Hiteles turulábrázolások

Varga Géza írta 2021. 03. 20., szo - 19:53 időpontban

E cikkben a magyar eredetmondában szereplő, Emesét álmában megtermékenyítő, a magyarság szakrális ősapját jelentő, istennel azonos madár hiteles képeit láthatja és olvashatja a nagyérdemű közönség. A krónikás hagyományt igazolva, szerepel az alábbi turulokon az "us" (ős) hieroglifa (1. és 9. ábra), valamint a ten "isten" (2. ábra) és az Egy "Isten, szent" (12. ábra) hieroglifa is. Istenjelkép a turulokon szereplő X alakú Bél (15. ábra), a kör alakú Lyukó (1-8. és 11., 13. és 15. ábra)az égig érő fát ábrázoló szár "úr" (3. és 5. ábra), valamint a sugaras Napot ábrázoló Üdő "Idő" (3. ábra) hieroglifa is. Ezek a jelek az Isten egy-egy szerepét, tulajdonságát írják le (1). Aki ismeri a jeleinket, annak elolvasható az ősvallási üzenet és könnyen beláthatja, hogy az alábbi képeken a magyar hagyományban fennmaradt turul hiteles ábrázolásait látja. Elképesztő az a pazar szépség és gondolatgazdagság, ami ezekből az írásemlékekből árad. A világ legszebb írása ez, amely méltó hun őseinkhez.

1/a. ábra. Turulábrázolások

 

Bálint Csanád vetette fel a kérdést a nagyszentmiklósi kincsről írt, méretét tekintve monumentális, a gondolatgazdagságát illetően azonban visszafogottabb kötetében. László Gyulával és másokkal vitatkozván a rakamazi korong turuljáról (9. ábra) felsóhajtott, hogy kellene végre egy ismertetőjel, amely megkülönböztetné a közönséges ragadozómadarak ábrázolását a turultól. Nos, Bálint Csanád - mint azt egy személyes beszélgetésünk során tanú előtt beismerte - nem ismerte a rovásírást (2), ezért nem tűnhetett fel neki a turulok ismertetőjele. A turult ugyanis az különbözteti meg a közönséges ragadozómadár-ábrázolástól, hogy - a "szent madárhoz szent jel" elvnek megfelelően - a székely rovásírással rokon magyar hieroglif írás jelei szerepelnek rajtuk. Az alábbi példák ezt a meghatározást illusztrálják. A madarakon lévő hieroglifák székely rovásjelekkel rokoníthatók, ám kivétel nélkül ősvallási vonatkozású szavakat, vagy mondatokat jelölnek. 

1/b. ábra. Az apahidai hun turulokon több jel is található, például a nyakukon a Ragyogó ország mondatot olvashatjuk, ez a mondatjel látható a két turul között is 

 

2. ábra. A Gizella-kincs avar eredetű turulos fibuláján egy sor hieroglifikus szöveg olvasható, például a nyakán a Ragyogó, nagy ország mondat

 

3. ábra. A kercsi hun ékszeren turulok néznek egymással farkasszemet, a jobb és bal oldali mondatok olvasata mindegyik esetben Lyukó szár (mai magyarsággal: Lyukó úr), a középső mondat olvasata: Nagyon nagy Üdő (ahol Üdő a napisten egyik neve, aminek a változata előfordul a szkíta Oitoszür "Üdő úr" és a sumér Utu sar "Idő úr" napistenek nevében is)

 

4. ábra. A domagnanói (osztrogótnak minősített) hun turul mellén egy szép Föld hieroglifa díszlik, amelyben megtalálható a Lyukó jel és a magas kő mondatjel is, a madár farkán és a nyakán is a sarok jel két példánya olvasható a Lyukó jelekből alkotott sor két oldalán, a madár szeme egy nagy Lyukó jel, ami fölött egy ország szójel látható  

5. ábra. Frank turul, a mellén lévő keretben a Nagyon nagy, ragyogónál ragyogóbb ősúr mondattal   

6. ábra. Meroving turul a Magasságos úr köve mondattal  

7. ábra. Meroving turul a Ragyogónál ragyogóbb Lyukó ős mondattal  

8. ábra. A komáromszentpéteri honfoglalás kori turul jelei azt bizonyítják, hogy az eredetmondánkban egy hun hagyomány maradt ránk, a központi jelek olvasata: Lyukó sar (mai magyarsággal: Lyukó úr)

 

9. ábra. A rakamazi turulos korongon (a madár nyakánál, fejjel lefelé álló hieroglifákkal írt) hieroglifikus mondat olvasata: Jóságos úristen  

10. ábra. Árpád kori turulos pecsétgyűrű a Magasságos, nagyságos Üdő /napisten/ mondattal

A genetikusok a karosi honfoglaló harcosok jelentős hányadáról kimutatták, hogy az ázsiai Hun Birodalom területéről származnak. A turulok fenti sorozata ugyancsak erről tanúskodik. Egy jellegzetes hun ábrázolási hagyományt képviselnek a honfoglalás korából származó turulok is, azon túl, hogy a jól elolvasható mondatok is a magyar nyelvről árulkodnak.

11. ábra. Az ukrajnai hun kincslelet Ragyogó Lyukó olvasatú turulos jelvénye (balra) és a székely írás "ly" és "r" betűje (jobbra)  

 12. ábra. Égig érő fán trónoló madarak, az Egy "isten, szent" olvasatú kubánvidéki hun kereszt feltehetően egy diadém dísze volt  

13. Osztrogót turul Lyukó olvasatú napjelképpel, Lyukó a napisten egyik hun neve volt  

14. ábra. Osztrogót turulos korong az V-VI. századból, az olvasata a peremen kialakított jelekkel együtt: Lyukó a nagy ügy (mai magyarsággal: Lyukó a nagy folyó)  

15. ábra. Alucsajdengi (ordoszi) hun korona, a turul alatt Jóma ligatúrákkal  

16. ábra. A regölyi kora vaskori kétfejű turul és Belső Lyukó olvasatú hieroglifái

 

17. ábra. Dúcz László ismerte fel, hogy ez a magyar népi lisztmerő kanál egyben turulábrázolás is, amelyen - más jelek mellett - egy napjelkép is szerepel  

18. ábra. Az M. Lezsák Gabriella kaukázusi expedióin felderített IX-X. századi turul a Nagyságos Bél országa mondattal  

19. ábra. A gátéri avar aranyozott bronzkorong madarán (turul-e?) az Ég ura mondat olvasható  

 

Jegyzetek

(1) A turulokon szereplő fontosabb jelek magyarázata:

- Az "us" (ős) hieroglifa (1. és 9. ábra) azt jelzi, hogy a turullal jelképezett Isten "ős Ten" a magyarság őse. Krónikáink királylistáiban szerepel is, hogy Thana fia Nimród s az ő fiai Hunor és Magor, akitől és hunok és a magyarok származnak. A lista élén szereplő Thana az Isten régi neve.

- A ten hieroglifa az isten eredeti neve, vö. a magyar krónikák királylistájában szereplő Thana névvel, az etruszk főisten Tin nevével, a kínai tien "isten" szóval! (2. ábra). 

- A kettős kereszt alakú Egy "Isten, szent" (12. ábra) hieroglifa az égig érő fa (a Tejút) egyfajta ábrázolása. Berze Nagy János a népmeséink kutatása alapján azt állapította meg, hogy a magyar néphit szerint az égig érő fa azonos az Istennel.

- Istenjelkép a turulokon szereplő X alakú Bél (15. ábra) hieroglifa is, ami az Éden négy folyójának rajza és a fiúisten jelképe.

- A kör stb. alakú Lyukó jel a Napot a bőség és az élet forrásbarlangjaként ábrázolja (1-8. és 11., 13. és 15. ábra).

Az égig érő fát ábrázoló szár (3. és 5. ábra) az Isten a Tejúttal azonosítja.

- A sugaras Napot ábrázoló Üdő hieroglifa istene azonos a sumér Utu sar "Idő úr" és szkíta Oitoszür "Üdő úr" napistennel.

Bővebben a Magyar hieroglif írás c. kötetben!

(2) Bálint Csanád - bár tanú előtt beismerte, hogy nem ért a székely íráshoz - elvállalta az 1999-es Frankfurti Nemzetközi Könyvkiállításra kiállítandóként felajánlott A székely rovásírás eredete c. kötetem lektorálását. A kötetre adott negatív értékelésével megakadályozta annak kiállítását, nyilvánvalóan megfelelve ezzel a rendezők elvárásának, akik azzal a valótlan ürüggyel tiltották ki a székely írást a kiállításról, hogy az Németországban náci asszociációkat keltene. A kiállítás belső terét tervező és székely jeleket alkalmazni kívánó Makovecz Imre tiltakozásul lemondott a megbízatásáról és hazugnak nevezte az egyik szervezőt.    

Irodalom

Varga Géza: Az apahidai hun turulok hieroglifikus szövegei

Varga Géza: A regölyi kétfejű sas hieroglifái

Varga Géza: A komáromszentpéteri honfoglalás kori turulos korong hieroglifái

Varga Géza: A rakamazi turul etnikumjelző hieroglifikus mondata

Varga Géza: A rakamazi turulos korong hieroglifikus mondata

Varga Géza: Frank turul magyar hieroglifákkal

Varga Géza: Kercsi hun turulok szimmetrikus hieroglifikus mondatokkal

Varga Géza: Árpád kori turulos gyűrű hieroglifikus szöveggel

Varga Géza: Az M. Lezsák Gabriella által felkutatott kaukázusi turul hieroglifikus mondata

Varga Géza: Magyar hieroglif írás

Varga Géza: A székely rovásírás eredete

Varga Géza: A frankfurti botrány  

 

Varga Géza

Új hozzászólás