erdély

A nagybányai állami és magán-aranybányákból rendszeresen lopkodták a nyersaranyat, amely a megszervezett csempészhad kezén keresztül átvándorolt a román határon Csehszlovákiába. A Romániából kifelé megszervezett csempészet főállomása Nagyszőlős, ide irányították a nagybányai nyersaranyat is az összeszedett ezüst- és aranypénzeket. A szekérszámra érkező csempészárut itt értékesítették az ügyes emberek, akiknek eladási, kölcsön és egyéb pénzműveleteit egy csehszlovákiai bank, a Nagyszölősi Hitelintézet Rt. bonyolította le...

A járványügyi óvintézkedések betartásával őrtüzek gyújtására buzdít a Székely Nemzeti Tanács (SZNT), amelynek kiemelt helyszíne lesz idén Marosvásárhely, Sepsiszentgyörgy és Székelyudvarhely. Mindemellett a nemzeti régiókról szóló európai polgári kezdeményezésük aláírását is kérték a kezdeményezők. Az őrtűzgyújtási akció a járványidőben sem marad el: a szervezők feladata az óvintézkedések betartatása – mondták a kezdeményezők. Továbbra is fontosnak tartja Izsák Balázs, az SZNT elnöke, hogy a székely székek önkormányzati társulásokba tömörüljenek, véleményét pedig Gálfi Árpád székelyudvarhelyi polgármester is osztja – hangzott el hétfői, székelyudvarhelyi sajtótájékoztatójukon...

Az Unesco világörökségi listáján is szereplő derzsi vártemplom közelében, az Árpád-kő néven ismert egykori millenniumi oszlop helyén állították fel a történelmi Magyarország határait és az elcsatolt országrészeket is jelképező, kőből faragott alkotásokat. Árpád kő – A haza lelked része – ez áll az egykori millenniumi oszlop helyén lévő Kőtömbön, amely körül a hét magyar törzs, illetve az elcsatolt országrészek szimbolikus ábrázolása látható...

A székely hadosztály viselt dolgait a történelem lesz hivatva megörökíteni. Itt madártávlatból az erdélyi vonatkozásokat akarom röviden elmondani. A folyó év elején Erdély egyetlen reménysége a székely hadosztály volt, mely Erdély és az anyaország határszélén frontot formált és megállította a román hadak továbbvonulását. Kolozsvár szívrepesve leste a híreket a csúcsai és zilahi frontról. A Királyhágó alatt a Körös szűk völgyét Csúcsánál a kolozsvári 21-es honvédek tartották elzárva, ágyúlövéseik moraját Kolozsvárig hozta a nyugati szél, melyről már a kuruc-korszaki vers megírta, hogy „Ritkán kellő, hűvös szellő fút téged Kolozsvár”...

Nem ildomos és főleg nem az úri kaszinók szintje a magyar nemzet bizonyos közösségeit gyalázni. Kivált nem a nemzeti összetartozás alapján. Sőt! Mégúgy nem illő, ha ezt már a nemzet, talán egyetlen hiteles politikusa kikérte magának. Ám, még tovább megyek: annál is inkább ostobaság nemzetárulónak minősíteni a székelyek és partiumi magyarok, valamint a szórvány által is mindinkább kedvelt szervezetet, ha emellett egy volt kommunistákból álló, és a Fideszt folyamatosan bíráló pártot „kasserolunk”, a nemzeti célokat szolgálni akaró, azokat szolgáló erdélyi magyar párttal szemben...

1599-ben Báthory Zsigmond lemondott fejedelmi címéről, helyére Báthory Andrást választották. A papfejedelem – már a katolikus egyház bíborosa volt mikor a fejedelemi címet is megkapta - nem igazán tetszett sem a fényességes török portának, de az osztrák császárnak sem. A saját országában sem örvendett nagy népszerűségnek, az evangélikus szászok és székelyek is ellene voltak. Végül II. Mihály havasalföldi fejedelem, a székelyek támogatásával – akik részére viszont a magyar király, I. Rudolf – aki főállásban, mint német-római császár működött II. Rudolf néven – kapart össze 100 000 aranyat – elűzte őt az országból...

“Majd amikor Bacchus felhevítette őket, vitézi táncba kezdtek. Fegyveresen járták a katonatáncot, s ütemesen felhangzó kiáltozásuk mindent betöltött. Azután az általános örömben, midőn mindegyik katona különböző taglejtésekkel nevettette társait, Kinizsit is táncba hívták. Ő hirtelen a kör közepére ugrott, keze segítsége nélkül pusztán fogával derekánál felragadott a földről egy megölt hórihorgas törököt, majd ütemesen körbe táncolt. Ez a herkulesi termetű férfihez illő tánc inkább csodálkozást, mint nevetést váltott ki a szemlélőkből.”

A romániai választásokat megelőzően érdekesnek tűnő „anyaországi beavatkozásnak” voltunk tanúi. A magyar kormány államtitkára Potápi Árpád, a kommunista szellemiségű, a magyar érdekeket olykor kérdésesen szolgáló, és a Fidesz ellen számos alkalommal méltatlanul megnyilatkozó RMDSZ-t javasolta megválasztani az erdélyi magyar választópolgárok számára. Minden bizonnyal stratégiai meggondolás alapján. Azonban, ez a megközelítés nem talált kedvező fogadtatásra az erdélyi és partiumi választók körében, akik valós, magyar nemzeti képviseletet szeretnének. Sokan úgy értékelik ugyanis az RMDSZ elmúlt harminc évét, hogy az elfecsérelt, és olykor a magyar érdekeket semmibe vevő időszak volt...

A Tisza túlsó partjára húzódtak már az oláhok, de ott még most végzik az utolsó harácsolásokat és az utolsó napokban igyekeznek a hónapokon át sanyargatott magyaroktól az utolsó falatjukat is elharácsolni. A szabolcsiak, akik több mint fél esztendeje sínylődnek az oláh megszállás alatt, ezeket az utolsó napokat viselik el legnehezebben. Ugyanis a oláhok most, hogy el kell hagyniok a dúsan fizető magyar várost, nem bírnak rablási vágyukkal. Odaát a Tiszán bátrabban mozognak, mint itt, mert köztük és a magyar csapatok között ma még ott van a kiáradt Tisza széles árja...

Az ítélet kivonatát a romániai bíróságok portálján tették közzé. A táblabíróság elutasította a román nyelv és szimbólumok kizárólagosságáért pereskedő Méltóságért Európában Polgári Egyesület (ADEC) fellebbezését a hasonló elsőfokú ítélet ellen. A felperes tavaly nyílt levélben kérte a Védelmi Minisztériumot, a Belügyminisztériumot, Kovászna megye prefektusát, a háborús veteránok szervezeteit és a székelyföldi román egyesületeket, hogy az ügy fontossága miatt lépjenek be a perbe, de egyedül maradt a felperes oldalon...