harangzúgás

Budapest percek alatt feketébe öltözött. Perceken belül fekete gyászlobogók lengtek mindenütt, az ablakokban fekete drapériák. Az utcák fekete gyászruhákkal teltek meg. Emberek, asszonyok, férfiak, gyerekek mentek az utcán patakzó könnyekkel, nem egyszer hangosan zokogva. Emberek rázták az öklüket az ég felé, hangosan átkozódva. Az Oktogon sarkán egy rokkant katona letépte zubbonyát és könyökben levágott csonka karját mutatva, õrjöngve kiabálta: (Hát ezért?)

 

Eltelt száz esztendő, de a trianoni sebek máig sem gyógyultak be. Ma is érvényben vannak a Benes-dekrétumok, melyek kollektív bűnösként bélyegzik meg a felvidéki magyarságot. A kitelepítésekért, a reszlovakizációért, és vagyonelkobzásokért a szlovák állam máig nem állt helyt, a magyar feliratok éppúgy hiányoznak, mint a többi nyelvi jogunk...