Múltunk feldolgozásához elengedhetetlen, hogy tisztában legyünk a történelmi folyamatokkal, megismerjük a tragédiák áldozatainak nevét és méltó módon emlékezzünk rájuk – mondta az emberi erőforrások minisztere csütörtökön Budapesten, a kommunizmus áldozatainak emléknapján tartott sajtótájékoztatón, amelyen bejelentették, hogy a Magyar Nemzeti Levéltár közzétette a Szovjetunióba egykor elhurcoltak adatbázisát.
Kásler Miklós közölte, hogy az adatbázisban szereplő mintegy 682 ezer digitalizált karton az 1941 és 1956 között a Szovjetunióba hurcolt magyar emberek adatait tartalmazza. Kiemelte, a kommunista diktatúra több mint négy évtizeden keresztül tartotta rettegésben a magyarságot. A 21. századból, a mai szabad, demokratikus körülmények között nehéz elképzelni, milyen volt, amikor „éjszaka jött az emberért a fekete autó”, amikor indok nélkül évekre internálhattak vagy bebörtönözhettek bárkit, amikor ártatlan embereket kínoztak és gyilkoltak meg – mondta a miniszter.
Február 25-én minden évben a kommunizmus áldozataira emlékezünk, ugyanis 1947-ben ezen a napon tartóztatták le – minden törvényt megszegve – Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt (FKGP) főtitkárát, aki látva a hazájára leskelődő veszélyt következetesen kiállt a kommunisták ténykedése ellen. Kovács Bélát a Szovjetunióba hurcolták, ahol ekkor már több százezer honfitársunk sínylődött kényszermunkatáborokban. Ezeknek az embereknek a túlnyomó többsége ártatlanul került a Gulagra és több százezren soha nem tértek vissza.
A miniszter hangsúlyozta, nem feledkezhetünk meg arról, hogy a magyarság az őt ért tragédiák ellenére soha nem adta fel. „Talpra tudtunk állni Trianon után, újjá tudtuk építeni az országot a második világháború pusztítását követően. '56-ban fegyvert fogtunk az elnyomás ellen, a szabadságért, és bár a szovjet csapatok vérbe fojtották harcunkat, nem adtuk fel, és harminc évvel később véghez tudtuk vinni a rendszerváltást” – fogalmazott.
A kommunista diktatúra olyan totális hatalomra törekedett, amely nem elégedett meg csupán a test feletti hatalommal, hanem a lelkek, az emberi szellem felett is át akarta venni az uralmat.
A második világháború alatt szovjet hadifogságba kerültekről, az elhurcolt civilekről, a málenkij robotra kényszerítettekről tilos volt beszélni a diktatúra évtizedeiben. A hatalom mindent megtett annak érdekében, hogy az áldozatok emlékét kitöröljék a nemzeti, sőt a hozzátartozói emlékezetből is.
Szabó Csaba, a Magyar Nemzeti Levéltár főigazgatója azt mondta, ilyen jellegű információátadásra, mint amilyen az adatbázis átvétele, a magyar levéltárügy történetében még nem volt példa. Az adatbázisban 681 955 karton szerepel, azt azonban egyelőre nem tudni, hogy ez pontosan hány magyar embert takar, mert vannak ismétlődő kartonok.
MTI nyomán
Hozzászólások
Brjanszk
Nem tudom, még nem is néztem, de kíváncsi vagyok, hogy Apu szerepel-e a listában. Azaz, mennyire teljeskörű. Ami kérdésként merül fel bennem, hogy a hadifogságba esetteket itthon nem tartották nyilván, "nem hiányoztak" a hadtest létszámából???
Gulag
Az én nagyapam 2evig raboskodott, 100 embert hurcoltakel, a falubol, és csak ketten tertekhaza, a pokolból.
Brjanszk
6 éves voltam, mikor nagypapám meghalt. Nagymamám mesélte, hogy 3 évig volt fogságban a "Branyicki" erdőben. Most már tudom, hogy Brjanszkról van szó, ugyanis megtaláltam őt az adatbázisban. Egyértelmű, hogy ő az. A születési helye és éve is stimmelt. Meglepődtem mikor megtaláltam és nem tagadom elsírtam magam.
Új hozzászólás