A Cusco-i inka Naptemplom főoltárának magyar-azonos jelei

Varga Géza írta 2020. 11. 18., sze - 00:15 időpontban

A Naptemplom főoltára

Császár István hívta fel a figyelmemet a Cusco-i inka Naptemplom (Coricancha) főoltárán egykor volt ábrázolásoknak a magyar jelkészlettel való összefüggéseire, amelyért itt is köszönetet mondok. 

 

1/a. ábra. A Cusco-i inka Naptemplom elpusztult főoltárának rajza az 1600-as évekből (középen), a főoltár hieroglifái (balra) és e hieroglifák megfelelői a magyar jelkészletben (jobbra)

 

1/b. ábra. A Cusco-i inka Naptemplom elpusztult főoltárának rajza az 1600-as évekből, az oltár egyszerre ábrázolja az Isten arcát és egy szembőlnézeti világmodellt ("eget tartó fa" ábrázolási konvenciót), ahol az orr a világoszlopnak (a magyar hieroglif írás szár "növényi szár, úr" jelének) felel meg

 

A tájékoztatás szerint egy indián nemes az 1600-as években lerajzolta az azóta elveszett főoltár ábráit, és kecsua vagy aymara nyelven hozzáfűzte a jelentésüket. E fennmaradt leírást az 1800-as években könyv formájában jelentették meg, benne az oltár rajzával és a hozzá tartozó magyarázó szöveggel. Az indián nemes a Pacha Mama "anyaföld, anyatermészet" megjelölést fűzte a hármas halomhoz - ami a földdel, természettel azonos inka anyaistennőre utal (1). Azaz a hármas halom nem valamilyen természetes hegyek puszta rajza, hanem jelentéssel bíró, kiolvasható jel volt az inkák számára is. 

Azt is észrevette, hogy ezen a főoltáron egy arc jelenik meg, amelynek - az orr kiemelt szerepének és a hozzá kötődő jelhasználatnak köszönhetően - köze van az eurázsiai hun-magyar arcábrázolásokhoz. Kedves Varga Géza! - írja Császár István - Nemrég olvastam egy blogbejegyzésében, hogy a permi kultúra III-VIII. századból származó egyik bronztárgyán az orr Ten jelentésű. Itt az inka napoltáron a Nap és Hold közt is van egy orr és felette egy érdekes kereszt. 

Egyetérthetünk Császár Istvánnal, aki szerint az indián nemesnek az oltár jeleihez fűzött magyarázatai a rosette-i kőhöz hasonlítható jelentőséggel bírnak. 

Az 1/a. ábra az oltár 11 hieroglifáját azonosítja magyar jelekkel. Az alábbi fejezetekben az inka oltár jelhasználatának a hun-magyar hieroglifikus íráshasználattal való további összefüggéseit mutatom be.

 

Jelek az isten orrán

 

2. ábra. Hun halotti álarc Kirgiziából, orrán és arcán a szár "növényi szár, úr" hieroglifa képszerű változatával (középen), jobbra egy magyarszombatfai népi tányér szár hieroglifája, az ábrázolás összefügg az orr, szár, arc és úr szóbokor közös gyökerű etimológiájával, ezért a magyar nyelvet azonosítja (fotógrafika)

 

A hun-magyar jelhasználat egyik jellegzetessége a "jel az arcon" ábrázolási konvenció. A másik sajátosága az, hogy az ősvallás szereplőinek (isten, turul, égig érő fa stb.) ábrázolásához magyar hieroglifákat használ fel. Ezek a jellegzetességek etnokulturális azonosítók (2). 

 

3. ábra. Tibeti halotti aranyálarc magyar hieroglifákkal, az orr a szár "növényi szár, úr" hieroglifának felel meg (fotógrafika)

 

Ha az inka oltár egy nagyméretű emberi arc, pontosabban az Isten arca, akkor a magyar hieroglifák alkalmazása ezen az istenarcon a hun-magyar íráskultúrához való kötődés dokumentuma, a hun-magyar és az amerikai indián jelkultúra végső soron közös gyökereiről árulkodik. 

 

4. ábra. A permi bronzon az isten orra az égig érő fát ábrázoló Ten "isten" jelnek felel meg (fotógrafika)

 

5. ábra. III- V. századi permi bronz medvén lovagló istenének arcán az orr az égi hegyet ábrázoló sar "sarok, úr" jellel azonos

 

Ez az isteni arc az inka oltáron egyúttal egy szembőlnézeti világmodell is, amely szokás szerint az égboltot középen alátámasztó, istennel azonos világoszlop (égig érő fa, Tejút) ábrázolásából áll. Régi szokás a panteista természetvallásokban a kozmosz szerkezetét az isteni és az emberi test szerkezetével összevetni. Ezzel fejezik ki az Isten és a világ azonosságát. (3) A jelen cikkben bemutatott arcokon az orr azonosul a világoszloppal. Mindegyik orr egy-egy magyar hieroglifának felel meg, amelyik a világoszlopot és az Istent azonosítja. 

 

6. ábra. A hunok által meghatározott lomovátovói kultúra istenábrázolásán elolvasható az isten (ős + ten) szó, a torkán van az ős, az orrán a ten hieroglifa

 

Az inka oltár Viracocha isten arcát azonosítja egy szembőlnézeti világábrázolással (1. ábra).  Ezen az indián oltáron az égbolt (az isten feje fölött) azonos a magyar sar "sarok, úr" hieroglifával (az áttetsző kőből rakott égi heggyel), a világoszlop (az isten orra) pedig az eget középen alátámasztó szár "növényi szár, úr" hieroglifa megfelelője. 

 

7. ábra. A ten hieroglifával azonos római kori hun orrvédő Alsóhetényből (a két jel olvasata: Krisztus ten "Krisztus az isten"), a leheletvékony aranylemez nem védelmi célokat szolgált, hanem a keresztény hun harcos világnézetet fejezte ki (fotógrafika)

 

8. ábra. Az Árpád kori ereklyetartó bronzkereszt Krisztusának arcán az Egy ten "Egy isten" mondat olvasható, a magyarság megőrízte hun ősei jelhasználatát (fotógrafika)

 

A fentiek jól dokumentálják, hogy a Cusco-i inka Naptemplom oltárán egy olyan hun-magyar jelhasználat (a "jel az arcon", sőt a "jel orron" ábrázolási konvenció) érhető tetten, amelynek a gyökerei még Eurázsiában alakultak ki az indiánok őseinek Amerikába vándorlását megelőzően. Ebből nyilvánvaló, hogy az egyetemeinken ma tanított írástörténet és magyar őstörténet gyökeres átdolgozásra szorul, a Magyarságkutató Intézet által képviselt megalapozatlan nyelvészeti álláspontok pedig kiegészítendők a hieroglifikus írásemlékek által nyújtott tapasztalatokkal. (4)

 

9. ábra. 11 ezer éves szibériai bálvány, arcán a Bél és a sar "sarok, úr" jelekkel, mindkét jel szerepel az inka Naptemplom oltárán is (fotógrafika)

 

Jegyzet 

(1) Pacha mama a Nappal azonosított Viracocha főisten párja. 

(2) A magyar nyelv egyes szóbokrai mintha egy-egy ősvallási képzet illusztrálására jöttek volna létre. 

- Ilyen az orr, arc, szár, úr szócsoport is, amelyhez tartozik még az ország és az orom is. Ezek a 2. ábrán látható képi-gondolati összefüggésrendszert fejezik ki. Ez a gondolatrendszer jelenik meg az inka Naptemplom oltárán is, ahol az orr egyúttal az eget tartó oszloppal (vagyis az úrral, az istennel) is azonos.

- A másik ősvallási eredetű szóbokor a tenger, tűnik, tanít, tündér szavakból áll. Ez azt fejezi ki, hogy az első kultúrhéroszok a tengerből tűntek elő, hogy a lakosságot taníthassák. 

Ha ezeknek a szavakba és jelekbe rögzült gondolatoknak nyoma maradt az inka Naptemplom oltárán és általában az amerikai indiánok kultúrájában, akkor az a hun-magyar és indián kultúra igen régi közös gyökereiről tanűskodik.  

(3) A gerincet a világoszlopnak feleltetik meg a szibériai sámánköpenyek, a magyar koronázási palást és a népi cifraszűrök meg kisködmönök is.

(4) A cikk kereteit túlfeszítené ennek taglalása, ezért a kérdés részletei iránt érdeklődő olvasónak a Magyar hieroglif írás c. kötet , az alábbi irodalomjegyzékből elérhető dolgozatok és a jelen blog további bejegyzéseinek tanulmányozását javaslom. 

 

Irodalom

Varga Géza: Magyar hieroglif írás

Varga Géza: Permi bronz a "Ragyogj Lyukó Bél úristen" mondattal

Varga Géza: Medvén lovagló isten magyar szójelekkel egy permi bronzon a III-V. századból

Varga Géza: Rovásjelek Krisztus arcán

Varga Géza: Tibeti ogur aranyálarc magyar hieroglifákkal

Varga Géza: Szabír jelek az Iseumban

Varga Géza: Neparáczki Endre nem mond igazat, mert vannak honfoglaló nyelvemlékek

Varga Géza: Török Tibor sem mond igazat, mert léteznek hieroglifikus avar nyelvemlékek

Varga Géza: Karosi hunfoglalók, Révész László és Török Tibor nézeteltérése

 

Varga Géza

 

Új hozzászólás

Forrás neve
Varga Géza írástörténész