Hullanak, mint a legyek… a Reuters ellenőrizte a magyar cigánysorsot...

Wertheim László írta 2021. 04. 03., szo - 15:57 időpontban

Nagyon komoly pusztítást végez a koronavírus-járvány a 700 ezres magyarországi cigány közösségben - állítja egy, a valóságnál sokkal nagyobb számot bedobva a Reuters hírügynökség riportja. A számos halálesetet a hatóságokkal szembeni bizalmatlanság is okozza. Ebben a cikkben megszólítják Horváth Aladár roma polgárjogi aktivistát is, aki úgy fogalmazott, hogy „az embereink hullanak mint a legyek”.

Egy másik aktivista, Bitó-Balogh Zsanett robbanáshoz hasonlította a járvány kitörését; azt mondta, egy időben 12 családtagja volt kórházban, a múlt hónapban két nagybátyját és a nagymamáját is elveszítette, a szomszédjának pedig pár hét alatt a szülei, unokatestvére és a nagybátyja is elhunyt.

Valós adatok természetesen nem álltak a hírügynökség rendelkezésre a magyarországi cigányságon belül pusztító pandémia kiterjedéséről, de tucatnyi érintett cigánnyal beszélve "szívszaggató kép" bontakozik ki a sokszor mélyszegénységben, egészségtelen körülmények között élők helyzetéről.

Az aktivisták azon a véleményen vannak, hogy a kormánynak többet kellene tennie a roma közösségért. A Reuters elérte Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető minisztert, aki annyit válaszolt a lap kérdéseire, hogy a roma közösségnek önként kell részt vennie az oltásban. „Amint eljutunk arra a pontra, a roma fiatalok is sorra kerülnek” – fogalmazott a miniszter.

„A hozzánk eljutó hírek arról szólnak, hogy a roma közösségen belül a kisvárosokban, a fővárosban és a gettótelepüléseken is betört, illetve végigsöpört a vírus” – mondja Horváth Aladár a Narancs.hu-nak.

A polgárjogi aktivista szerint 30-as, 40-es, 50-es éviekben járó fiatalemberek halnak meg; a 36 éves unokaöccse a VIII. kerületben dolgozott, behívták a munkahelyére, elkapta valakitől a vírust, majd később elhunyt ő is.

A „szegénygettókban” nincs pénz, jövedelem arra, hogy gyógyszereket, vitaminokat vásároljanak, de még tisztálkodási lehetőségeik sincsenek. „Van, ahol 200 méterről hozzák a vizet, többen egy csuporból isznak. Így pillanatok alatt elkapja mindenki” – mondja. A maszk és a kézfertőtlenítő is korlátozottan elérhető, ahogy számítógép sem áll rendelkezésre, így sokan regisztrálni sem tudnak az oltásra. Horváth Aladár ismer olyan idős roma férfit, aki beteg, nincs telefonja, egyedül él, a kapcsolatot sem képes tartani a háziorvosával, mások segítségével tudták csak megoldani, hogy kimenjenek hozzá és felírják az oltásra.

„Lemondott a világ a gettók népéről. A legszegényebbekről, ami emberiségellenes bűncselekmény” – mondja Horváth, aki szerint a nemrég munkába állított öt oltóbusz csak nagyon sok idő alatt tudja bejárni a Magyarországon található nagyjából 1600 cigánytelepet.

Dacára annak, hogy nehézségekbe ütközik rábeszélni a cigányokat arra, hogy a hatóságokhoz forduljanak ellátásért és vakcináért, cigány vezetők cselekvésre szólították fel a politikusokat a Horváth által "humanitárius válságnak" nevezett helyzet kezelésére. Gulyás Gergely kancelláriaminiszter szerint viszont jut elég vakcina a cigányoknak is, akik döntően fiatalok - oltásuk tehát későbbre ütemezett mint az idősebb magyaroké (a Reuters rátapintott a rasszista lényegre) -, csak jelentkezniük kéne érte. 

A Reuters idézi a Pécsi Tudományegyetem januári felmérését (amelyet Kiss Zsuzsanna cigány professzor vezényelt le, hogy igazán autentikus legyen), amely szerint a magyar "romák" alig 9 százaléka hajlandó oltatni magát. A kutatók szerint azért, mert az évtizedes diszkrimináció miatt bizalmatlanok az orvosokkal és a kormányokkal szemben.

A gyakorlati nehézségekhez tartozik persze az is, hogy különösen a cigányok által sűrűn lakott településeken nincs elég orvos és rendelő, és bár oltásbuszok járják az érintett környékeket, rájuk is vonatkozik az előzetes regisztráció - emlékeztet a Reuters tudósítása. Az Euronews felidézi, már egy éve beszámoltak arról, a szakértők figyelmeztettek, hogy a járvány legveszélyeztettebb csoportjába tartoznak a szegénységben élő romák. Az idősek, az alapbetegséggel rendelkezők és az egészségügyi dolgozók után ők a leginkább rizikós kisebbség. Nem is csak az a gond, hogy több generáció él együtt kis lakásokban, hanem az is, hogy gyakran az elemi higiéniás feltételek sem biztosítottak otthonukban. Egy évre rá bebizonyosodott, hogy a szegények és a sérülékeny társadalmi csoportok a többségnél jóval nehezebben férnek hozzá az egészségügyi intézményekhez, szolgáltatásokhoz és forrásokhoz. A szegénység már a járvány előtt is téma volt az EU-ban, de a pandémia csak növelte a társadalmi egyenlőtlenségeket.

 

Források: Reuters; Euronews.

A borítókép forrása: HVG/Reviczky Zsolt.

Új hozzászólás