Bérczi Szaniszlóval beszélgetünk az írás szülőföldjéről

Varga Géza írta 2020. 11. 19., cs - 09:20 időpontban

Kaptam egy levelet Bérczi Szaniszló matematikustól. Egy tudósok és érdeklődők közötti beszélgetés része volt ez a levélváltás, amelyben arra a kérdésre kerestük a választ, hogy mikor és hol alakult ki az írás. Álláspontom szerint az írás ezelőtt 100 000 és 50 000 év között született meg a Közel-keleten (1). Erre érkezett a lent olvasható észrevétel. A nekem küldött levél néhány mondatát és a rá adott válaszomat alább megismétlem, mert mások számára is tanulságos lehet.

Kedves Géza!

A Cser-Daraiban van egy érvelés, ami meggondolandó. A beszéd és a nyelv fejlesztéséhez hosszú és nyugodt időszakra volt szükség. Ők ezt a Kárpát-medence ÉK-i részén gondolják, - a régészeti leletek alapján, - hogy megvolt. ... A "hol történt"-re jó cikk Révész Péteré. (a rovásírások összehasonlítása) matematikus szemmel.

 

1. ábra. I. J. Gelb írásrendszer-családfája (kiegészítve a magyar nyelvtörténeti korszakok jelzésével) kitűnően érzékelteti a mediterrán és eurázsiai térség gazdasági-kulturális korszakainak időhatárait, amelyek egyúttal a magyar nyelvtörténetet is meghatározták és szakaszolták (azonban Gelb megjegyzi, hogy a protosumér írás kezdeteinek kora Kr. e. 4 000 is lehet!)

 

Kedves Szaniszló!

Írod: "A Cser-Daraiban van egy érvelés, ami meggondolandó. A beszéd és a nyelv fejlesztéséhez hosszú és nyugodt időszakra volt szükség."  

Sajnos, sem a nyelvre, sem az írásra nincs ilyen szabály, ez csak egy íróasztal mellett megalkotott feltételezés. A mindannyiunkban meglévő békevágy tükröződése, ami azonban nem elegendő az írás szülőföldjének lokalizáláshoz. Ismert tény például, hogy a pidgin nyelvek igen gyorsan ki tudnak alakulni mondjuk egy gyarmatosítók által megszállt szigeten két vagy több nyelv elemeinek ötvöződéséből. A kérdés ugyan nem a nyelvre, hanem az írásra (keletkezésének idejére és helyére) vonatkozott, ám ott sem igaz a Cser Ferenc - Darai Lajos szerzőpárostól idézett feltételezés.

Az írástörténeti tények ugyanis nem igazolják a hipotézisüket, sőt éppen az ellenkezőjére van egy sor bizonyíték: nem a békés időszakok, hanem azok a válságok segítik az írás fejlődését, amelyek még nem pusztítják azt el. Ezt egyébként korábban már megírtam többek között A finnugor elmélet alkonya c. kötetemben is, ám aki nem olvassa a szakirodalmat, arra az nem is hathat.

- A folyamatosan (tehát a lényegében békés időszakokban) használt írásrendszerekben a jelek száma monoton növekvő tendenciát mutat. Az írás jellege nem változik, azaz nem lesz modernebb, csak egyre bonyolultabbá, jelekben gazdaggá és megtanulhatatlanabbá válik. Mintha az írnokok abban lennének érdekeltek, hogy a tudásukat mások ne vehessék át. Ezt igazolja többek között az egyiptomi hieroglif írás és a kínai írás története is. Maurice Pope írt erről a jelenségről egy jól dokumentált tanulmányt 1961-ben. Ezt Harmatta János ajánlotta a figyelmembe, amiért itt is poszthumusz köszönetet mondok neki, mert alapvető fontosságú a dolgozatban foglalt megállapítás. Ugyanis, ha az időben visszafelé extrapolálunk, akkor egy olyan jellegű ősíráshoz jutunk el, mint amilyen a székely írás előzménye, a magyar hieroglif írás volt.     

- Ezzel szemben a háborúkkal, uralomváltásokkal terhelt időszakokban gombamódra jelennek meg az új írások (1. ábra), amelyek valójában a régi írásrendszerek legjobb megoldásainak új nyelvekre alkalmazott változatai. Az ilyesfajta háborús időszakoknak köszönhető az írásrendszerek modernizálása, mert egy ilyen tabula rasa (az uralomváltás miatt a régi írás új nyelvre történő alkalmazása, vagy a régi írás ismeretében új írás kidolgozása) lehetőséget ad a legmodernebb eljárások átütő erejű alkalmazására és elterjesztésére. Ezek példái a sémi írások, amelyek nagyjából a tengeri népek Kr. e. XIII-XII. századi invázióját követően, vagy a vélük jellemezhető zavaros időszak után tűnnek fel. E sémi írások a korábbi szótagírásos gyakorlatban elszórtan meglévő betűző lehetőségeket alapvetővé és kizárólagossá tették, egyúttal széles körben elterjesztették. 

Tisztelem Darai Lajost és a szerzőtársát, de az írástörténet tényeinek és a szakirodalom legfontosabb megállapításainak az ismerete elengedhetetlen, ha egy szerző a szakterületről akar írni. (2)

Mellékelek egy táblázatot I. J. Gelbtől, amelyiken az a feltűnő, hogy az írások egy-egy időszakban mintegy varázsszóra elkezdtek szaporodni (1. ábra). Ezek az időhorizontok mintha egybeesnének a magyar nyelvészeknek a magyar nyelv fejlődésére megadott korszakhatáraival. Nyilván annak köszönhetőek ezek az egybeesések, hogy a háborúkkal terhelt időszakok hatottak a népekre és kultúráikra, aminek nyoma maradt a nyelvekben is, meg az írásrendszerek fejlődésében is. 

Darai Lajos más esetben is tanújelét adta, hogy nem követi az írástörténeti szakirodalom fejleményeit. 

Kedves Z. Karvalics László, hogy is volt azzal az állóvízbe dobott kővel?

Említetted Révész Péter egyik cikkét is. Erről talán nem olvastad a válaszomat.

Révész Péter a kár írásból származtatja a székely írást

Révész Péter kitűnő eljárást alkalmazott, ami érthetően kedves egy matematikus számára, azonban ezt megbízható adatok hiányában, vagy azokat figyelmen kívül hagyva tette. Az eljárás két ábécé összehasonlítására, rokonsági fokának kimutatására való. A táblázat vízszintes fejlécébe kell tenni az egyik írás jelsorát, a függőleges első oszlopába a másikét. Az átlóban pedig öszehasonlíthatjuk a két írás egymással "találkozó" jelformáit és azok hangalakját. Azonban a kár írás jelsorrendjét nem ismerjük, ami eleve kizárja ennek a matematikai módszernek az alkalmazhatóságát a kár írás esetében, vagy megbízhatatlanná teszi az eredményét (az írástörténészek a környező írásoknak megfelelő sorrendbe rakják a kár jeleket, de ez nem több puszta találgatásnál). A székely írás sorrendjét ugyan jól ismerjük, de ennek jelsorrendjéhez több esetben nem tartotta magát a szerző. Ezen felül a táblázatban egymással párosított jelek csak néha alkotnak valódi párt, néhány esetben alaposan eltérő, vagy tévesen értékelt jeleket hoz össze a táblázat. Ezek a hibák oda vezettek, hogy az eredmény - sajnos - nem megbízható. Ilyen pontatlansággal igen sok lineáris írást rokonítani lehetne a székely írással. Ezek az eredmények végül ennek ellenére is nagyjából igazak is lennének, mert - mint tudjuk - Ádámról és Éváról minden írás rokona minden írásnak. Azért kellene mégis ezt a szellemes matematikai módszert pontosabban alkalmazni, hogy az írásrendszerek egymással való kapcsolata, finom eltérése jobban kimutatható legyen. Ezt azonban csak olyan írások esetében tehetjük meg, amelyeknek ismert a jelsorrendje. A kár írás - sajnos - nem tartozik ezek közé. 

Üdvözöl: Varga Géza

 

2. ábra. Kazahsztán, Almaty, Föld hieroglifa egy sziklán

 

Jegyzetek

(1) Az írás kialakulásának helyszínét nem szükséges találgatnunk, mert megfelelő nyomok maradtak ránk, amelyek alapján az egyértelműen tisztázható. 

Ezek közül legfontosabb a székely írás "f" jelének előzménye, a Föld hieroglifa (2. ábra), amely már a kőkorban el volt terjedve a Pireneusoktól Dél-Amerikáig. Képszerűbb változatai alapján tudjuk, hogy a Föld szakrális középpontjában fakadó és négy irányba önlő szent folyók térképe ez. Legkorábbi ismert előfordulása a 15 000 éves Mas d' Azil-i jelek között található. A különböző írásokban nem csak a jel formája azonos, vagy hasonló, hanem a jelentése is. A Föld szakrális középpontját, az onnan kiinduló négy szent folyót, a Teremtés és a Teremtő helyét mutatja meg. 

 

3. ábra. Magyarszombatfai tányér a Föld hieroglifa képszerűbb változatával (az Éden térképével), amelynek közepén van a Nap (az Isten jelképe) s tőle indul ki a négy hullámvonal (a szent folyók jele)

 

E jelnek az asztrológusok jelrendszerében, amelyet az ókor óta ismerünk a Földközi-tenger környezetében, "Föld" jelentése van. Ugyanezt jelenti a kínai írásban is, másutt pedig (például Amerikában) a világmodellek szerkezete hasonló hozzá. A Szent Korona felülnézete is azért azonos a Föld hieroglifával, mert az Isten (földi helytartójának) lakhelyét, a világ szakrális középpontját jelöli ki. A jel a Homo sapiens sapiens egyik őshazáját, az Ararát környezetében jól azonosítható földrajzi területet jelöli, ahol eleink a 100 000 és 50 000 év közötti időszakban éltek. Az Ószövetség fel is sorolja a terület (az Éden) folyóit és az Ararátot is szent helynek tekinti, ahonnan Noé fiai benépesítették a Földet.

A jel azért fordul elő mindenütt a világon, mert az Éden területéről kb. 50 000 évvel ezelőtt szétrajzó csoportok mindenhová magukkal vitték és a közös őshaza emlékeként, az ősvallás fontos jelképeként máig megőrízték. Amiből az is következik, hogy ez a jel kb. 50 000 éves. 

Föld jelhez hasonlóan a székely írás további, mintegy 20-50 jele is megtalálható mindenütt a legkorábbi jel- és írásrendszerek részeként. Ennek magyarázatául azt kell feltételeznünk, hogy a szétrajzó embercsoportok nem csak a Föld jelet vitték magukkal, hanem egy teljes ősvallási jelkészletet, amelynek leghűségesebb örököse a székely írás. 

Ebből következően eleve elhibázott dolog egyetlen írásból  (bármelyik írásból) származtatni a székely írást, hiszen a székely jelek előzményei ott vannak mindenütt, a legkorábbi jel- és írásrendszerekben is. A székely írás nem származhat egyetlen írásból sem, de minden írás származhat a székely írásból. A székely írás eredeztetésére nem lehet olyan magyarázatot kidolgozni, amelyik erre a tényre nem figyel. Csak az a jó eredeztetés, amelyik a világ távoli pontjain is megtalálható jelpárhuzamokra (közte az Éden térképének, a Föld hieroglifának mindenütt tapasztalható felbukkanására) is megfelelő magyarázatot ad. 

A fentiekből következően az írás eredete a Közel-Kelethez és a legutóbbi interglaciálishoz kötődik.

 

4. ábra. Hun kereszt, a Föld jel közepén lévő kereszt párhuzamainak középpontját alkotó kerek hieroglifa (a székely írás "ly" betűjének előzménye) Egyiptomban a "napisten" jele, Kínában a "Nap" jele, a sumér és a székely írásban pedig a "lyuk, kút, forrás" jele

 

(2) Az Éden létét és a földrészek benépesedésében játszott szerepét az Ornella Semino és 16 genetikus társa által közreadott jelentés tartalmazza. A dolgozatukban kifejtettek cáfolatára genetikai alapon előadott ellenérvek az Éden kulturális jelentőségét nem gyengítik. Ugyanis, ha az Éden lakossága genetikailag kevert volt, akkor is létrehozhatott olyan kulturális teljesítményt, mint az első írás, vallás és nyelv. A gének nem rögzítik a kultúrát, ezért genetikai alapozású érveléssel a népek Édenre vonatkozó emlékezete nem cáfolható.

 

5. ábra. A makói avar kereszt ágaira írt Ak ügy (mai magyarsággal: Heraklész folyó) mondat alapján (is) a keresztszárak a szent folyók jelképei

 

Irodalom

Varga Géza: Mit árul el a Föld hieroglifa az írás keletkezéséről?

Varga Géza: Magyar hieroglif írás

Varga Géza: Kelet-európai hun kereszt a "Dana a lyuk ura" mondattal

Varga Géza: Az Éden szó rokona-e az edény szavunknak?

Varga Géza: Az akadémikus tudomány átadta a terepet, nem képes a székely írás eredeztetésére

Varga Géza: Török Tibor sem mond igazat, mert léteznek hieroglifikus avar nyelvemlékek

 

Varga Géza

 

 

 

Új hozzászólás

Forrás neve
Varga Géza írástörténész blog