A turáni átok, a honfoglalás és a kalandozás szavaink hamissága

Zetényi-Csukás… írta 2021. 04. 02., p - 14:35 időpontban

"Addig vagyunk magyarok, amíg magyarul beszélünk, magyarul gondolkodunk, magyarul tanulunk." (Kányádi Sándor)

 

TANULJUNK MEG ÚJRA HÁTRAFELÉ NYILAZNI!

-A turáni átok, a honfoglalás és a kalandozás szavaink hamissága- 

 

Annyi minden ostobaság születik meg az internet kavalkádjában, hogy az ember alig győzi kapkodni a fejét. Vajon miért hagyjuk, hogy a butaság teret kapjon és eluralkodjon sokunkon?

Turáni átok lenne rajtunk?

Erre a kérdésre - több minden más mellett - próbál választ adni az alábbi rövid, de jó szívvel írott néhány sorom:

„Ősi legendák szerint, midőn eleink István király akaratának engedelmeskedve felvették a keresztséget és megtagadták ősi hitüket, a táltosok megátkozták a magyarságot. Legyen sorsuk széthúzás és belviszály, soha, semmibe ne egyezzenek, belső féreg rágja a nemzetet, lassú pusztulás végezzen vele…”

A turáni-átok! - sóhajtanak fel sokan. Pedig nincs, és nem is volt; úgy találták ki nekünk! A magyar nem átkozódó fajta, a sajátjait soha nem gyalázná, soha nem káromolná.

De ki volt az a ravasz idegen, aki éppen ezzel a hazugsággal akarta a széthúzást, marakodást és „elrendeltetést” erősíteni?

Megmondom: 

Egy bizonyos Max Müller ültette el a magyar lelkekben, úgy 1861-ben, mert előtte a kutya sem hallott erről az ártó botorságról.

Turáni átok nincs, egészen más okai vannak az egység hiányának:

Az sok-sok éves agymosás és egymással való szembefordítás a mételye a magyar összefogásnak. Míg mi egymás torkának ugorva bizonygatjuk a magunk igazságát, és ellenséget keresünk egymás között a nemzeti oldalon, addig a valódi ellen kaján mosollyal dörzsöli a kezét. Így van ez már századok óta, s mi mindig ebben bukunk el...

És persze, „honfoglaltunk” és „kalandoztunk” is kicsit?

Nem volt „kalandozás”, és nem volt „honfoglalás” szóösszetétel sem, a nyelvújítás hozta el nekünk a XIX.-században; Kazinczy és társai által. 

A „honfoglalás”- szavunkat is nekik tudják be a bölcsek - ahogyan mondják; a német „landnahme”-szó sekélyes fordításaként (Ezt megelőzően őseink bejövetelét „visszatérésnek” mondották a krónikákban és a népi emlékezetben!). A „kalandozás” is tőlük fakad, kik azt vallották: „A nyelvnek romlania kell, hogy fejlődhessen!”

Édes Istenem…

„Kalandozás”. A felőlük reánk maradt bosszantó kifejezés, amellyel magunk hadi eredményeit rontjuk le. Eleink hadjáratai nem „kalandozások” voltak, hanem tudatos és előre felépített hadjáratok, vagy a szövetségeseik melletti határozott kiállásaink. Szívem szerint, én a „kalandozásokat” a „Kárpát-haza védelme” vagy „hazánk újbóli birtokba vétele megerősítésének” nevezném, mert ezek a sokkal méltóbb megnevezések. 

No, de Kazinczy mester szabadkőműves volt - az illuminátus lelkes pártolója - ki feladatát elvégezvén jobblétre szenderült, hogy utána jöjjenek újabb, magyarnak ártó nyelvújítók és történelemhamisítók; kik majd finnugorrá teszik Nimród király leszármazottjait!

Nem tudom már szebben és többször elmondani, csak magyarul:

Mielőbb újra kell formálni a történelemtanításunkat és újra meg kell tanulnunk hátrafelé nyilazni!

 

Zetényi-Csukás Ferenc

Hozzászólások

Szőke József

2021. 04. 02., p - 17:34

A magyar nyelvnek Kazinczy és társai és az MTA ártott a legtöbbet. Nem képes meggátolni a nyelvünk védelmét az
angolosítással szemben. Ha valaki végigmegy a kőrúton csak nem magyar reklámokat lát. Olyan mintha külfol
dön lennénk. A másik nagy probléma a MAGAS és NAGY szavunk használata, pl. MAGASFESZÜLTSÉG tényleg
magasan van vezetve de NAGY, MAGASNYOMÁSU mosóberendezés, ez sem magas hanem NAGY.
Ha valaki a 60as években eltévesztette annak bukás volt az ára. Ma sekivel nem tőrténik semmi.

Névtelen

2021. 04. 03., szo - 19:37

A turáni átok valóban egy ostoba és rosszindulatú hazugság.

A honfoglalás szónak azonban van létjogosultsága több ok miatt is. Először is: ha leül az ember egy székre, akkor helyet foglal. Ennek a mintájára a visszatérést is lehet honfoglalásnak mondani, mert egyszerre mindkettő. Akár fegyveres foglalás értelmet is tulajdoníthatunk neki, mert a dolog nem ment minden csetepaté nélkül, bár kétségtelen, hogy nem volt sok harc. Aztán van még egy harmadik ok is: ezt a honfoglalás szót ismeri a szakma meg a közönség is. Visszatérésből kettő is volt (avar és árpádi), de honfoglalásnak elsősorban az Árpád-féle bevonulást értjük. Nem értek egyet azzal, hogy a honfoglalás szót minden értelmes ok nélkül szinte ellenségesen fogadják sokan. Mesterséges hisztéria, aminek nincs szakmai alapja, de nemzeti sincs.

Új hozzászólás