Permi bronz a "Ragyogj Lyukó Bél úristen" mondattal

Varga Géza írta 2020. 11. 11., sze - 19:03 időpontban

A permi kultúra III-VIII. századból származó bronztárgyain seregnyi magyar hieroglifát találunk, amelyek hasznosítását indokolatlan lenne elodázni. A keleti sztyeppéken ez a hun-szabír dominancia kora és ennek felel meg e bronzok jelkészlete és jelhasználata is. A permi jeleket a székely írásjelek és a 90-es években elvégzett akrofónia-rekonstrukciók segítségével megértjük, sőt szerencsés esetben el is tudjuk olvasni. A gondot az okozza, hogy el kell döntenünk, melyik jelet kell kiolvasnunk és melyiket nem. A jelek egy része ugyanis - annak ellenére, hogy fonetikus jelről van szó - csupán a képi ábrázolás értelmezését segíti, jelentést pontosít, de nem kell kiolvasni. Példa erre az alábbi permi bronz is (1. ábra).

1/a. ábra. Permi bronz a hieroglifikus Ragyogj Lyukó Bél úristen mondattal (középen), egy veleméri rajzos sindű ős hieroglifája, amelyről eddig nem tudtuk, hogy miért van szeme (balra) és a székely írás "ly" (Lyukó), "b" (Bél), "nt/tn" (Ten) valamint "s" (sarok, úr) jele (jobbra, fentről lefelé) 

1/b. ábra. Permi bronz a hieroglifikus Ragyogj Lyukó Bél úristen mondattal

A képszerkezet az "eget tartó isten" ábrázolási konvenció egy megvalósítása. Nem azért készült, mint a mai, modern szövegek, hogy folyamatos mondanivalót rögzítsen. A mondanivalót elsősorban maga a kép közvetítette, a brozba dermedt jelek csupán e kép egyes részleteit magyarázták, hasonlóképpen a térképek jeleihez, vagy a szobortalapzatokba vésett szövegekhez. 

A permi bronz legfontosabb jelei ezzel együtt is elolvashatók és néhány mondatnyi szöveget rögzítenek. Függőlegesen az istenalakot lehet elolvasni Lyukó Bél úristen mondatként. Vízszintesen az istenalaktól balra és jobbra lévő ferde vonalkákat is figyelembe vehetjük, ám ez esetben már három mondatnyi szövegről van szó. 

Az istenalak tartása mesterkéltnek tűnik, aminek az az oka, hogy a testrészeit csak így lehet elolvasni. A két lába a sar "sarok, úr" hieroglifát idézi, a törzs felső része és a két karja a Ten, a feje pedig az ős hieroglifával azonosítható. Ezek együtt az antropomorf Sar ős ten (mai magyarsággal: Úristen) mondatjelet alkotják (1/a. ábra).

2. ábra. Bél isten fejének rajza a permi bronztárgyon másutt is használt hieroglifákból áll, amelyek olvasata itt is megismétli azt, amit az egész tárgyon olvashattunk 

Bél isten teste és a feje is elolvasható jelekből áll (1. és 2. ábra), ami a hieroglifikus jelhasználat ismert jellemzője. A különböző ősvallási ábrázolások elképzelhetetlenek a magyar hieroglif írás jelei nélkül. Hieroglifák vannak többek között az égig érő fa, a turul, a világmodell és az Isten szokásos ábrázolásain is. Számunkra ebből most az az érdekes, hogy az orr a ten jelnek felel meg, amire eddig már két további példát is találtunk a hun korszakból (1). Vagyis ez a szokás hun etnikumjelző lehet, amiből következően a permi bronzok a hun kultúra részét képezhetik. 

Az isten homlokára rá van írva a neve is: Bél. Ez az egyetlen jel, ami félreérthetetlen és félremagyarázhatatlan ezen a permi bronzon. Nem dísz, nem testrész, hanem hieroglifa. Olyan helyre van téve, ami általánosan a név és a méltóság közzétételére van fenntartva a neolitikum óta (például a 7500 éves szentgyörgyvölgyi tehénszobron is a homlokra került a szár "úr" szójel). A jelforma azonosítható a székely írás "b" betűjével, az eget tartó alak pedig a Bél, Baál, Belus néven ismert fiúistennel, az isteni triász fiú tagjával (a krónikáink Nimród néven említik, mert - mint Bonfini írja - a zsidó krónikák hatására ez a név került az évkönyveinkbe). Ez a Bél szójel megjelenik lapp bálványon, magyar tejesköcsögön, óbolgár sziklarajz turulján, kirgiz szőnyeg világmodelljének közepén valamint amerikai indián istenábrázoláson is, amiből sejthető, hogy ez egy neolitikus ősvallási elképzeléshez kötődő hieroglifa. 

Amennyiben az istenalak feje fölött lévő kerek alakzatot is ki kell olvasni (2), akkor az egy Lyukó hieroglifa lehet, mint amilyen a nevezetes pécsi (szajki) avar szíjvég "püspökének" feje felett is látható (3). Ennek a körnek orra és szeme is van, miképpen az egyik veleméri rajzos sindü tetején lévő ős jelnek is (3. ábra). Ezzel együtt a mondat olvasatába bele kell komponálni valamiképpen a lyuk/Lyukó szójelet is: Lyukó a Bél/belső úristen!

Az istenalaktól balra is, meg jobbra is kis ferde vonalkákat találunk, amelyekről (más ábrázolások elemzése során) kiderítettük, hogy ezek a Rá, ragyogó, ragyogj, ragyogtál hieroglifa ismétlései. Egy istenidéző szertartás szövegkönyve ez a permi bronz. A hasonló szövegkönyvek ismertetőjele éppen az, hogy a középen lévő istenalak, istennév, vagy jelző előtt is, meg után is megtaláljuk a ferde vonalakat. Többet is találunk mindkét helyen ezekből a ferde vonalakból, mert a szertartás elején az isten szólongatása miatt ismételgetik ezeket a szavakat, a végén pedig a búcsúztatás okán. Ezekkel együtt hosszabb szöveghez jutunk, amit a Ragyogj (fel) ...! Lyukó a Bél/belső úristen. Ragyogtál ...! mondatokkal közelíthetünk meg!

3. ábra. Veleméri rajzos sindü, az Istennel azonos égig érő fa csúcsán az ős/isten hieroglifának szeme van, akár a permi bronz ős jelének

 

Jegyzetek:

(1) Az alsóhetényi római kori hun sisak orrvédőjét díszítette egykor egy kis aranylemez, amely a Ten "isten" hieroglifát testesíti meg. A másik példa egy istenábrázolás a hunokhoz kötődő lomovátovói kultúrából. Itt is az orron és a szemöldökön van a Ten hieroglifa. Lásd: Szabír jelek az Iseumban

(2) A most tárgyalt permi bronz minden egyéb jele mellett dupla vonalú keret, vagy szegély húzódik. Ha ez a megfigyelés találó, akkor ezt a fenti kör alakú fejet is elolvasható jelnek kell tekintenünk.

(3) A szajki szíjvégen egy avar király látható, de a leletet leíró régész a "király" hieroglifából csak a keresztet ismerte fel, ezért lett az avar királyból püspök. 

 

Irodalom:

Varga Géza: Magyar hieroglif írás

Varga Géza: Pécsi avar szíjvég hieroglifikus felirattal

Varga Géza: Veleméri rajzos sindük

Varga Géza: Szabír jelek az Iseumban

Varga Géza: Az égig érő fa ábrázolásai

Varga Géza: Hiteles turulábrázolások

Varga Géza: Istenábrázolások magyar hieroglifákkal

 

Varga Géza

Új hozzászólás

Forrás neve
Varga Géza írástörténész blog