"Párbeszéd" Barabássy Miklóssal a Szent Koronáról

Varga Géza írta 2020. 10. 29., cs - 10:22 időpontban

Előhang

 

Ludvig Rezső koronakutató ötvös néhány évtizeddel ezelőtt megkért az 1. ábrán látható rekeszrajz elemzésére, mert szerinte ezt a rajzot ötvöstechnikai szempontok nem indokolták, ez inkább egy jel lehet, amit nekem kellene megvizsgálnom. Igaza volt, a rekeszrajzot akkor Jóma "Jó magas, Jó mágus" ligatúraként olvastam el s a példán elindulva több érdekes jelet is találtam a korona zománcain, a szerkezetében és filigránjaiban is.

Ebből következően a Szent Korona tervezésébe (ami már műszaki feladat is) alaposan beleszólt az ősvallás és a korabeli hieroglifikus jelhasználat. Ludvig Rezső magától értetődően gondolta hasznosnak az együttműködést.

1. ábra. Rekeszrajzok a pártán lévő Krisztus-zománc térdéről

Az academia.edu felületén Barabássy Miklós nemrég közzétett egy cikket A Szent Korona zománcképeinek és díszítésének technikai jellegzetességei cím alatt.

A Máriaremetén élő szerző így mutatja be a pályafutását: "Temesváron kaptam gépészmérnöki diplomát, 1985-ig a marosvásárhelyi főiskolán és a Bolyai líceumban tanítottam docensként anyagismeretet és gyártástechnológiát, közben dolgoztam egy kutató laboratóriumban is. Harmincöt évesen családommal disszidáltunk Németországba, ahol nemsokára megkaptuk a német állampolgárságot. Második mérnöki diplomámat már kint szereztem meg. Kölnben a Fordnak terveztem sebességváltókat és motorokat, csúcsidőben háromszáz kutatófejlesztő dolgozott a kezem alatt. Több világszabadalmam van. Öt évvel ezelőtt költöztünk Magyarországra, azóta foglalkozom a Szent Koronával. Minden fellelhető könyvet és tanulmányt elolvastam vele kapcsolatban." 

A neten megtekinthető a szerző egy filmje, amelynek címe egy rokonszenves kérdés: Létezhet e, hogy egy Szent Korona rész Bizáncból származik?  A szerző úgy véli, hogy az abroncsot a keresztpánthoz készítették egy II. Ottó korabeli műhelyben, Egbert trieri érsek támogatásának köszönhetően. A szerző azonban ezt a véleményét nem támasztja alá megfelelően, az érvelése nem zárt.

A filmben közölt megfigyelései nagyon érdekesek és akár lényegesek is lehetnek, azonban további kérdések merülnek fel a nézőben, amelyekre ebben a filmben nem kapunk választ.  

- Nyilvánvaló ellentmondásban van a magyarokra hivatkozó török források ismételt állításával, miszerint a koronát Nusirvántól, azaz egy iráni császártól kaptuk s ellentmondásban van egyéb megfontolásokkal is. Ezeket A Szent Korona születésének ideje, helye és alkalma c. dolgozatomban idézem.

- Nem tudja megmagyarázni a szerző, a rovológiai (magyar ősírástani) szempontok tökéletes figyelmen kívül hagyása miatt fel sem merül benne, hogy ha a trieri ötvösök egy olyan tökéletes koronát alkottak volna, mint a Szent Korona (1), akkor a saját koronájuk ehhez képest - gondolati értelemben - miért olyan, mint egy gyenge önképzőköri vizsgadolgozat (2. ábra)?

2. ábra. A X. szd. második felét képviselő német-római császári korona anyagi értelemben vett gazdagságról árulkodik, de a gondolatgazdagság nem olyan mértékben jellemző rá, mint amit a Szent Korona esetében tapasztalhatunk

- A nyugati ötvösök honnan vették volna a Szent Koronába épített rovásjeleket, azaz magyar hieroglifákat (2)? S azok a magyar hieroglifák miért gyengébben képviseltek a német-római császári koronán (3)?

Az academia.edu-ban megjelent cikkhez hozzá lehetett szólni s a szerzővel az alábbi levélváltásra került sor.

Párbeszéd

 

Varga Géza

Tisztelt Barabássy Miklós!

Ezt ismeri? Varga Géza: A Szent Korona születésének ideje, helye és alkalma

Üdvözlettel: Varga Géza

Barabássy Miklós

Természetesen ismerem, nagyon Önnek a munkásságát is. Gratulálok hozzá! Itt most az én írásomat vitathatjuk. Én a Szent Korona kérdést technikai szemszögből közelítem meg. Ön egészen más időben és térben való gondolati rendszerben érvel, és nem az alkalmazott tudományban. Így az ön írásáról itt állást foglalni felelőtlenség lenne.

Varga Géza  

Gratulálok a dolgozatához! Sajnos, a bemutatott duplalemezes technológiához nem tudok hozzászólni. Nagyon érdekes szempont, ezért a felvetése fontos. Az első gondolatom az volt, hogy vajon a Bizáncban, a Kaukázusban, Iránban és a Turáni-alföldön készült ötvöstárgyakon tapasztalható-hasonló és az milyen jelentőségű, milyen következtetésekkel enged meg. Ezek a nyugati ékszerek, amelyeket példaként felhozott és általában a duplalemezes technológia lehet-e keleti eredetű? Nagyon fontosnak és hasznosnak gondolom cikkében ama kérdés felvetését is, hogy egy aranyhiányos időszakban készülhetett-e vastag alaplemezre a zománc és az ebből levont következtetés (az 1000 előtti készítésről) is forradalmi újnak számít az akadémikus szerzők körében. A hasonló aprómunkák, részletmegfigyelések előre viszik a kutatást, ezért üdvözlendők. Sajnálom, hogy a koronakutatásból kimarad a Szent Korona szerkezetében, a filigránokban és a zománcok részleteiben jelen lévő hieroglifikus írásemlékek (ősvallási vonatkozású szójelek) vizsgálata. Úgy vélem, hogy ezek ismerete nélkül nem lehet jól leírni a Szent Koronát. További sikeres kutatást kívánok!

Barabássy Miklós  

Tisztelt Varga Géza Úr!

Már az első hozzászólása után megkönnyebbül, hogy itt a Szent Korona létrehozott műszaki kérdéseit vitatjuk. Szívesen válaszolok minden a fejezetekkel összefüggő kérdésre de az olyan hozzászólást ami más irányba tereli a fontos azt nem ezen a honlapon kell vitatni. Így letöröltem a bejegyzését.

Ha még egyszer előfordul akkor letiltom a honlapról.

***

Később a szerző ezt írta egy másik hozzászólónak:

Barabássy Miklós 1 napja

Kedves Tóth Úr!

Ennek a vitának nem is az a célja, hogy minél többen szóljanak hozzá. A lényeg az, hogy 30 nap alatt csaknem 2000 látogató olvasta a cikkemet, nagyon sok régész, történész és művészettörténész is. Ezzel a célomat elértem, nyilván ez a célcsoport nem vitaképes az alkalmazott tudományban. A fontos az, hogy tudományuk kiegészítőjeként befogadjanak. Úgy gondolom, hogy egyszer csak el fogom érni ezt is.

Köszönöm a hozzászólását. Barabássy Miklós

 

Utóhang

Sajnos, nem sikerült megtudnom a szerzőtől, hogy a duplalemezes technológia hol alakult ki, származhatott-e ez is keletről, a hun sztyeppékről.

A szerző által Tóth úrnak mondottak alapján nem az lehetett a fontos, hogy ezt a technikatörténeti kérdést vagy a további felmerülhető kérdéseket tisztázzuk. A jelek szerint nem a tények tisztázására, hanem egy preferált történet elfogadtatására és a saját, esetleg tudományon kívüli céljainak a beteljesítésére törekszik. Nem lehetett érdeke az általam felvetett kérdések megbeszélése, hiszen kiderülhetett volna, hogy fogalma sincs a keleti duplalemezes szokásokról, vagy hogy azokat le akarja tagadni, félre akarja magyarázni. Ez érthetővé tenné a mondanivalóm kitiltását a terepről.

Nem akartam ürügyet szolgáltatni a kizárásomhoz, ezért a továbbiakban nem szóltam hozzá a beszélgetéshez. Az így is tanulságos volt, bár nem annyira és nem úgy, mint lehetett volna.

Jegyzetek:

(1) A Szent Korona szerkezete híven követi a szibériai sámánkoronák évezredek alatt kialakult hagyományát s éppen ezáltal képes a közembert uralkodóvá varázsolni. A felülnézete azonos a székely "f" (Föld) rovásbetűvel, valamint a kínai Föld szójellel és az asztrológia Föld jelével is. A teremtett és rendezett világ szakrális középpontját, a Teremtő helyét azonosítja. Ezért, akinek a fejére teszik Istenné (az Isten földi helytartójává) válik. Mindezt a német-római császári korona nem tudja, mert hiányzik belőle a szkíta-hun-magyar kultúra.

(2) A magyar hieroglif írás jeleihez hasonló szójelek jelen vannak egész Európában, már a kőkor óta és búvópatakként hol itt, hol ott megjelennek a későbbi évezredekben is. A Mas d' Azil-i 15 000 éves jelkészletben 20 jelünk, a Tordos-Vincsa kultúra jelkészletében 49 jelünk azonosítható. A hun és avar korban is egy sor magyar hieroglifát hordozó tárgy került nyugatra. Azonban az idő múlásával ez a hun és avar hatás halványul a későbbi századok Nyugat-Európájában. A magyar honfoglalók újonnan megjelenő eleven és gazdag hieroglifikus jelhasználatához képest a IX-X. századi nyugati jelhasználat - bár hordoz magyar hieroglifákat - csak haloványan képviseli az ősi kulturális örökséget. Ezt tapasztaljuk a német-római birodalom császári jelvényein is. Vannak magyar hieroglifák a császári koronán és a kesztyűn is, ám azok jelentősége nem annyira meghatározó, mint azt a Szent Koronán tapasztalhatjuk.

(3) A német-római császári koronán kimutatható néhány magyar hieroglifa, vagy azok elgyengülő hatása, ezért érdekes kutatási feladat lenne ezek származása.

Nagy Károly fiai és unokái után a birodalmat – immár az egykori közép- és keleti frank birodalom, Lothar és Német Lajos örökségére korlátozva – a szász uralkodóházból származó I. Ottó újította meg, akit 962-ben koronáztak császárrá.

A német uralmi jelvények együttese az elemeit tekintve rokon a magyar uralkodói jelvényegyüttessel. A német tárgyak forrására jellemző lehet, hogy a Nagy Károly szablyája néven ismert fegyver valójában kelet-európai, a IX. század második feléből. A kard nyilvánvalóan nem nyugati típusú, hanem a honfoglaláskori magyar sírokban is megtalálható nomád szablya egy igen szép példánya, mely akár lehetett valamelyik avar kagán díszkardja is. Több más kinccsel együtt, hadizsákmányként kerülhetett a frankokhoz. Lehetett magyar fejedelmi díszkard is, vagy éppen Bulcsú szablyája, amely az augsburgi csatavesztés után lett a győzőé. Esetleg később, egy Árpád-házi hercegnővel is nyugatra kerülhetett.

Jellemző körülmény, hogy a német-római birodalom fénykorának kezdetét I. (Nagy) Ottó császárnak a magyar honfoglaló vezérek elleni augsburgi győzelmétől számítják, amikor több - hieroglifáinkat hordozó - magyar tárgy kerülhetett német kezekbe.

A császári relikviák között szerepel a Longinus-lándzsa is, amellyel Ottó a magyarok elleni győztes csatába vonult. A fegyverről Konstantin római császár óta azt tartották, hogy akinek a szent ereklye a birtokában van, az a világ legyőzhetetlen uralkodója. A Német-római Birodalom uralkodói jelvényei közül ezt a lándzsát ezer éven keresztül nagyobb becsben tartották, mint magát a császári koronát. Valamikor Szent Istvánnak is volt lándzsája.

A fentiek alapján a német és a magyar uralmi jelképeknek köze van egymáshoz. Ez korántsem új megállapítás, ám a további kutatások indokoltak, különösen a kapcsolat rovológiai vonatkozásai miatt. Ezért Barabássy Miklós dolgozatának témaválasztását szerencsésnek ítélhetjük, ám a szerző ellentmondásos magatartása és hiányos érvrendszere miatt szükség van megállapításainak ellenőrzésére.

Irodalom:

Barabássy Miklós (academia.edu)

Barabássy Miklós: Létezhet e, hogy egy Szent Korona rész Bizáncból származik? 

Varga Géza: A Szent Korona születésének ideje, helye és alkalma

Varga Géza: Mitől beavató korona a Szent Korona?

 

Varga Géza

Új hozzászólás