Neparáczki Endre nem mond igazat, mert vannak honfoglaló nyelvemlékek

Varga Géza írta 2020. 11. 14., szo - 00:38 időpontban

Ma reggel (2019. XII. 21-én) láttam egy riportot az M1-en, amelyben Dr Neparáczki Endre archeogenetikus, a Magyarságkutató Intézet Archeogenetikai Kutató Központjának igazgatója, a Szegedi Tudományegyetem kutatója valami olyasmit talált mondani, hogy nincsenek honfoglaló magyar nyelvemlékek. Pedig ilyenek léteznek s erről tudnia is kellene. A múzeumok polcain százszámra, ha nem ezrével találhatók a többnyire hieroglifikus (ősvallási jelentőségű szójelekkel írt), kisebb részben vegyes rendszerű (betűket és szójeleket is tartalmazó) rövid írásemlékek. Ezeket - közel 50 év kutató munkájának eredményeként - a  Magyar hieroglif írás c. kötetben mutattam be. A szakmai és etikai korlátok által gúzsba kötött "tudományos konszenzus" azonban megakadályozza ezek figyelembe vételét és hasznosítását. Ugyanez a helyzet a létező hun és avar nyelvemlékekkel is, amelyek a honfoglalók hieroglifikus szövegeivel egyetemben a székely rovásírás szójeleket, esetleg vegyes jelrendszert alkalmazó előzményei. A hun, avar és honfoglaló népesség egyformán magyar volt, amit a hieroglifikus nyelvemlékeik bizonyítanak a leginkább. Ezeket nem letagadni kell, hanem felhasználni.

1. ábra. A pécsi (szajki) avar szíjvég és a Gizella kincs avar készítésű turulos fibulájának mondatai nem a letagadást érdemlik

 

A kötetből (az általam működtetett veleméri Sindümúzeumot meglátogató szegedi kollégája segítségével) egy éve tiszteletpéldányt küldtem Neparáczki Endrének. Azt kértem, hogy mutassa meg Török Tibornak is. Így ismertem el és véltem támogathatónak a magyar őstörténet tisztázása érdekében végzett genetikai kutatásaikat. A gének ugyanis nem rögzítik a nyelvet és az identitást, ezért a genetikusoknak szükségük lehet a hieroglifikus szövegek olvasatára, ha valamit akarnak mondani a nyelvről is. Ez ugyan nem tartozik a genetika szakterületéhez, de nincs olyan szabály, ami megtiltaná egy genetikusnak, hogy segítsen egy nyelvészeti kérdés megválaszolásában. A válaszadáshoz azonban nem elegendő a genetika. A nyelv és az identitás csak a nyelvemlékek (esetünkben az újonnan elolvashatóvá vált hieroglifikus szövegek) ismeretében írható le. 

2. ábra. A karosi tarsolylemez hieroglifikus mondata Dana úr magas köve olvasatú

 

Egy idő után telefonon megkérdeztem Neparáczki Endrét, hogy sikerült-e belenéznie a kötetbe és mi a véleménye róla. Azt válaszolta, hogy nem olvasta, mert ez nem genetika. Valóban nem az. Azonban, ha genetikusként mégis a hun, avar és honfoglaló magyar nyelvemlékek létéről, vagy nem létéről kívánja tájékoztatni a széles nyilvánosságot, akkor azt illik kellő ismeretekre alapozva megtenni. A rendelkezésre álló nyelvemlékek letagadása magyar- és tudományellenes cselekedet. Ezeket nem elhallgatni, hanem kutatni és hasznosítani kell. Többek között azért is, hogy a fennmaradt hun, avar és honfoglaló magyar szövegekkel együtt értékelve, jobban lehessen hasznosítani a genetikai eredményeket is.

3. ábra. A rakamazi turulos korongon a Jóságos úristen mondat olvasható

A genetikusok és az őket foglalkoztató Magyarságkutató Intézet vezetői úgy vélhetik, hogy a "tudományos konszenzus" álláspontjával menne szembe, ha írásemléknek tekintenék a kötetemben felsorolt hieroglifikus szövegeket. Csakhogy a tudomány feladata nem a konszenzushoz való igazodás. Ráadásul a székely írás eredeztetése kérdésében nincs is tudományos konszenzus. Száz év hazudozás után éppen mostanában ébrednek rá az önmaguknak, a tényeknek és egymásnak is ellentmondó akadémikus szerzők a totális szakmai és etikai csődjükre. 

4. Nagykörűi honfoglalás koriverez az Isten ligatúrával (középen), mellette a székely írás "us" (ős) hieroglifája (balra) és az "nt/tn" (Ten) hieroglifa (jobbra) 

Tetszik, vagy sem, minden tudósnak illik igazat mondania, akár egyezik ez mások véleményével, akár nem. Ha van egy sereg hun, avar és honfoglalás kori nyelvemlék, akkor arról kell tájékoztatni a nagyérdeműt és nem az ellenkezőjéről.  Ráadásul éppen legutóbb hangzott el Róna-Tas András professzor úr szájából, hogy a székely írással írt szövegek is nyelvemlékek. S mivel a székely írás és a magyar hieroglif írás egymástól való éles elhatárolása nem lehetséges, Neparáczki Endre akár úgy is vehetné, hogy még az egzisztenciális rettegők és a rovológiában szakmailag eddig tájékozatlanok számára is engedélyezett a korai magyar írásemlékek kutatása, megértése és hasznosítása. 

5. ábra. A honfoglalás kori, de egy tovább élő avar csoporttól származó Bodrog-alsóbűi rovásírásos fúvókatöredék középső sorába a Lyukónak szót írták vegyes jelhasználattal (a szótövet a lyuk hieroglifával rögzítették, ami után betűzve írták az ónak szóvéget)

Irodalom: M1 Ma reggel (2019, XII. 21.), Megjelent a Magyarságkutató Intézet új, a honfoglalók származásáról szóló publikációja (riport)

Varga Géza: Török Tibor sem mond igazat, mert léteznek hieroglifikus avar nyelvemlékek

Varga Géza: Magyar hieroglif írás

Varga Géza: Karosi hunfoglalók, Révész László és Török Tibor nézeteltérése

Varga Géza: A rakamazi turul etnikumjelző hieroglifikus mondata

Varga Géza: A Bodrog alsóbűi rovásfelirat újabb olvasata: Lyukónak

Varga Géza: A II. karosi temető 29-es sírjából előkerült tarsolylemez hieroglifikus mondata

Varga Géza: A honfoglalók írásemlékei

Varga Géza: Hun és avar tartalom

Varga Géza: Párbeszéd a Tudomány embereivel és másokkal

Varga Géza: A rovológiában a "tudományos konszenzus" egy maffiaszerű csoportosulás blöffje

Varga Géza: Hozzászólás Róna-Tas András: A székelyek ősi kincse a rovásírás c. előadásához

Varga Géza: Monok István és az Országos Széchenyi Könyvtár történelemhamisító nyelvemlék-kiállítása

Varga Géza: Az akadémikus tudomány átadta a terepet, nem képes a székely írás eredeztetésére

Varga Géza: A Magyarságkutató Intézetnek, Dr. Horváth-Lugossy Gábor főigazgató úrnak  

 

Varga Géza

Új hozzászólás

Forrás neve
Varga Géza írástörténész