Tisztázzuk, kik a tótok...

Szőnyi Balázs írta 2021. 01. 01., p - 23:21 időpontban

„Szlovákia létezése nem egyéb, mint mítosz. Észak-Magyarország szlovák ajkú törzsei soha nem alkottak államot. Az általuk meghúzott etnikai vonal sehol nem érinti a Dunát. Nem foglalja magában Pozsonyt sem, ahol 14 szlovákra 86 magyar és 86 német jut... Csak Turócszentmárton lehet szlovák főváros."

- a francia külügyminisztérium szakemberei készítettek egy tanulmányt, amelyben 1918. november 20-án a fenti figyelmeztetés volt olvasható.

 

A világ azon töredéke, amely tud Szlovákia létezéséről, az  alapból összekeveri egy másik vicces csoport, a szlovének országával. Nemzetről nem igazán beszélhetünk, mivel annak van legalább három alapvető feltétele: kell egy ország, kell egy nyelv, és kell egy közös küldetéstudat. Na de mi a helyzet a tótokkal? Országuk sosem volt, még ha ők fennen hangoztatják is az ellenkezőjét. Nagymorva legendák elszlovákosításán és IX., sőt VII. századi szlovák államalakulatok vizionálásán fáradoznak, és be akarják etetni, hogy 900 éven át aludtak, mint a tej, holott ez már kómának is durva lenne. Rendíthetetlenül, lelkük legmélyéről vágynak rá, hogy otthon lehessenek a rablott földön, pedig otthon voltak rajta már azelőtt is, jobbágyként...

Valahogy magyarázni kell a létezésüket! Jellemző ez a bizonytalan múlttal rendelkező népekre, ilyenek például a románok. És persze egy ilyen "nevezetes" nemzetnek mint a tőt az nem jó, hogy az őshazájuk a mai Lengyelország területének erdeiben volt, vagyis nem volt nagy mennyiségű ló állomány, így nem jártak be nagy távolságokat és 5-600 körül indul meg a vándorlásuk. 

Ha valami fatális véletlen folytán egy tót valaha letett valamit az asztalra, az asztal is a magyaroké volt, és az illető nem is vágyott vissza az éppen otthagyott, szeszgőzzel teleizzadt faviskójába.

A szlovák kifejezés, mint népnév a 15. században kezdett terjedni, és a közvélekedés szerint a „szlovák” név a „szláv” népnév egy változata. Azonban van a szláv, szlovák népnévnek egy sokkal korábbi eredeztetése, amit a kutatások nyomán egyre több történész vall hitelesnek, ill. nagy valószínűséggel a szó valódi eredetének. Ez pedig a latin sclavus, vagyis szolga, rabszolga szóból való származás.

Alátámasztja ezt vastagon az a kikezdhetetlen történelmi tény, hogy ezen európai “szláv” népcsoportokat a Római Birodalom fennállása idején alsóbbrendű, szolganépeknek tartották.

A szóbanforgó szláv népcsoport, kérészéletű, pár évszázadra tehető “önállósága” idején sem szlovák volt, hanem morva! Az un. “Morva Nagyfejedelemség” különböző törzseinek közös elnevezése. A most lóra emelt (tulajdonképpen említésre se méltó morva fejedelmecske, kinek a puszta neve is csak a magyarok második bejövetele révén maradt fent) Szvatopluk ennek a gyenge lábakon álló birodalmacskának a súlytalan uralkodója volt.

Nem több. De ugorjunk…

Folytassuk azzal, hogy legjobb esetben sem több, csak történelmi mítosz a szlovákoknak a szlovák államiságért folytatott ezeréves küzdelméről szóló hazugságaik! Az egészből annyi igaz, hogy az önálló szlovák államnak az 1993-ban történt megalakulását nehéz lenne elképzelni a trianoni rablás során kitalált cseh-szlovák állam megalakulása és léte nélkül, tehát anélkül, hogy Felvidéket elcsatolták volna a történelmi Magyarországtól.

Ha pedig történelmi Magyarország, térjünk ki arra is, hogy mi, magyarok a szlovákokat tótoknak hívtuk és hívjuk. A tót név, egyesek feltételezések szerint, a tauta – litvánul: nép -, és a germánokra alkalmazott teuton kifejezéssel azonos, ill. annak szinonimája. Ebben nem nyilvánítanék inkább véleményt, beérem azzal, hogy a magyarnak tót a tót!

A tót megnevezés igen régi szavunk erre a Felvidéken élő (és országrabló) szláv népcsoportra. Már az "Árpád-házi" királyaink idejében ismert és használatos volt, de írott nyomára legkorábban csak az 1400-as évek elejéről való szövegekben bukkantak. Ekkoriban tout alakban írtuk nevüket.

Összegezve tehát elmondhatjuk tótokról, hogy sosem volt államalkotó nemzet, és sosem lesz! Az a (28) évnyi “államiság” nem ad múltat, történelmet és nagy királyokat, uralkodó-házakat! A “Szlovák államiság” nem más a történelem sok évezredes szélviharában, mint egy lepkefing!

Gyakori vád velük szemben, hogy nincs nyelvük, ez azonban nem igaz, mert van nekik. A nyugati szláv nyelv egy déli nyelvjárását próbálták önállónak álcázni azzal, hogy írásmódjában a lengyeltől és amennyire lehet, a csehtől is különbözővé alakították. Már a késő középkor óta lakott az Északi-Kárpátokban néhány teljesen jellegtelen szláv csorda, de azok eredetileg azon a vend nyelven beszéltek, amelyet ma leginkább lengyelként azonosítanánk. Kisebb, keleti részük ugyanakkor oroszul kérte a kocsmában a borókapárlatot. A kettő metszéspontjában pedig kialakult az a máig sem teljesen letisztázott, és még kevésbé közkinccsé vált, nerd makogás, amelyet szlovák irodalmi nyelvnek kiáltottak ki.

Csak a 19. században kezdte kínosnak érezni egy szűk álértelmiségi réteg, hogy senkinek se érzi magát, és ekkor Ľudovít Štúr vezetésével kitalálták, hogy majd jól ők lesznek a szlovákok. Mivel teljesen nyilvánvalóan lengyel (azaz cseh) nyelven vesztek össze az utolsó adag lavórovicán (silány minőségű, északi megyéinkben hagyományos szeszesital, amelyet rendes lepárlóberendezés nélkül főznek a benne maradó metanollal mit sem törődő tótok), értelemszerűen el akarták kerülni a lengyelség/csehség látszatát is.

Jobb híján fogták hát az orosz zászlót, jobb híján beletették a mi címerünket, s ezzel letudván a heraldikai teendőket, sunnyogva kivárták az I. világháborút, hogy puskalövés nélkül a győztesek közé kerüljenek.

Ez egyébként páratlan teljesítmény, hiszen Európa összes valamirevaló állama háborúban nyomatékosította a létezését. Sőt még a hollandok is. Annyi viszont elismerésre méltó, hogy legalább tisztában voltak saját semmirekellőségükkel, és Trianonban azon nyomban rátelepedtek a csehek farvizére. A csehekére, akiktől amúgy nagyon különbözni akartak, csak egy kicsit mégse. Bármennyire is remélték azonban, ott sem lettek államalkotó nemzet.

A csehek végül egy idő után elunták a vinnyogásukat, és inkább magára hagyták ezt a kocsmai színvonalon agonizáló komplexusgyűjteményt.

"Arról most szemérmesen hallgatunk, hogy 1098 évvel utánunk lett államuk, amelynek a mindennapi működése és önértékelése egyaránt azt idézi, amikor Jordan Belfort hazavitte a Lambót A Wall Street farkasában. Később indult náluk a vállalkozói szektor, ahogy a privatizációt is később kezdték, viszont sokkal hamarabb sikerült elherdálniuk a teljes állami vagyont. A megszorító csomagot csak 2002-ben üzemelték be, és csak 2006-ban jött az azt eltékozló balos kormány. A mindezt követő őszödi beégés náluk csak 2011 végén történt meg a Gorilla néven elhíresült lehallgatási ügy képében. Viszont annyira bénák, hogy nemcsak egy párt, hanem a teljes politikai elitjük nyakig merült el a botrányban. Ám szerencséjükre a szlovák nép annyira bárgyú, bamba tuskókból áll, hogy semmit sem gyújtottak rá a béna, korrupt politikusaikra. Inkább újraválasztották azt a Robert Ficót, aki 2006 után elherdálta a szlovák Bokros-csomaggal megtakarított pénzt. A sok fáziskéséses magyar-szlovák párhuzam után vélhetően senki számára sem okoz nehézséget kitalálni, ki az a politikus, akiről Robert Fico miniszterelnök a magabiztos politikai viselkedés és kommunikáció mesterfogásait koppintja…" - írta a bezzegnemzetetek/pestisracok.hu.

A szlovák kultúra szóösszetétel meglehetős eufemizmusnak minősül így a magyarok szomszédságában. Minket nem zavarna, ha lenne saját, a miénktől különböző népmese-, népzene- és néptánc-kincsük. Az viszont zavaró, hogy nincs, de szerintük van.

Az irodalmukat – amely egyébként rövidebb a Jókai összesnél – olyan poétahéroszok alapozták meg, akik azért kezdtek el szlovákul írni, mert magyar nyelvterületen legfeljebb a Pilvax kávéház takarításából élhettek volna meg.

Legnagyobb költőjük Országh Pál néven született a 19. század végén. A sors úgy akarta, hogy a magyar lírapiacon olyan fajsúlyú emberek jöjjenek szembe neki, mint Babits Mihály, Kosztolányi Dezső és Ady Endre, így szegény Palika a Nyugat sportrovatába sem fért volna be. Esélytelenségét felismerve megragadta az anyai vérvonalában adott tót vonalat. Szerényen elnevezte magát Hviezdoslavnak (jelentése: Szlávok csillaga), majd borzasztóan silány dolgokat kezdett írni a kezdetleges szlovák irodalmi nyelven, és mindezt betuszkolta egy versszak alakú homokozóformába. A legnagyobb magyart ellenségei végtelen ármánykodása kergette halálba, és azt is úriemberként, főbelövéssel oldotta meg. Ezzel szemben a szlovák nemzet atyjaként tisztelt Ľudovít Štúr lábon lőtte saját magát egy vadászaton, majd amikor már gyógyulófélben volt, egy éjjel elkaparta a sebét, és reggelre meghalt a láztól. Semmi stílus, semmi nagyvonalúság.

A szlovák parlament épülete éppen olyan patinás és dicsőséget sugárzó, mint maga Szlovákia. A város„aik” műemlékein olyan nevek szerepelnek az emléktáblákon, amelyeket ki sem tudnak ejteni, legdicsőbb hősük nem egy hódító király, hanem egy bandita, aki lengyel volt, és amíg az európai országok ezer évben számolják magukat, ők most ünnepelték a 28-at.

Felsorolni is nehéz, mi minden nyomasztja a szlovákok lelkét. Képtelenek ellenségkép nélkül létezni, mégis a férfias küzdelem a gyenge pontjuk. Magyar sereg állt már Bizánc kapujában, Nápoly és Bécs főterén, és mosta már véres kardját az Atlanti-óceánban, ellenben a szlovák hadsereget még soha senki nem látta, az igazat megvallva nekünk fenntartásaink vannak aziránt is, hogy egyáltalán létezik.

Végezetül pedig egy közmondással fejezném be ezt a rövid kis összefoglalót “Szlovákiáról és a szlovákokról”: Engedd be a tótot, és kiver a házadból! – 100 éves igazság ez sajnos immár… De reméljük és hisszük: nem örök, s a Felvidék hazatér! A Felvidéknek haza kell térnie!

 

A borítókép forrása a kafkadeks weboldal, a linkre kattintva angol nyelven olvasható a szlovák zászló történetének sorai.

Hozzászólások

PekEva Eva

2021. 01. 02., szo - 07:13

Nem értek mindenben egyet ebben a leírásban főleg nem a Szlovák nemzet Totozasaban. Magyar vagyok Nagy Megyerrol. Itt születtem magyarként szlovák állam polgarsaggal. Magyar iskolába jártam és megtanitott az iskola a Szlovák nyelvre. Imádok itt élni, itt dolgoztam és adó fizető voltam. Mint nyugdíjas, nem értek egyet az uszító haragot szitto, írásokkal. Fél dühit ha, olyan írást látok... Tótok... A Szüleim elbeszéléseibol. A Tótok egy nép csoport. Itt éltek. Mivel a 2,ik világ háború után nem volt munka lehetőségük, fel pakoltak szekere, saját termesuket, szőtt szőnyegeket, fából faragott haszon tárgyakat, és jártak árusítani így keresve a megélhetést. Édesanyám nagyon várta őket. Én gyerekként kivancsiskodva lestem kocsiba.
Tehát a mai totozas, nem helyén való és felháborító. Imádom a Slovakokat többségben vendég szerető emberek. Az itt élő Magyarnak el kellene sajátítani a Slovák nyelvet, a félre értsék végett,. Nem polizalom, imádok a hazámban, élni annak ellenére, gyakran hallom(Madary Za Dunaj). 💓🇨🇿😡😡😡🍀

Kedves Eva Akiket kegyed annyira véd,azok nagyságrendileg 1 millió magyar identitását vették el,és "verték őket"boldog szlovákká.csak ezen a zsebkendőnyi területen élő kis szláv nép annyi bánatot és kárt okozott a magyarságnak,amennyit a Török birodalom összesen,és ennek a mai napig nincs vége!A jelenlegi államukat is annak a Benes-nek köszönhetik,amelyről elnevezett dekrétumok mind a mai napig nyomorgatják a megmaradt magyarságot,így magát is kedves Eva.Igen önt.Ön észre sem veszi,de az higy ilyen szenvedélyesen véd valakit-valakiket...az bizony nem más,mint az a Stockholm szindróma,ahol az elnyomott túsz,végül a saját elnyomóit védelmezi,és érzelmileg azonosul vele.Sajnos ez nagyon sok felvidéki Magyarra igaz.

Lajos

2021. 01. 06., sze - 07:07

Válasz Krisztián. üzenetére

Krisztiánnal teljesen egyet értek. Magyarországi Magyar vagyok és pár évvel ezelőtt megismerkedtem egy Balonyi hölggyel Győrtől 18 km-re lakik. Ide költözött hozzám Magyarba és sajnos ő is a Stockholmi szindrómába szenved. Csak az volt jó ami Szlovák őket istenítette. Viták folyamán egyszer mondtam neki hogy a történelem folyamán az országhatárok mindig mozogtak és ezután is fognak csak ezután észak felé. Az volt a válasza hogy akkor költözik majd északra. Egy ottani állat orvos közös baráttal beszélgettem és azt mondta ezzel kapcsolatba hogy túl sokat volt tótok között és ez bizony igaz. Az egész családja Magyar rajta kívül. Csak azt nem értem miért keres Magyar társat magának.

Kedves Éva .
Ön se nem magyar se nem tót. Helyesirási hibákkal és stilisztikai rendellenességekkel teletüzdelt mondanivalója elég sok tudatlanságról árulkodik. Még azt az egyetlen egy szlovák mondatot is , amit ide irt , helytelenül , helyesirási hibával irta le. / Nem ,,Maďary Za Dunaj,,....hanem Maďari za Dunaj /. ..ugyanis ,,többes számról van szó,,. Az enyhén szólva ,,érdekes,, okfejtéséhez pedig nem szólok inkább semmit, ugyanis nem akarom Önt megsérteni. Ja...én is itt élek a Felvidéken.

gyulai60

2021. 01. 02., szo - 08:46

„Ha engem, ki szerencsémre - jelenleg ugyan szerencsétlenségemre - magyar vagyok, megkérdeznek mitől aggódik leginkább a magyar, akkor hajlandó vagyok az egész nemzet nevében kikiáltani: semmitől sem oly rettenetes mértékben, mint egy elfajult, hűtlenné lett magyartól! " (Széchenyi István)

igen is egyet értek,azzal aki ezt a cikket irta!
Ez itt Ősmagyar föld!
Nem gyözöm elmagyarázni a tótoknak,hogy ez a föld ezer éves Magyar föld!
Sokan nem tudják,mai napig...Én megmondom nekik,de bármikór,hogy ti itt rablott földön éltek és a mai napig csak is vendégségben vagytok.
Polgármester is azt kérdezte 2-évvel ezelött a páromtól,(aki eredeti szlovák ill.tót lány ,tehát magyarul nem tud),hogy hogyan érzem magam szlovákiában?.......ez Löcsén volt egy kulturteremben,ilyen batyus bálnak lehet magyarul jellemezni...Mondom a páromnak,(párom idevalósi,eredeti szlovák vagy tótlány),mond meg neki,hogy én jól érzem magam,mert itt is itthon vagyok az ezer éves Magyar földön!....Polgármester hirtelen se köpni,de szerintem nyelni sem tudott,majd a szemei fennt akadtak,aztán késöbb mosólygott.....Mindenkit itt Szepesvár megyében magyarázom,hogy ezt itt magyar föld,söt rengeteg épűlet van még ami ugyanugy van ,mint 1920-ban.....Irásokat találok,amiket lefotóztam pl.Löcsén a templom lehullott vakolata ott áll magyarúl,hogy Kassai magyar mester ember nevei,hogy 1900-ban épitették....Szlovákiában hazudják a történelmet ezt nem lehet hagyni,mindenkivel tudatom,mi az igazság....Sógoraim meg mindenki eredeti szlovák,tudják jól hogy ez itt magyar föld,mert elmagyaráztam a történelmet,pedig egyik sogorom katonatiszt volt....

Alexander Tóth

2021. 01. 02., szo - 14:58

Nem mindenben értek egyet, az uszító hangnem pedig pert is indíthatna!
(mondom ezt elhatárolódva, attól amit gindolok)
DE, van benne igazság!
Nem szeretnék regényt írni, mivel a cikkben leírták minden véleményem s gondolatomat a szlovák népről!
Az otthon élő magyaroknak már nem fáj úgy Trianon, mint nekünk! Nekünk akik itt születtek és itt tudták le az életüket. A sértegetés, gyűlölet és megaláztatás soha nem fog végetérni! Nekem, igenis fáj Trianon! Mert én ide születtem.

De történjen bármi, amíg élünk s meghalunk, mi egy vérből valók vagyunk!

Slosser Pál

2021. 01. 02., szo - 17:24

Azt hogy mi itt a felvidéken magyarul beszélünk szinte sértődve veszik tudomásul és a butábbja meg is szóllja.Galánta egy történelmileg is magyar város volt ahol mostanság elég kevés magyar szót lehet hallani sőt aki magyar még az is tótul komunikál....sajnos.már nem egyszer rámszóltak hogy magyarul csak a Duna másik felén beszéljek. ez van de amint észrevettem mi már nemkellünk senkinek sem sem az anyaországnak sem a képviselőink?-sem foglalkoznak velünk. én szerintem a területi autonómia lenne a megoldás.akkor aztán meglátnánk hogy mennyien is vagyunk.

A szerzőnek sikerült a részeg Ján Slota szintjére süllyedni. Az írás kimeríti a nemzetgyalázás fogalmát.
A szerző elvakultságában nemcsak a szlovákokat gyalázza, "szláv csordá"-nak nevezi a lengyelek őseit is.
Ami a szlovákok népdalait és néptáncait illeti: a szerző nem tudom hallott-e az Ecseri lakodalomról, amivel a magyarok büszkélkednek. Ha olyan nagy "tót-szakértő", gondolom tudja, hogy Ecser tót falu volt és annak népi kultúrája lett feldolgozva.

Giorgio Magyaroni

2021. 01. 03., v - 02:38

Az ügy több mint keserves, hogy a történelmi Magyarország 1918 vége felé fait accompli -val áldozatul esett a Pánszlávizmus, a Panlatinizmus és Pangermanizmus -nak. De kik által? A franciák és az angolok által, ezek pedig tehetek azt amit akartak mert az USA túlerővel rendelkezhettek. Senki sem lehetet felkészülve egy ilyen egyedülálló eseményre, mert senki sem számított azzal, hogy a legnagyobb magyar ellenség a franciák és az angolok, és csak utána az oroszok. De a Pánszlávizmust mindenki az oroszoktól várták és kiderült, nem. Az ugy nevezet "fait accopmli" tehát kész tényeket teremteni a Pánszlávizmus névében az angolok képviselték, a Panlatinizmust pedig a franciák. Hozzá jönne a Pangermanizmus pedig az amerikaiak.

Lényegében nem elég csak "Trianon" ról írni vagy beszélni, hanem a Trianoni kolonializmus ról, mert ez a csíny POLITIKAILAG egy rabiga helyzet amely csak akkor kerülne nemzetközi fórumok elé ha a magyar az ügyet POLITIKAILAG is képes ezeket a tényeket a nemzetközi vélemény elé tárni.

Amit a legelső hölgy irt válaszként, hát lehet hogy renegátrol van szó mert a magyar -nak a leggyengébb oldala a NŐ! Mintha a magyar nőknek nem lenne gerince? Például jelentkeznek jó néhányan magyar nevekkel oda adva a szláv "ova" mint "Molnárová", vagy sok hasonló példák. Így találkoztam múlt évben Tenerifén egy renegáttal egy hotelben dolgozó nővel és mikor megszólítottam tán tudna magyarul is, azt mondta "minek"? Beszél már 6 nyelven, csak nem magyarul a nevétől eltekintve.

Amit a "tót" szót illetti: ez válóban germán eredetű, mert arra felé valamikor a gótok, gepidák, wareger törzsek is jártak. És valóban a hosszú "ó" valamikor az "eu" vagy "ou" volt. A szlávoknak semmi közze nem volt. A magyaros szó "tót" a "deut" ból következik ami valamikor "embert" jelentet és ma a német nyelvet "deutsche" nyelvet képezi. A "szlovák" szó kiejtése a magyarban pedig a többes számnak felel meg.

És végső képen, hogy a renegát hölgy említi a "magyarokat a dunába" vagy "mađari za dunavu" nem más összehasonlításként mint MAGYAR ELLENES ANTISZEMITIZMUS! Vagyis rasszizmus a magyarság ellen.

Pál Attiláné

2021. 01. 03., v - 07:25

Paál Zoltán Arvisura kötetében a 190-ik Pannon (Veszprémi) Arviusura (Kr. e.2810-568) írja 303-ik oldalon: "A 3328-ik medvetoros év tavaszán menekülők érkeztek Detrekő vezér Sasvárába, akiket a szikul (szerk.: székely) vitézek tótoknak neveztek. Kalandozásuk során, már találkoztak ezzel a néppel, de csak ellovagoltak mezei munkásaik mellett, mivel a marótok cselédségéhez tartoztak és sohasem támadták meg őket. Suprun a hetedik pergős jelentés alkalmával Ilmic fősámánt küldte el Sasvárába, miután féltette Esztorást. Elrendelte, hogy ne kalandozzon (szerk,: ezek felderítő utazások voltak), hanem a folyók őrzése közben tanuljon meg a nyelvükön beszélni." " 56. pergős nap után már kezdte érteni a tótok beszédét". "A 9. vasárnapi jelentésében rovásokban közölte édesapjával, hogy a tótok a káldorok (szerk.: kelták) félelmetes megjelenése miatt menekültek a marótok gazdaságaiból, alig öt napi járóföldről. Szomszédaik között kétféle nép van, csehek és marótok, akik mezei cselédeiket tótoknak hívják , míg egyes asszonyok a gyermekeikkel együtt szluvákoknak csúfolják őket, akik ezért igen haragudtak a többiekre. A kabarok és széki-hunok nyelve szerint tótoknak nevezték a menekülőket, míg a Ditróból jött szikul vitézek csupán szőröknek, mert sokkal szőrösebbek voltak, mint a 24 Hun Törzsszövetség népei. A Pannonföldi Öregek Tanácsa igen komolyan vette Suprun jelentését és almavirágzás ünnepén (Kr. e. 712-ben) történt döntés alapján elrendelték, hogy a menekülőket Sasvártól északra telepítsék le, egy évi béklyós, vár körüli munkálkodásra. Suprun jelentése alapján Veszprém, Káspivár és Ordosz sámánközpont is rovásba fektette az új nép érkezését." Edig az idézet és most a véleményem: A későbbi "szlovákok" vagy valóban csak a marótok szolgaként használt néprétegét alkották, vagy olyan az Atlantiszi Vízözön pusztítása után megmaradt a "Melegvizek Birodalmát vagyis a Kárpát-medencét" is lakott, életben maradt, visszabarbárodott népesség volt, akit a Kárpát medencébe visszatelepülő Kerka csoport "medveseknek és bolhádoknak" nevezett saját megnevezésük alapján. Ez a maradék népesség, akiket Kerkáék "tarkósoknak" neveztek, a Vízözön előtt ugyancsak itt élt szíriuszi eredetű (Szíriusz A III. Bolgója volt az származási helyük) népesség maradványai, akik egymás ellen élet-halál harcot vívtak, és még az emberevés káros szokását is űzték. A Kerka csoport összeházasodott velük, tudásszintjüket emelve megtanítják őket a lábasházak készítésére, állattenyésztésre, a földek megmunkálására, kulturált használati tárgyak készítésére, hogy az emberevés káros szokását elhaggyák. A kiemelt idézet éppen a pannonok által káldoroknak nevezett kelta törzsek érkezése előtti pillanatokat rögzíti. A genetikai vizsgálatok már ki tudják mutatni, hogy genetikailag hová tartoztak. A szlovákok magyar gyűlölete, állítólag abból adódik, hogy azt állítják a magyarok feláldozták gyermekeiket az "Istenük" oltárán. Ez, ismerve történelmünket, kultúránkat nem lehet igaz, Az viszont igaz lehet, hogy az a "kiválasztott" nép, amely jóval később közénk települt titokban élt e káros szokással, melyet "Istenük" rendelt el. (Lásd: Anna médium lejegyzési: Az emberáldozatról.)

Geönczeöl Gyula

2021. 01. 03., v - 11:37

Nagyon valószinű hogy gót, gepida maradványok szlávosodtak el, mivel ezek szinvonala a szlávokéhoz volt hasonló. Viszont Atilla Hun Birodalma a Kárpát medencében alakitotta ki legfőbb báziát. A hunok ezen nyugati része hódoltatta a germánokat és hun vezetőket helyezett föléjük hun csapatok kiséretében. Ezek Atilla halála után önállósultak és hun mintára alapitottak államokat. Gyakorlatilag Európa dinasztiái hun eredetűek. Pl. Childeriknél érdekes, hogy hun eredetű volt-e, mert a Meroving dinasztia alapitója és Atilla segitségével szervezte meg a Salian frankokat állammá. Sőt a catalaunumi csata Aetiussal arról szólt, hogy Atilla nem engedte, hogy a rómaiak bele szóljanak a frankok dolgaiba. A szlávokat aztán a Keleti Hun Birodalom azon része hódoltatta, amelyiket az avarok dinasztiája vett át. Ezeket a keleti szlávokat aztán az avarok fölhasználták a Balkánon mint segédcsapatokat Konstantinápoly ellen. Mivel az Avar Birodalomban az Atilla hunok és avarok között dinasztikus háború tört ki az avarok elvesztették erejüket, azonban az Atilla hun dinasztia államszövetsége bulgár néven lépett fel és ezért irja a Bajor geográfus 840-870 között, hogy a marharii-nak van 11 városa és Vulgarii- végtelen területein 5 város van. Ez a marharii a Marusa, vagyis a mai Morva folyó völgye, avar leletekkel. Bulgária azonban az Atillid hunok országa volt. Vagyis a Kárpát medencében állandó jelleggel a hun elem állama létezett és akkor még nem beszéltünk akorábbi pannon, szarmata, szkita korról a bronzkorról. Vagyis kizárt dolog, hogy a Kárpát medencében bármiféle más állam lehetett volna. Sventoplokos kereszteletlen Moráviája pedig a Szávánál Sirmium a mai Sremska Mitrovicán túlra esett és Sirmium, vagyis akkori nevén Moraviae város körüli területről szól. Ezt pápai levelekből és VII. Konstantin császár nagy művéből tudjuk. Mi több ez a Sventoplokos a bulgár kán unokaöccse volt és Anonymus Salán bulgár vezérnek nevezi. A magyarok Titelnél verik szét főleg görög zsoldos csapatait. A hunok a mai Lengyelországot is hódoltatták és a Tátra fölött hun fennhatóság, fejedelemség volt. Az oroszok a tótokat nem is tartják szlávoknak. A lengyelek pedig ami a nemességüket illeti szkita és szarmata. Annyi a tótokban a germán és szkita elem, hogy genetikailag R1a é R1b gyakorlatilag a szkita gén 60% százalék náluk. Nem is voltak a magyarok ellenségei a Bandholz vezetette amerikai misszót is fölkeresték 1919-ben, hogy szabaditsa meg őket a csehektől, mert ők a magyarokhoz akarnak tartozni. Ez nem tetszett a nyugati szabadkőművességnek és ezért erőszakoskodtak csehszlovákiával, sőt segitették Sztalin csordáit, hogy betörhessen a Kárpát medencébe. Ma is ennek a szabadkőműves aljasságnak a levét isszuk, látni mit küzd ezzel a hinárral az USA-ban Trump és immár az amerikai társadalom java része. Vagyis a tótocskáknam rssz az elképzelése, mert ha már minket a Dunán túlra küldözgetnek, inkább nekünk van jogunk arra, hogy figyelmeztessük őket, hogy ők meg menjenek vissza a Kárpátokon túlra. A csehek semmi mást nem cináltak, minthogy fölkarolták Stúr pár tucat pánszlávját és hazugságaikkal mindent elárasztottak. Stúrt anban 1848-ban a császáriak pénzelték a magyarkkal szemben. Cseh és morva szedett vedett alakulataikat a magyarok többször szétverték, maimálian annyi eredményük volt, hogy a területeken, ahova betörtek, megkinoztak falusi birókat, mert azok nem álltak melléjük. A mai magyarország egy megtűrt indián rezrváció és belső ellenséggel van tele. Ezek táptalaja a szabadkőműves irányitású parttalan hazudozás a szkita hun magyarság nelvéről, történelméről kultúrájáról, Miközben gátlástalanul rabolnak a letaposott anyaországi, megtizedelt magyarok feje tetején.

Hórvölgyi Lajos

2021. 01. 04., h - 13:51

Löwey- nek van egy verse, abból idézek. Nem pontos ezért nincs idézőjel. Bár ágyba baszik a tót, ember sose vót.

Új hozzászólás