A Szent Korona hazatért!

Szőnyi Balázs írta 2021. 01. 06., sze - 18:23 időpontban

43 éve, 1978. január 6-án tért vissza "hivatalosan" a Szent Korona Magyarországra az Amerikai Egyesült Államokból, ahová a II. világháború után vitték. A politikai enyhülés idején, 1978. január 5-én, Jimmy Carter elnöksége alatt a magyar Szent Korona a koronázási jelvényekkel együtt ismét hazai földre kerülhetett. Január 6-án a Parlamentben Cyrus Vance amerikai külügyminiszter kis ünnepség keretében átadta ezeket Apró Antalnak, az Országgyűlés akkori elnökének, és a magyar nép meghívott képviselőinek. A koronát hangsúlyozottan a magyar népnek kívánták visszaadni, ezért Kádár János nem lehetett jelen az repülőtéri fogadáson és az átadó ünnepségen, azonban az amerikai magyar emigránsszervezetek és egyes ottani kormánykörök így is tiltakoztak, mivel a kommunista diktatúra legitimálását látták benne. Az eseményt kétórás késleltetéssel „közvetítette” a Magyar Televízió, mert a pártvezetők féltek az amerikai külügyminiszter szavait egyenes adásban sugározni.

A visszatérés rövid története:

1945. március végén, a szovjet csapatok közeledtével, a Szent Koronát, a koronaékszereket, valamint a Szent Jobbot Szálasi Ferenc utasítására a nyilasok, a Pajtás Ernő vezette koronaőrökkel együttműködve Magyarországról Németországba hurcolták, majd április végén elásták Mattsee mellett. A koronát csak június végén emelték ki, és június 25-én került hivatalosan az amerikai csapatok kezére. A korona ezután még évekig Németország területén, de az Egyesült Államok felügyelete alatt volt. 1946 őszén a magyar kormány részéről Hahn Sándor is megtekintette, azonosította azt és a többi klenódiumot.

A nácik és szövetségeseik által elhurcolt javak visszaszolgáltatását, a restitúciót már a fegyverszüneti megállapodások is garantálták. A Szent Jobbot még 1945 augusztusában visszaküldték Magyarországra. Magyarország ugyancsak visszakapta a Nemzeti Bank ugyancsak elhurcolt arany- és ezüstkészletét, az úgynevezett Aranyvonat és az Ezüstvonat rakományát, a Hahn Sándor vezette restitúciós bizottsággal folytatott tárgyalásoknak megfelelően. A korona visszaszolgáltatására azért nem került sor, mert Nagy Ferenc miniszterelnök maga kérte az Egyesült Államoktól, hogy „a hadi és a politikai helyzet tisztázódásáig” ne adják azt vissza. Szóba került az is, hogy a Vatikánban helyezik el, de erre sem került sor. Oda egy másolat került, amit aztán 1965 decemberében el is loptak.

Rákosi Mátyás hatalomra kerülése, a magyar-amerikai kapcsolatok gyors megromlása után a korona visszaadásáról már szó sem lehetett. 1953 júliusában aztán a koronát és a koronaékszereket az Egyesült Államokba szállították és Fort Knoxban helyezték el. Ekkoriban rögzült a hivatalos amerikai álláspont, miszerint a korona a magyar nemzet tulajdona, és az Egyesült Államok azt megőrzésre vette át, mivel a körülmények nem alkalmasak annak visszaadására. 

Az 1960-as évek második felében az addig kimondottan ellenséges kétoldalú kapcsolatokban enyhülés indult meg. Eredményes tárgyalások folytak Mindszenty József távozásáról, amire végül 1971-ben került sor. 1973-ban az amerikai fél egyetértésével Magyarországot is felkérték a vietnámi fegyverszüneti megállapodás felügyeletére. Az 1976-os amerikai bicentenárium és az elnökválasztás idejére a kétoldalú kapcsolatainkban már csak három komolyabb lezáratlan kérdés maradt: a kétoldalú kereskedelmi kapcsolatok rendezése a legnagyobb kedvezmény elvének alapján, az Egyesült Államok által (az úgynevezett fellazítási politika keretében) szorgalmazott államközi tudományos, műszaki és kulturális csereegyezmény megkötése valamint a magyar királyi korona visszaszolgáltatása.

1977. decemberében magyar szakértői küldöttség utazott Fort Knoxba a korona szakmai átadás–átvételére. A küldöttség tagja volt Kovács Éva az MTA Művészettörténeti Kutatócsoportjától, a magyar koronázási palást szakértője, Szvetnik Joachim ötvös-restaurátor az Iparművészeti Múzeumból, valamint Esztergályos Ferenc washingtoni magyar nagykövet és dr. Kovács Károly nagykövetségi tanácsos. Amerikai részről a külügyminisztérium képviseletében Matthew Nimetz és Tom Gerth magyar referens, a nemzetbiztonság képviseletében Robert King, Brzezinski közvetlen tanácsadója, valamint a pénzügyminisztérium képviseletében Martha Darling érkezett a helyszínre. Az eseményen három amerikai szakértő és a magyar származású William Sumits, a washingtoni Nemzeti Galéria fotósa is részt vett. A koronázási ékszerek vizsgálatát, állapotuk felmérését december 16-án fejezték be. Ekkor készültek az első színes fotók a regáliákról. Kovács Éva jelentésében elismerően nyilatkozott az amerikai állagmegőrzésről, a koronaékszerek állapota megegyezni látszott a dokumentált 1938-as helyzettel.

Az átadásra a megállapodás értelmében az amerikai nép képviseletében Budapestre érkező hivatalos delegáció 25 főből állt. Őket tucatnyi szakértő, tolmács, segítő kísérte. A küldöttségnek számos magyar származású tagja volt, köztük Szent-Györgyi Albert Nobel-díjas professzor, Károly Elemér (Elmer Charles), a William Penn Association (a legnagyobb amerikai magyar biztosítótársaság) elnöke, valamint Gombos Zoltán clevelandi laptulajdonos. A delegáció tagja lett a magyar kommunista rendszernek szóló fricskaként néhány olyan amerikai magyar is, akiket korábban kiutasítottak Magyarországról, mint Deák István történész professzor, a Columbia Egyetem Kelet-Európai Intézetének igazgatója. Az Amerika Hangja és a Szabad Európa Rádió tudósítói is zavartalanul beutazhattak, a SZER története során először közvetített élőben Budapestről.

Magyar részről 50 fős hivatalos küldöttség jelent meg az 1978. január 6-i átadási ceremónián, valamint különböző társadalmi szervezetek képviseletében további 200 főt hívtak meg. Az amerikai delegáció vezetője Cyrus Vance külügyminiszter, az elnök személyes képviselője volt, a magyar fogadó bizottságé Apró Antal, az országgyűlés elnöke.

Az átadási ünnepség négy órakor kezdődött az Országház kupolacsarnokában. A magyar és az amerikai himnusz elhangzása után Cyrus Vance mondott beszédet, méltatva a történelmi amerikai-magyar barátságot.

A Szent Korona hazatért!
Az amerikai külügyminiszter ünnepi beszéde az Országházban.

Az ünnepség után Losonczi Pál is fogadta az amerikai delegációt a Parlament Munkácsy-termében, majd Apró Antal díszvacsorát adott az amerikai delegáció tiszteletére, és elhangzottak előre megírt és egyeztetett pohárköszöntők.

A Szent Koronát és a regáliákat 1978. január 31-ével állították ki a nyilvánosság számára a Magyar Nemzeti Múzeumban. Az első két évben közel kétmillió látogató tekintette meg a koronaékszereket. 

Kádár János az amerikai nagykövettel folytatott megbeszélés során elfogadta azt az amerikai javaslatot, hogy személyesen ne legyen jelen a korona visszaadásával kapcsolatos 1978. január 6-i ünnepélyes rendezvényeken. Tudatában volt annak, hogy a korona visszaadásával Washington bizonyos fokig mindenképpen legitimálja a rendszert és az ő személyét is, de ennél is fontosabb volt, hogy 1978-tól immár Magyarországot is megillette a legnagyobb kedvezmény elve a kereskedelemben, amit a kelet-európai szocialista országok közül Lengyelország már 1960-ban, Románia pedig 1975-ben kapott meg. E lépés hatására az 1977-ben 54 millió dolláros magyar import, illetve 134 millió dolláros magyar export 1980-ra 122,3 és 241 millió dollárra emelkedett. Különös jelentősége volt ennek azért, mert az akkoriban a nyugati szakértők által „koraszülött jóléti államnak” nevezett Magyarország 1978-ra már jelentősen eladósodott.

 

Források: PaprikaBlog; wikipédia, Mult-kor.hu.

A borítóképen Apró Antal, az Országgyűlés elnöke átveszi Cyrus Vance amerikai külügyminisztertől a Szent Koronát, fotó: MTI/Soós Lajos

Új hozzászólás