi Andrea írta 2020. 10. 12., h - 23:02 időpontban

A romániai választásokat megelőzően érdekesnek tűnő „anyaországi beavatkozásnak” voltunk tanúi. A magyar kormány államtitkára Potápi Árpád, a kommunista szellemiségű, a magyar érdekeket olykor kérdésesen szolgáló, és a Fidesz ellen számos alkalommal méltatlanul megnyilatkozó RMDSZ-t javasolta megválasztani az erdélyi magyar választópolgárok számára. Minden bizonnyal stratégiai meggondolás alapján. Azonban, ez a megközelítés nem talált kedvező fogadtatásra az erdélyi és partiumi választók körében, akik valós, magyar nemzeti képviseletet szeretnének. Sokan úgy értékelik ugyanis az RMDSZ elmúlt harminc évét, hogy az elfecsérelt, és olykor a magyar érdekeket semmibe vevő időszak volt. Az is „kiverte a biztosítékot” az utóbbi időben a magyarság körében, hogy választás előtt nem sokkal az RMDSZ is megszavazta a bukaresti parlamentben – a liberális kormánykoalícióval egyetértve –, hogy az általános iskolákban immár kötelező gender-felvilágosítást. A választások után pedig, azonnal közzétette a párt, hogy be kívánja vonni a liberálisokat is az RMDSZ pártszövetségébe.

Amikor interjút kértünk Tőkés Lászlótól, még nem gondoltuk, hogy e kisarkított politikai ellentétet – Tőkés püspök szerint – az államtitkár elragadatott megnyilvánulása okozta. Közzétett Nyilatkozatában, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke, többek között Potápi Árpád államtitkár RMDSZ-t dicsérő, de kissé túlzó parlamenti felszólalását teszi szóvá. Interjú helyett inkább idézünk a Nyilatkozatból:

„N Y I L A T K O Z A T

a romániai önkormányzati és parlamenti választások tárgyában

(részletek)

A Nemzetpolitikai Kutatóintézet által szervezett online konferencián Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár ezenképpen értékelte a szeptember 27-én lezajlott helyhatósági választások eredményét: „Nagy győzelmet arattunk mi, magyarok közösen Erdélyben, amely a decemberi parlamenti megmérettetéshez is biztos alapot ad az RMDSZ-nek.” „Külön köszönet jár azoknak, akik az RMDSZ-t támogatták” – tette hozzá, kiemelve a történelmi marosvásárhelyi győzelmet.

Értelemszerűen a „mi magyarok” közös győzelmében nem csupán az RMDSZ, hanem a maga 43 ezer szavazatával és 10+6 polgármesterével, valamint 310 helyi és megyei képviselőjével az EMNP, az MPP, illetve az EMSZ választói és választottjai is benne foglaltatnak, sőt Gálfi Árpád székelyudvarhelyi polgármester és csapata is részese az erdélyi magyarok által elért eredménynek.

A választási kampány során Potápi Árpád az Országgyűlés plénuma előtt arra ragadtatta magát, hogy „nemzetárulóknak” (sic!) titulálja azokat, akik a Kövér László házelnök tiszteletbeli elnöksége alatt működő MPP és a szerény személyem védnöksége alatt álló EMNP színeiben önálló jelölteket merészeltek „ráindítani az RMDSZ-re”. Mi is magyarok vagyunk, és nem „nemzetárulók”! Az Államtitkár úr téved.”

Tőkés László a továbbiakban az erdélyi választások eredményeit veszi górcső alá: – „Visszavettük a várost!” – jelentette be jogos büszkeséggel és örömmel Soós Zoltán a választás éjszakáján. Örömteli elégtételünk közös, hiszen Marosvásárhely függetlenként megméretkező polgármesterjelöltje a magyar összefogásnak köszönhetően az RMDSZ, az EMNP és az MPP együttes támogatásával nyerte meg a választást, és lépett az áldott emlékű Fodor Imre volt polgármester örökébe. (…) … az is elvárható lett volna (…) hogy – az etnikai szempontokat félretéve – a székelyudvarhelyiek választási eredményét, Gálfi Árpád sikerét is a helyén értékelje. A székely anyaváros ugyanis példás módon beigazolta, hogy az igazi székely ember az elsöprő túlerővel szemben sem alkuszik, amikor igazáról meg van győződve. Székelyudvarhelyt nem elhallgattatni, hanem példaként kell állítani annak láttán, hogy nem engedett az alantas pártérdekeknek és semmiféle tisztátalan politikai befolyásnak. Magyar–román viszonylatban pedig külön elismerés illesse a Szabad Emberek Pártját (POL), mely politikai támogatásával sietett segítségére az öntudatos udvarhelyi választópolgároknak. (…) Az éremnek két oldala van.

Amint egy jeles közéleti emberünk írja: „az RMDSZ csúcsvezetése többségében vásárhelyi identitású – volt –, de Bukarestben élő tagjainak súlyos árnyékában két évtizeden át fű sem nőhetett Marosvásárhelyen”. Most „visszavettük” ugyan, de húsz évvel ezelőtt és azóta folyamatosan elveszítettük, elvesztegettük a székely fővárost.” (…) És akkor még nem is esett szó az RMDSZ-nek az elszórványosodott megyékben – Temesben, Máramarosban, Fehér és Brassó megyében – elszenvedett vereségeiről, hogy a kincses Kolozsvárról ne is beszéljünk. A romániai átlag alatt mért magyar részvételről, a távolmaradókról és az átszavazókról. Arról, hogy a mostani 4,5 százalékával az RMDSZ a parlamenti bejutási küszöb alatt áll. Tehát egyáltalán nincs okunk a büszkélkedésre…

Ezenközben gőzerővel folynak az országos választásokra néző jelölések. Potápi Árpád azt a feladatot tűzte ki, hogy „az RMDSZ parlamenti párt legyen, és adott esetben kormányzati pozícióba is tudjon kerülni”. Ehhez azonban teljes körű összefogásra van szükség, és egy hiteles RMDSZ-re, mely nem csupán a román pártokkal hajlandó a párbeszédre és az együttműködésre, hanem a magyarokkal is szót tud érteni.

A magyar egység nem tévesztendő össze az RMDSZ pártegységével. (…) Korrupt pártemberekből soha nem lesz jó képviselő vagy szenátor, és megválasztatásuk is bizonytalan. Nemzetpolitikai támogatásra méltatlanok.„– fogalmazta meg összegzését Tőkés László.

 

Czeglédi Andrea, Nemzeti Napló

A cikk a szerző engedélyével lett publikálva!

Új hozzászólás