Eltűnnek Mezopotámia területéről az őshonos keresztények

Wertheim László írta 2021. 02. 10., sze - 15:04 időpontban

Alighanem genocídiumnak, tehát népirtásnak nevezhető az, amit a közel-keleti muszlim államok keresztény lakosságuk ellen művelnek. Erre hívták fel a figyelmet a brit külügyminiszter, Jeremy Hunt által megrendelt, időközi jelentésükben a brit külügy, a Foreign Office szakértői. Az anyag kiemelte: keresztények millióit űzték el – főleg iszlamista politikai mozgalmak – ősi földjükről, sokakat ugyanakkor a Közel-Keleten és Afrikában is legyilkoltak, elraboltak, rabszolgasorba taszítottak vagy diszkrimináltak.

A történelem zűrzavaros évszázadainak ellenére, bár megfogyatkozva, de kétezer éven át sikerült fennmaradnia az iraki keresztényeknek. A XXI. század első két évtizede viszont soha nem láttok üldöztetést és mészárlást hozott az őshonos asszír, káld és szír közösségeknek, melynek következtében kis híján teljesen eltűntek Mezopotámia területéről.

Irakban az utolsó hivatalos népszámlálást 1987-ben tartották. Az akkori adatok szerint közel 1.5 millió keresztény élt Irakban. Ami nem pontosan tükrözi az iraki keresztények lélekszámát, mivel a nyolc évig tartó iraki-iráni háború miatt tízezrek menekültek le főként az Egyesült Államokba és a skandináv országokba.

Szaddam Husszein rendszere alatt Jézus követői megtört közösségként voltak számon tartva. A pánarab és iszlám ideológiát követő iraki Baath párt minden úton próbálta elnyomni és asszimilálni az etnikailag is eltérő keresztényeket. Az asszír, káld és szír közösségek által beszélt új-arámi nyelvet törvényileg korlátozták. A keresztény családoknak megtiltották, hogy ősi szír, akkád, vagy babilóniai nevet adjanak gyermekeiknek.

Még Szaddam helyettese, Tariq Aziz  – aki káld katolikus családban született és a Mikhail nevet kapta – is kénytelen volt nevét megváltoztatni, hogy elkerülje a baathista arab nacionalisták támadásait.

A 2003-as amerikai invázió elsöpörte a Baath párt rendszerét, megbuktatva Szaddam Husszeint – ennek következtében Irak káoszba fulladt. A több évtizedes szunnita-síita, illetve arab-kurd ellentétek felszínre törtek.

Az amerikai vezetés által megvalósított új iraki demokratikus rendszer nem volt képes a gyakorlatban is betartatni az alkotmányos rendet. A társadalmi támogatást nem élvező központi vezetés képtelen volt biztosítani a vallási és etnikai kisebbségek jogait.

Nicodemus Daoud Matti Sharaf, Moszul szír ortodox érseke szerint az iraki keresztények eltűnéséért a tehetetlen európai vezetők is felelősek.

Hivatalos adatok nincsenek, de egyes becslések szerint akár félmillió iraki keresztény is elhagyhatta hazáját az Iszlám Állam megjelenése előtt. Nagyobbik részük, több mint háromszázezer személy az akkor még háborúsmentes Szíriába, kisebb részük pedig Jordániába, illetve Európába menekült.

2014 június 10-én az Iszlám Állam nevű terrorszervezet jelentős katonai ellenállás nélkül elfoglalta Moszul városát, majd pár hét alatt megszállta az egész Ninivei-fennsíkot. A terroristák Moszulban negyvenöt, a Ninivei-fennsíkon pedig százhúsz templomot és kolostort pusztítottak el. A terrorszervezet rémuralma alatt egyszerűen kivégezték vagy elüldözték a megmaradt keresztények több mint 80 százalékát.

Az iraki hadsereg és a velük szövetséges milíciák 2019-re szinte teljesen felszámolták az Iszlám Államot, az iraki kereszténység központjaként számom tartott a Ninivei-fennsíkra mégsem mernek hazatérni az elmenekült emberek. A szélsőséges szunnita csoportok helyett most a déli területekről és Iránból érkező síita milíciák használják ki a helyzetet, és követnek el támadásokat a hazavágyó családok ellen .

Louis Raphael Sako káld katolikus pátriárka a Rudaw TV-nek adott interjúban elmondta: a dzsihadisták elől elmenekült keresztények nem fognak visszatérni otthonaikba, mivel a közbiztonság a mai napig nem állt helyre. Az emberek elvesztették bizalmukat szomszédaikban, mivel sok esetben a síita shabakok önhatalmúlag eltulajdonították ingatlanjaikat és javaikat.

Yonadam Kanna parlamenti képviselő szerint az iraki keresztények  egyik legnagyobb problémája, hogy nincs megfelelő képviseletük a törvényhozásban. Bár az iraki alkotmány előírja a lélekszámarányos parlamenti kvótát, különféle joghézagok miatt a legalább 15  helyett alig 2-3 keresztény politikus tud bekerülni az iraki törvényhozásba.

Egy tavalyi felmérés szerint az arab országban élő keresztények majd 90 százaléka nem érzi magát biztonságban, és közel kétharmaduk attól tart, hogy a következő években egy az Iszlám Államhoz hasonló iszlamista szervezet fog felbukkanni Irakban.

Bashar Warda Erbil, káld püspöke szerint az elmúlt években egymillió iraki keresztény hagyta el szülőföldjét, és valószínűleg soha nem is fog visszatérni oda – közölte a Russia Today arab nyelvű oldala. Az iraki püspök úgy véli, országában alig néhány százezer keresztény maradt, többségük csak anyagi okok miatt nem tudja elhagyni a térséget. Hozzátette: akik úgy döntöttek, hogy földjükön maradnak, minden bizonnyal mártírhalált fognak halni… Warda azzal vádolja a nyugati politikusokat, hogy azért nem mernek kiállni a közel-keleti keresztények mellett, mert akkor egyesek iszlamofóbiával és rasszizmussal vádolnák meg őket…

A közel-keleti keresztény egyházi vezetők az évek alatt több fórumon is hangoztatták álláspontjukat, miszerint a keleti kereszténység megmaradásának kulcsa, hogy helyben kell megsegíteni Krisztus követőit. 

II. Efrém Ignác, a Szír Ortodox Egyház vezetője szerint a magyar kormány egyedülálló módon áll ki az üldözött keresztények mellett. A magyar politikusok nyíltan beszélnek a keresztényüldözésről, nem szégyellik kimondani az igazságot. Magyarország elsőként és máig egyedüliként külön államtitkárságot hozott létre azzal a céllal, hogy megsegítse az üldözött keresztényeket. Számos programot és projektet valósítottak már meg, ami példát mutat a többi országnak.

A babilóniai káld katolikus egyház vezetője az ország újjászületése jelének, „egy új Karácsonynak” nevezte a pápa márciusra tervezett látogatását. A patriárkátus arra kérte híveit, hogy január 17-étől a vasárnapi szentmiséken közösen imádkozzanak a Szentatya sikeres látogatásáért. Az iraki egyházfő már december elején az iraki néphez intézett levelében azt kérte, hogy megfelelően készüljenek fel a pápa érkezésére, ami nem turisztikai utazás lesz, hanem egy zarándoklat, amely elhozza a vigasz üzenetét. Ferenc pápa a koronavírus-járvány kitörése óta nem hagyta el a Vatikán területét. A globális egészségügyi vészhelyzet miatt tizenöt hónap után a Szentatyának ez lesz az első külföldi útja. A tervek szerint Ferenc pápa március 5-e és 8-a között tartózkodik majd Irakban, ahol ellátogat Bagdadba, az Ábrahám próféta emlékét őrző Ur-síkságra, majd meglátogatja az erbili, moszuli és bakhdidái keresztény közösségeket. A káld katolikus pátriárka reményeit fejezte ki, hogy a pápalátogatás nemcsak a keresztény településeket érinti, hanem a Szentatya elutazik majd a síiták szent városába, Nedzsefbe is.

 

Forrás: vasárnap.hu; wikipedia.

Borítókép: italorondinella.com

Új hozzászólás

Forrás neve
Vasárnap